A Dinamo Zagreb az ősszel a Bajnokok Ligája csoportkörében mindig legalább két 1996. január 1. után született játékossal állt fel. Az utolsó találkozójukon, Torinóban a Juventus ellen négy a fenti kritériumnak megfelelő titán is szerepelt a kezdőben, plusz egy társuk még csereként lépett pályára. Pedig nem kérte erre a horvátokat senki.

A Dinamo Zagrebnél nem félnek bevetni a fiatalokat, így Ante Coric (kékben) már BL-tapasztalattal bír, és nincs még 20 éves – EPA/Julio Munoz

PKözben még az is meglehet, ha néhány környező országbeli, vagy dél-amerikai, esetleg afrikai légióssal (van nekik azért, nem is egy) töltik fel a keretüket, talán gólt is rúgnak, vagy ne adj’ isten pontot szereznek. De a klubmodelljük nem ezt kívánja meg. Rövid távú és a távlati céljaik nem írják felül egymást, hanem erősítik. Az elmúlt tizenegy szezonban tizenegyszer zsebelték be a bajnoki címet, közben a tudatosan, tematikusan felépített játékosaik pedig busás hasznot hajtva ellepik Európát. Csak néhány név: Luka Modric, Mateo Kovacic, Sime Vrsaljko vagy legutóbb Marco Pjaca. Utóbbi momentán 23 millió eurót ért meg a Juventusnak. A következő nagy durranásnak ígérkező 19 esztendős Ante Coricot máris 10 millió euróra taksálják.

Mindezzel miért hozakodtunk elő? Mert a Dinamo simán teljesíti az MLSZ által elvárt kritériumokat. Csak nem az NB I-ben, hanem a BL-ben.

A magyar klubok – osztrák mintára – támogatásban részesülnek, ha betartják a „fiatal szabályt”. Ehhez annyit kell tenniük, hogy a bajnokság során egy ’96-os vagy annál ifjabb labdarúgót szerepeltetnek minimum 17 meccsen az első perctől az utolsóig (tehát, ha egymást váltják a fiatalok, az is jó). Viszont kettő, esetleg három ilyen korú játékos bevetésével további pénzekhez juthatnak az együttesek. Nő az összeg akkor is, ha minél fiatalabb a beállított futballista.

Sajnos a csapatok nagy része ennek is tekinti. Mármint pénzszerzési lehetőségnek, már ha egyáltalán figyelembe veszik. Az edzőktől nem ritkán hallani, hogy a vezetőik utasítására tartják szem előtt a húsz éven aluliak bevetését. Horváth Ferenc, a Diósgyőr trénere például odáig merészkedett, hogy nem érzi elérhetőnek a kívánt célt, ha tekintettel kell lennie az összeállításnál a követelményekre. Mentségére szóljon, amikor ezt mondta, több ifjonca is sérült volt. De mégis mit árul el ez az utánpótlás-neveléséről? Máshol BL-szintre ontják a tehetségeket, itt meg nagyítóval kell keresni azt a néhány jelöltet, akik ha nem is segítik, de legalább nem rontják el még egy kiesés ellen menekülő csapat játékát sem?

Ezt bizonyíthatja, a nemzetközi porondon nagy terveket szövögető, végül korán ocsúdó csapatoknál tapasztalt tendencia is. A Fradi és a Videoton sem kívánt eleget tenni a szövetségi támogatás kívánalmainak, mindössze 1-1 játékost dobtak be mutatóba, a fehérváriak nyolc percre.

Azért akadtak pozitív példák is. A dobogón végző Honvéd és a Vasas remekül teljesített e téren is, két-két játékosa is legalább tíz meccsnyi játékpercet töltött a pályán. Az angyalföldi Vida Máté, már a válogatottban is bemutatkozhatott.

Látható, nincs egyenes arányosság az eredményesség és a bevetett fiatalok száma közt. A Haladás például négy, az elvárásnak megfelelő fiatallal szerzett pontot az élen álló Videoton otthonban az utolsó fordulóban. Ekkor debütált az élvonal történetének első olyan labdarúgója, akinek kettessel kezdődik a születési éve. A szombathelyiek amúgy is élen állnak a saját utánpótlásuk mélyvízbe dobását illetően, Mészöly Géza nyolc, a kitételbe beleférő futballistát is kipróbált, néhányuk alapemberré is vált.

„Fiatalság? Bolondság!” Értelmezhetik sajátosan a közismert latin mondást Mezőkövesden és Debrecenben, mert az idényben eddig húsz éven alulit a pálya környékére sem engedtek. Pintér Attila ha akarna sem tudna számolni ilyen játékossal, mivel keretében egy sem található (a legfiatalabb az idény közben érkező Mihajlo Milutinovics, de ő is szerb, és lassan betölti a 22-t). Míg az újonc legalább a 6. helyezésével magyarázhatja bizonyítványát, de mit mondjanak a hajszál híján kieső pozícióba sodródó Lokinál. Korábban a saját neveléseikre is építve lettek az ország első számú hivatkozási pontja. Most meg…

A kispesti Gazdag Dániel lett az őszi szezon legtöbbet foglalkoztatott 20 éven aluli játékosa – MTI Fotó: Illyés Tibor

Az MLSZ erre az idényre nem tett közzé táblázatot arról, miként is állnak a csapatok a támogatásokat tekintve. Mi viszont összegyűjtöttük együttesek szerinti bontásban, kik és mennyi lehetőséget kaptak az ősszel.

Videoton:
összesen 8 perc/1 játékos – Sejben Viktor 8 perc

Bp. Honvéd:
összesen 3482 perc/5 játékos – Gazdag Dániel 1660 perc, Koszta Márk 1530 perc, Zsótér Donát 275 perc, Tömösvári Bálint 11 perc, Kovács Dániel 6 perc

Vasas:
összesen 3321 perc/4 játékos – Vida Máté 1508 perc, Szivacski Donát 900 perc, Murka Benedek 601 perc, Kleisz Márk 312 perc

Ferencváros:
összesen 165 perc/1 játékos – Csernik Kornél 165 perc

Mezőkövesd:
–

Újpest:
összesen 2381 perc/3 játékos – Kecskés Ákos 1360 perc, Pávkovics Bence 952 perc, Tóth Patrik 69 perc

Haladás:
összesen 4824 perc/8 játékos – Polgár Kristóf 1380 perc, Rácz Barnabás 1446 perc, Hegedűs János 1438, Tóth Máté 469 perc, Kiss Tamás 45 perc, Dombi Gergő 44 perc, Kiss Bence, Szőke Dániel 1-1 perc

Paks:
összesen 1966 perc/5 játékos – Lenzsér Bence 1530 perc, Szalai András 199 perc, Jelena Richárd 146 perc, Zachán Péter 90 perc, Fejős Áron 19 perc

Diósgyőr:
összesen 2093 perc/ 5 játékos – Nemes Milán 1202 perc, Makrai Gábor 449 percc, Kitl Miklós 306 perc, Ternován Patrik 135 perc, Boros Gábor 1 perc

DVSC:
–

MTK:
összesen 2770 perc/ 6 játékos – Vogyicska Bálint 1208 perc, Korozmán Kevin 878, Szatmári István 350 perc, Katona Máté 273 perc, Takács Ronald 59 perc, Szabó Ádám 2 perc

Gyirmót:
összesen 2229/4 játékos – Sallói Dániel 1094 perc, Jancsó András 991 perc, Szegi Vince 143 perc, Kovács Zsolt 1 perc