Miután a Fegyelmi Bizottság jogerősen is kimondta, hogy a Horváth Bence, Szomolányi Máté páros nem követett el fegyelmi vétséget, ügyvédjük, Dr. Mohácsy Lénárd az m4sport.hu érdeklődésére elmondta, hogy a riói olimpiáról atipikus mintája miatt lemaradó kajakduónak kártérítés jár. A két sportoló először peren kívül szeretne megegyezni a kajak-kenu szövetséggel, ám ha ez nem sikerül, akkor polgári peres eljárás következik.

A Magyar Kajak-Kenu Szövetség ezt követően közleményben jelezte, hogy „a riói olimpián résztvevő teljes magyar kajak-kenu válogatott érdekeit szem előtt tartva, jogszerűen döntött arról, hogy Horváth Bencét és Szomolányi Mátét nem javasolja jelölni az olimpiára utazó sportolók közé.”

Az esettel kapcsolatban az m4sport.hu kíváncsi volt a Magyar Antidopping Csoport véleményére is. Kérdéseinkre a Nemzeti Doppingellenes Szervezet (HUNADO) hatáskörét gyakorló Magyar Antidopping Csoport Kft. (MACS) jogi képviselője, Dr. Szabó Gergely Balázs válaszolt.

A HUNADO tájékoztatása szerint a szervezet az első pillanattól kezdve konzekvensen és nyomatékosan hangsúlyozta, hogy nem merült fel doppingvétség: „A páros jogilag nem valósított meg doppingvétséget, mert nem pozitív mintát szolgáltattak. De hangsúlyozni kívánjuk, hogy az MKKSZ döntésekor a minták nem minősültek negatívnak sem! A nemzetközi doppingellenőrzés tendenciája bizonyos szerek esetében kifejezetten a hosszú távú detektálás felé halad, ez a hosszú táv esetektől függően akár hosszú éveket is jelenthet. 2015. január 1-től éppen ezért emelkedett a doppingvétségek elévülési ideje 10 évre.”

Az Eb-ezsüstérmes kajakpáros, Horváth bence (balra) és Szomolányi Máté (jobbra) kártérítésért folyamodik, ugyanis egy álmuk maradt beteljesületlen azzal, hogy nem lehettek ott a riói olimpián – Fotó: MTI/Kovács Attila

A szakember szerint a mintavétel a WADA nemzetközi követelményeiben megfogalmazott szigorú protokoll szerint zajlott, melynek értelmében Horváth Bence és Szomolányi Máté atipikus mintát produkált. A páros tehát nem vétett, ugyanakkor a sportág hazai szövetsége az atipikus mintát komoly kockázati tényezőként értékelte, ezért nem nevezte a duót a riói olimpiára.

„Az atipikus minta annyit jelent, hogy az érintett minta ‘gyanús’, ezért ilyenkor a labor nem negatív eredményt jelent a mintavételt végző doppingellenes szervezet felé, hanem felhívja a figyelmet arra, hogy további célzott vizsgálatok elvégzése szükséges. Ezt a felhívást valamennyi, a sportoló felett hatáskörrel rendelkező doppingellenes szervezet, így a WADA, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, a nemzetközi sportági szakszövetség, és a Magyar Antidopping Csoport is megkapta. Az azonban elgondolkodtató, hogy a 2016-os évben elvégzett 1500 db állam által megrendelt doppingellenőrzés között csupán két sportoló mintája lett atipikus növekedési hormonra, mégpedig az év azonos napjaiban, az olimpia előtt, és ez a két sportoló történetesen egy párost alkotott” – mondta Dr. Szabó Gergely Balázs.

A Magyar Antidopping Csoport Kft. jogi képviselője hozzátette, hogy a MACS nem hibázott, és felelősnek sem érzi magát azért, hogy a két sportoló végül nem lehetett ott Braziliában a nyári játékokon: „A HUNADO-nak nem feladata eldönteni, hogy ki vegyen részt egy-egy világeseményen. Mint Magyarország Nemzeti Doppingellenes Szervezete köteles viszont kiszűrni a tiltott szert használókat és érvényre juttatni a tisztán sportolók jogait. A nagyobb világesemények előtt átfogó szűrést szoktunk végezni, és egy-egy ilyen átfogó ellenőrzés szinte minden esetben pozitív mintavételi eredményekkel is jár. Olyan azonban soha nem fordult elő, és nem is fog előfordulni, hogy valamely sportolót indokolatlanul, jogellenesen megakadályozna a doppingellenőrzés egy világversenyen való részvételben.”

„Mint Nemzeti Doppingellenes Szervezet egy szempontot tartunk szem előtt: doppingoló sportoló ne versenyezzen, viszont fontos szempont, hogy doppingvétség okán nem vonható meg a versenyzés joga olyan sportolótól, aki nem produkált pozitív mintát. A sportolók nem kerültek felfüggesztésre, továbbra is sportolhatnak, a HUNADO ugyanakkor őrzi a mintáikat és a 10 éves elévülési idő alatt minden bizonnyal ellenőrizni is fogja” – zárta válaszait Dr. Szabó Gergely Balázs.