1946. október 23-án Budapesten született, apja Németh Imre ötkarikás aranyérmes kalapácsvető, 1948 olimpiai bajnoka volt. Nagyon fiatalon kezdett versenyszerűen atletizálni, a távolugrástól Várszegi József olimpiai bronzérmes gerelyhajító tanácsára pártolt át a gerelyhajításhoz. 1962-től a Vasas, 1965-től a Testnevelési Főiskola SE, 1970-től 1984-ig ismét a Vasas színeiben versenyzett.

Németh Miklós versenyez július 26-án a XXI. Nyári Olimpián, ahol 94,58 méteres új világcsúccsal olimpiai aranyérmet nyert a gerelyhajításban. (MTI/OL/AP)

Gerelyhajításban négyszer nyert magyar bajnokságot, nyolcszor lett ezüst-, háromszor bronzérmes, az országos csúcsot négyszer javította meg. 1965-től 1983-ig szerepelt a magyar atlétikai válogatottban, 1967-ben az Európa-válogatott, 1977-ben a világválogatott tagja volt, 1970-ben győzött az Universiadén.
A Kandó Kálmán Híradás- és Műszeripari Technikumban tanult, majd a Testnevelési Főiskolán (ma Egyetem) elvégezte a tanári szakot. Fizikai adottságaira jellemző, hogy az intézményben a mai napig ő tartja a függeszkedés (kötélmászás lábak segítsége nélkül) rekordját. A TF után, 1969 és 1973 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója volt a Nemzetközi Kapcsolatok szakon.

Az igazán nagy eredmény elérésében sokáig egy komoly betegség és több sérülés hátráltatta, csaknem hét éven át küzdött mozgásproblémákkal. Az 1968-as mexikóvárosi olimpián könyöksérüléssel küszködve csak 17. volt, négy év múlva Münchenben a hetedik lett 81,98 méteres dobással, az Európa-bajnokságon 1966-ban az ötödik, 1971-ben a kilencedik helyet szerezte meg. A nehézségeken túljutva nagy reményekkel érkezett az 1974-es római Európa-bajnokságra, ám itt is csak hetedik lett, és már a visszavonulást fontolgatta. Szerencsére a szezon végén, egy magyar-norvég válogatott versenyen önmagát is meglepve 87,44 méterrel egyéni csúcsot dobott, amivel az országos csúcsot is megdöntötte. Elmondása szerint egy lélektani gát szakadt át benne: ettől kezdve sorra hozta a jobbnál jobb eredményeket. Csúcsát hamarosan 91,38 méterre javította, s ezzel ő lett az első magyar gerelyhajító, aki túldobta a 90 métert.

Németh Miklós atléta, a XX. nyári olimpiára készülő magyar atlétikai válogatott tagja. Fotó: MTI/Petrovits László

Az 1976-os montreali olimpián végre minden sikerült neki. A selejtezőben a finn Seppo Hovinen jobbnak bizonyult nála fél méterrel, de ennek nem volt jelentősége, mert mindketten bejutottak a döntőbe, ahol Németh Miklós elképesztő fölkénnyel győzött: az első sorozatban új világrekordot állított fel, a sportszer 94,58 méterre szállt kezéből. A versengés ezzel gyakorlatilag véget is ért, a sokkolt ellenfelek meg sem tudták közelíteni, a második helyezett finn Hannu Siitonen hét méterrel dobott kisebbet. Német Miklós 1980-ban a moszkvai olimpián is indult, nyolcadik lett.
1976 és 1980 között ő tartotta a világcsúcsot. 1976-ban az év magyar sportolójává választották, 1975-ben, 1976-ban és 1977-ben megkapta az év atlétája címet is. Aktív pályafutása alatt sokat tett a hazai atlétika népszerűsítéséért is, többek között a Budapest Nagydíj Atlétikai Grand Prix verseny egyik szervező-menedzsere volt 1977 és 1985 között.
1984-ben vonult vissza, ezt követően számtalan gerelyhajító edzője volt, tanítványai közül a brit Tessa Sanderson 1992-ben olimpiai aranyérmes lett, a cseh Jan Zelezny háromszoros olimpiai bajnok és világcsúcstartó. Edzőként az olasz atlétikai női válogatott dobóedzéseit is irányította. Hazatérve 1991-től 1993-ig a Magyar Atlétikai Szövetség alelnökeként dolgozott.

Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító atléta öröme 94.58 m-es, olimpiai aranyat hozó hajítása eredményének kihirdetése után. MTI Fotó: Radó László

Jelenleg vállalkozó, sportszereket tervez, sportpályák kivitelezésével és felújításával foglalkozik. 1986-ban született meg „Body Roll” találmánya, amelyet az atléták izomerősítésre és nyújtásra használtak. A kilencvenes években szabadalmaztatta az érdes felületű gerelyek gyártását, a Flying History nevű spotszerrel több világcsúcsot dobtak. Ezt a típust később a nemzetközi szövetség, az IAAF betiltotta, de többi sportgerelye rendre ott van a világversenyeken. Az ő cége készítette a 2004-es budapesti fedettpályás atlétikai világbajnokság pályáját, a nyíregyházi és a BEAC atlétikai futókörét, valamint a szegedi SZVSE-stadion műfüves pályáját.

Kulcsár Gergely és Németh Miklós atléták, a XX. nyári olimpiára készülő magyar atlétikai válogatott tagjai. Fotó: MTI/Petrovits László