„Sok kérdés elhangzott, olyanná vált a hangulat, hogy úgy gondoltam, megkérdezem a Shane-t, hogy miért nem köszön. Teljesen normális hangnemben beszéltünk, ha én ideges vagyok, akkor már baj van. Ő válaszolt, egyesek szerint indulattal, én ezt nem éreztem ki a hangjából. Angolul elmondta a véleményét, ami nem volt túlságosan biztató, de én ezt elfogadtam. Elmondtam, hogy ettől függetlenül úgy gondolom, hogy egy emberi kézfogást meg tudunk tenni.”

Hargitay hozzátette, a megbeszélésen érezhető volt, hogy a vélemények nem tudnak egymáshoz közeledni, egyrészt a nyelvi nehézségek miatt, másrészt pedig azért, mert szerinte nem ez volt a megfelelő fórum egy ilyen vitára. „Azt is elmondtam, hogy én a Széchy Tamásnál nehezebb embert keveset ismertem, és ha vele szót tudtam érteni, akkor biztos vagyok benne, hogy Shane-nel is tudnék beszélni, nem rajtam áll.”

A szövetségi kapitány szerint nem igaz, hogy Gyárfás Tamás lemondása miatt kérdőre vonta volna Hosszú Katinkáékat. „Sem kérdő módon, sem szemrehányásként, semmilyen módon.”

Hargitay hozzátette, az edzőkkel konstruktív megbeszélést folytatott. „Érdekes volt az ő szemszögükből látni, utána még azt is mondták, hogy amit rólam mondott Shane, azt nemhogy nekem nem mondhatta volna, hanem egy akárkinek az utcán sem mondhatja. Azt mondta, hogy én egy senki vagyok, egy báb, ő nem az én alattvalóm, nem fog letérdelni, hogy megcsókolja a gyűrűmet, és nem tart senkinek sem. Úgy gondolom, hogy mindenkinek joga van a másikról véleményt mondani. Neki ez a véleménye, én ezt sajnálom, erre nem szolgáltam rá, de ez az ő véleménye. Ettől függetlenül én továbbra is úgy tekintek rájuk, hogy a magyar úszósport egyik legeredményesebb párosa, és minden kívánságukat teljesíteni kell ahhoz, hogy jó eredményt érjenek el. Azt, hogy most nem értjük meg egymást, azt sajnálom.”

A szakvezető úgy véli, folytatnia kell a munkát kapitányként. „A windsori világbajnokságon nem lehet magára hagyni a csapatot. Én pont azt mondtam ezen a beszélgetésen, hogy ha azt akarjátok, hogy maradjak, akkor maradok. Ha azt akarjátok, hogy menjek, én megyek. Én nem gátja akarok lenni a magyar úszósportnak, és ha úgy látjátok, hogy egy olyan szövetségi kapitány kell, akit ti választotok, akkor… De ti hívtatok ide. Nekem van civil állásom, ott nagyon felelősségteljes munkám van, nekem ez nem életkérdés. Én a legjobb tudásommal és a legjobb akaratommal, emberségemmel próbálok segíteni. Ha erre nincs szükség, akkor én nem ragaszkodom… Én felálltam 1988-ban is egy nagyon sikeres olimpia után is a kapitányi székből, tehát engem nem ragaszt ide semmi.”

A teljes interjúért kattintson a lejátszóra!