Talán némileg meglepő, de vívásban az olimpiai címvédés leggyakoribb esete a férfi kard szakágban fordul elő. Amire mindenképp büszkék lehetünk, hogy a neves ötösfogatban három magyar is helyet foglal. Csak ezt a fegyvernemet nézve Szilágyi az ötödik duplázó.
A sportág első bravúrját természetesen egy magyar mutatta be még 1912-ben, Fuchs Jenő ugyanis négy évvel korábbi győzelmét Stockholmban is megismételte. Az összesen négyszeres ötkarikás bajnok jogász sokáig egyesületen kívüli vívó volt, versenyeken alig indult. Londonba egy rendkívül erős jogászverseny megnyerését követően kvalifikált, míg 1912-ben a címvédő jogán szerepelhetett, ugyanis a két kiírás között írd és mondd egyetlen válogatón és bajnokságon sem indult, mégis felért a világ tetejére – másodjára is.
Az olimpiai bajnok férfi kardcsapat tagjainak csapatképe: Werkner Lajos, Gerde Oszkár, Fuchs Jenő és Tóth Péter (b-j) vívók 1908-ban, a IV. Nyári Olimpiai Játékokon Londonban. MTI Fotó: ReprodukcióKiemelkedő teljesítményét Rómában tudták csak megismételni, történetesen újfent egy magyar, Kárpáti Rudolf. A csapatban már kétszeres olimpiai bajnokként Melbourne-be érkező későbbi sportvezető 1956-ban egyéniben is a csúcsra ért, majd 1960-ban sem talált legyőzőre. Pályafutása során összesen hat alkalommal akasztottak aranyérmet a nyakába, ezzel a mai napig ő harmadik legeredményesebb magyar sportoló.
Rajtuk kívül még ketten férnek a fenti listára, a szovjet színeket képviselő Viktor Krovopuskov 1976-ban és 1980-ban nyert, míg a francia Jean-François Lamour az 1984-es csonka játékokon valamint 1988-ban, Szöulban diadalmaskodott.
A férfi kard szekció esetén érdemes egy mondat erejéig a csapatversenyekre is kitérni, a hagyományosan sikeres vívónemzetek ugyanis gyakorlatilag felosztották egymás között az olimpiai elsőségeket. A sportág 1908-as bevezetése és a 2008-as pekingi verseny között kizárólag az olasz, a szovjet (később orosz), a magyar és a francia válogatott volt képes győzni, mígnem a legutóbbi londoni kiíráson Dél-Koreával bővült a lista. Az említett négy nemzet fiai közül értelemszerűen rengeteg a címvédő, közülük azonban egyértelműen kiemelkedik a zsinórban hatszor (!) győzedelmeskedő Gerevich Aladár, csapattársa, az egymást követő öt kiírást megnyerő Kovács Pál, valamint az egyéniben is példátlan teljesítményt nyújtó, négyszer is az első helyre befutó Kárpáti Rudolf. Az egyetlen nem magyar kardvívó, aki egynél többször volt képes megvédeni címét, a szovjet-orosz Stanislav Pozdnyakov volt – persze ő sem egyedül tanyázik a háromszoros bajnokok között, hanem Berczelly Tibor és Rajcsányi László társaságában, akik – gondolták volna – magyarok.
Gerevich Aladár hétszeres olimpiai aranyérmes, harmincnégyszeres magyar bajnok vívó fotója a Magyar Házban nyílt kiállításon a nyitóünnepségen Rio de Janeiróban 2016. augusztus 5-én, a nyári olimpia megnyitóünnepségének napján. MTI Fotó: Bruzák NoémiA többi szakág esetében már nem ennyire elterjedt a címvédés, tőr egyéniben mindössze ketten tudták véghezvinni a bravúrt (az olasz Nedo Nadi 1912-ben és 1920-ban, míg a francia Christian d’Oriola 1952-ben és 1956-ban nyert), párbajtőrben pedig ezidáig még senki.
A csapatversenyek tekintetében persze itt is akadnak duplázók, ám a többszörös címvédés csak párbajtőr fegyvernemben sikerült. Ez utóbbinál az olasz Carlo Pavesi nevét kell feltétlenül megemlíteni, aki 1952 és 1960 között nem talált legyőzőre a válogatott tagjaként, és mielőtt azt gondolnák, hogy erre a felsorolásra nem jut magyar legenda, álljon itt a riói olimpiai bajnok Szász Emese jelenlegi mesterének neve. Kulcsár Győző 1964 és 1972 között gyűjtött be három csapataranyat, mi több, Mexikóvárosban egyéniben is ő győzött.
Kulcsár Győző az 1972-es müncheni olimpia előtt – MTI Fotó: Kovács GyulaA férfiak mellett a nők versenyében is akadnak persze címvédők. Valamennyi szakágat tekintve egyéniben összesen négy hölgynek jött össze e kitűnő teljesítmény, közülük ketten is hazánk dicsőségét emelték. A tőröző Elek Ilona 1936-os első diadalát a világháború okán elmaradt játékok miatt csak 1948-ban tudta megismételni, ki tudja, hányszoros bajnok lenne, ha a történelem szele másként fúj. Mellette a párbajtőr egyetlen duplázója Nagy Tímea, aki Sydney-i győzelmét fejelte meg négy év elteltével Athénban. Rajtuk kívül az amerikai kardozó, Mariel Zagunis ért el hasonló sikereket 2004-ben és 2008-ban, valamint az olasz tőrvívó Valentina Vezzali, aki a hölgyeknél egyedülálló módon három egymást követő olimpiáról is aranyéremmel térhetett haza.
Kulcsár Győző és Nagy Tímea – MTI Fotó: Földi ImreAmi a női csapatversenyeket illeti, mindent együttvéve négy esetben történt címvédés, a két legkiemelkedőbb csapattag pedig az egyaránt zsinórban háromszor is nyerni képes szovjet Elena Novikova-Belova, és az olasz Giovanna Trillini tőrözők voltak.
Hozzájuk csatlakozott tehát riói aranyérmével Szilágyi Áron is, aki a vívósport tizenegyedik, a férfi kard szakosztály valamint a magyar vívás ötödik egyéni címvédője lett.