A szeptemberi országos bajnokságon talajon ugyan megvédte címét, ám hibázott és saját maga sem volt elégedett teljesítményével. Ennyire gyorsan, mindössze két hét alatt sikerült orvosolni a problémát?
„Nem. De éppen ezért taktikáztunk” – válaszolta a tornász az m4sport.hu-nak. „Kicseréltük az első sort, utána pedig a követelmények miatt kötelezően bemutatandó elemek következtek. A gyakorlatom erőssége azonban nem változott, és mivel nem rontottam, nem is vontak le pontot.”
Böczögő Dorina térden, miközben ő kényszerítette ellenfeleit térdre Szombathelyen – Fotó: MATSZBejött ez a húzás, hisz az Aréna Savariában aratott világkupa-siker egyben azt is jelentette, az egy éve tartó challenge-szériát is megnyerte, azok után, hogy a tavalyi sorozat elsőségről éppen az utolsó versenyen csúszott le.
A remek eredmény láttán gondolhatnánk, sérülése, mely az ob-n is nehezítette dolgát, már a múlté. Miközben…
„Á, dehogy! Az továbbra is köszöni, jól van. Én már kevésbé. És ez egy darabig nem is fog változni. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem folyamatosan fáj a bokám, viszont pont a talajgyakorlatokra a legérzékenyebb. Ilyenkor két-három napig edzek, és csak pár nap kihagyás után folytatom a munkát.”
Ugyanis nem állhat le, mert további kihívások várnak rá még az idén, külföldi versenyek, majd a győri mesterfokú bajnokság.
„A következő célom, hogy a most bemutatott gyakorlatom első, nehezebb sorát és a múltkor elhibázott sort kijavítva, egymás után rakjam” – vázolta a 24 éves versenyző, mintegy jelzésül, vannak még tervei.
A nyáron ugyan nem sikerült kijutnia Rióba, de Pekingben és Londonban már megtapasztalhatta, milyen felemelő érzés részt venni az olimpián, ezért – bár még oly távolinak tűnik – célba veszi a 2020-as tokiói játékokat.
„A legjobb lenne csapatban kijutni, már csak azért is, mert különben újra csak egy kvótára pályáznánk” – utalt arra, hogy idén csupán Kovács Zsófia képviselhette hazánkat. Úgy érzi, a feltörekvő fiatalok töretlen fejlődésével, kiegészülve tapasztaltabb versenyzőkkel a csapatkvalifikáció nem földtől elrugaszkodott gondolat.
Persze a békéscsabai sportoló azért a nyáron nem ült háttal az olimpiai közvetítéseknek, így láthatta, mitől esett le az álla az egész világnak. „Simone Biles zseniális! Istenadta tehetség.”
De mi emeli ennyivel a többiek fölé – tettük fel a kérdést az amerikaival világbajnokságon már összefutó Böczögő Dorinának. „Utánanéztem és megtudtam, teljesen egyedi módon készítették fel. Fogalmazzunk úgy, lazábban. Az adottságaira szabták az edzéseket. Itthon is ebben kéne előre lépnünk, mert nem vagyunk egyformák. Van, akinek az jön be, ha napi tíz gyakorlatot csinál, míg másnak meg a heti három alkalom az ideális ahhoz, hogy kihozza magából a maximumot” – mutatott rá a modern edzésmódszerek fényében a felénk még mindig életben lévő elavult metódusokra, amiben neki is része volt, és ami még napjainkban is sokszor tetten érhető.
„Azért tapasztalható előrelépés ezen a téren. Jön a vérfrissítés a fiatalabb edzők révén, és az idősebbek is hajlandóak új utakon elindulni. Ez nagyon fontos, mert nagyon sokat változott a torna is, így nem élhetünk abban, hogy mi volt akkor, amikor ők tornáztak, mert abból már nem lehet megélni. Még az egyes elemeknél is változnak a trendek, és ezeket természetesen máshogyan is kell leoktatni.”
Böczőgő jelenleg is sportszervezői szakon tanul, így idővel vezetőként járulhat hozzá a torna fejlődéséhez, és ezt nem is tagadja, igaz miért is tenné?
„Ez az életem. Hat éves korom óta csinálom és imádom. A jövőben sem tudom magam elképzelni máshol, még csak másmilyen sportágban sem!”