Musorujsag
Élő Eredmények
×

Sisu, harakiri és kamikaze – Bahreini versenyelemzés

Boxutca
Vajon a Ferrari „öngyilkossága” vagy Lewis Hamilton megtorpedózása miatt nem maradt kihívója Nico Rosberg „finn harci szellemének”?
Kimi Räikkönen (Fotó: xpbimages.com) Kimi Räikkönen (Fotó: xpbimages.com)

Nico Rosberg már a jó rajtjával megalapozta a győzelmét, majd Lewis Hamilton autójának balszerencsés sérülései, valamint a Ferrari elégtelen tempója és megbízhatósága tettek róla, hogy az első kanyar után már senki ne is eredhessen a nyomába.

Az első ábra alapján Hamilton autójának padlólemez- és elsőszárny sérülései nem is annyira a brit nyers sebességét rontották, hanem a gumikezelési képességét – látható, hogy a címvédő tempója a legtöbb etapban előbb elkezdett visszaesni, mint a csapattársáé. S bár még mindig sokkal jobban bírta, mint amitől közvetlenül a rajtbaleset után tartani lehetett, a sorozatban második rossz rajtja után emiatt és kisebb részben a korán összeszedett hátránya miatt mégis minden maradék esélyét elveszítette a győzelemre.

A Ferrari azt állította, hogy ha Kimi Räikkönen nem ragad be a rajtnál, akkor talán lett volna esélyük a győzelemre, ám ez nem valószínű. Az első ábrán látszik, hogy Rosberg még kényelmes előny birtokában is képes volt elhúzni a finntől, ezért csak az feltételezhető, hogy a rossz rajtnál összeszedett hátrány nélkül kicsit szorosabb lett volna a csata. Sebastian Vettel kb. ugyanolyan hosszú tempót futott pénteken, mint Räikkönen, tehát valószínűleg ő sem lett volna gyorsabb, ha nem esik ki. A Ferrari és Rosberg pro-ferraris érvei közt is szerepelt a minden kerékcserénél ugrásszerűen csökkenő hátrány, ám ezt meg egyszerűen az okozta, hogy Räikkönen mindig előbb kapott új gumikat, plusz a Mercedes biztosra ment a kiállásokkal.

Éllovassal szembeni hátrányok körönként (Forrás: FIA) Éllovassal szembeni hátrányok körönként (Forrás: FIA)

Azért volt még egy tényező: a stratégia. Eredetileg többek között a Mercedes is a Pirelli által várt kétkiállásos, egy szuperlágy, egy lágy és egy közepes etapos stratégián volt, ám jórészt a közepes keverék váratlanul gyors kopása miatt végül mindenki máshoz hasonlóan ők is letértek róla, ahogy az a második ábrán látszik is. Hamilton innentől kezdve a biztonsági autóra játszott, de Räikkönen lekövette őt, Rosberg pedig Räikkönent. Összességében tehát, mint korábban oly sok versenyen, ezúttal is a rajtnál dőlt el a győzelem sorsa – de ez most meglepetés volt, a várt szoros Mercedes-Ferrari csata, vagy legalább szoros Hamilton-Rosberg csata és a remek előzési lehetőségek fényében.

Romain Grosjean és a Haas önerőből jobb eredményt ért el, mint részben a piros zászló segítségével Melbourne-ben. A francia kihasználta, hogy a Q3-ra kötelezően félretett szuperlágy szettje megmaradt a versenyre, a Q2-ben megspórolt mellé egy másikat (a harmadik használt volt), és annyit futott a szuperlágyon, amennyit csak lehetett. Emellett viszont gyors is volt, akárcsak Ausztráliában; különböző összevetések alapján tegnap a Haasé lehetett a hatodik legjobb kocsi a mezőnyben (a melbourne-i hetedik után). A végsebességük is kiváló volt. A lassú utolsó kiállásuk nem számított – bő 4,5 mp-et vesztettek a legjobb idejükhöz képest, és Daniel Ricciardót ezzel sem tudták volna elkapni.

A közepes keverék vártnál rövidebb élettartama kétségkívül a Williamst érintette a legrosszabbul, akik – ahogy azt vártuk – a mezőnyben egyedüliként eredetileg eköré építették a stratégiájukat. Az sem segített, hogy az egész hétvégén (vasárnap is, még sérült első szárnnyal is) jobb tempót futó versenyzőjük, Valtteri Bottas áthajtásos büntetést kapott a rajtbalesetért – teljesen megérdemelten, hiszen a féktávon nem volt előzési pozícióban, így nem számíthatott helyre Hamiltontól, és már az ütközés előtt elveszítette az uralmát az autója felett. De Bottas és Grosjean utolsó etapjából pl. az is látszik, hogy a Williamsnek ezúttal a nyers tempója is pocsék volt – így lett a fantasztikus rajtok okán az elején még 2-3. helyből 8-9. a végére…

A rosszkor elkapott pillanatok miatt úgy tűnhetett, mintha Danyiil Kvjat is egyfolytában hátrafelé lépegetne a mezőnyben, pedig az első ábrán látszik, hogy a színfalak mögött valójában folyamatosan előzgetett, miközben az elrontott időmérőjét követően felzárkózott 7.-nek – és még az ő első szárnya is megsérült a Bottas-Hamilton-féle rajtbalesetben. A Red Bullnál egyébként nagyon bölcsen jobbára elkerülték a csapdának bizonyuló közepes keveréket.

Gumistratégiák (Forrás: FIA, FOM) Gumistratégiák (Forrás: FIA, FOM)

Stoffel Vandoorne nagyszerű benyomást keltett a bemutatkozásán – ráadásul igaza volt, amikor elhintette, hogy egy kis rutinnal még jobb is lehetett volna. Vandoorne rajt utáni 11. helyéből 8. lett, miután Jenson Button, Esteban Gutiérrez és Bottas is kiestek előle, és ha az ugyanolyan stratégián lévő Ricciardóval szembeni második etap végi 15 mp-es hátránya a harmadik etapban nem nő valahogy 35 mp-esre (!), akkor nemhogy nem került volna Kvjat és Bottas mögé, hanem még Massát is megelőzve 7. lett volna! A McLaren a harmadik etapon kívül hozta a Red Bull tempóját, tehát Button bizakodása is jogos volt.

A Renault-nál – Grosjeanékhoz hasonlóan – a szuperlágy volt az elsődleges versenygumi, és Kevin Magnussen ezzel próbálta csökkenteni az R.S.16-os jelentős végsebesség-hátrányát – teljes sikerrel –, miközben a bokszutcából indulva felzárkózott 11.-nek. A Renault versenytempója megint jobb volt, mint az egykörös – de egy körön konkrétan a leglassabbak voltak szombaton.

A Force India esete kicsit hasonlít a Williamsére, olyan szempontból, hogy a különböző összevetések alapján az egyéb gondjaik mellett a nyers tempójuk sem volt elég jó. Az egyéb gondokat a többiekkel ellentétben orrkúpcserét igénylő korai elsőszárny sérüléseik jelentették – ezt Nico Hülkenberg is a rajtbalesetben szerezte, Sergio Pérez pedig Carlos Sainzot öklelte fel „érte” (csoda, hogy nem kapott büntetést). A padlólemez-sérülést szenvedő spanyolért nagy kár, hiszen Max Verstappen köridői alapján a Toro Rosso minden várakozást felülmúlva a harmadik legjobb kocsi volt a mezőnyben – a holland a közepes keverékes harmadik etapjával maradt le az addigra a már-már lőtávolba kerülő 4. helyről.

Végezetül még meg kell jegyeznünk, hogy Pascal Wehrlein már megint elképesztő tempót diktált, és gyorsabb volt Magnussennnél, a Saubereknél és a Force Indiáknál is!

Varga Csaba

További tartalmak