Musorujsag
Élő Eredmények

90 éve született Gyarmati Dezső

90 éve született Gyarmati Dezső

m4sport.hu
Nagyszerű játékos, kiváló edző, ragyogó szövetségi kapitány, igazi hazafi volt. Igazi nagybetűs EMBER!

Október 23-án lenne  90 éves Gyarmati Dezső, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, a Nemzet Sportolója. Hogy egész pontosan ki is volt, azt a legjobban az a pár sor adja vissza, amit a hazai szövetség tett közzé 2013-as halálakor.

“Balkezes zseni. Amit ő nem tudott a vízilabdáról, azt nem is volt érdemes tudni. Bármilyen poszton bevethető volt. Igazi vezér volt, vízben és parton egyaránt.”

Öt olimpián szerepelt, ráadásul mind az ötről éremmel tért haza. arany: 1952, 1956, 1964, ezüst: 1948, bronz: 1960. Klasszisára jellemző, hogy edzőként három olimpián vett részt és azokról is minden alkalommal éremmel tért haza.

A Miskolcon született Gyarmati előbb bokszolni, majd kézilabdázni kezdett, 1940-től terelődött a vízilabda felé. Bármilyen hihetetlen, először kapus volt. Játszott a csepeli MTK, az Újpest, majd az FTC csapatában. 1947-ben már a párizsi főiskolai világbajnokságon vett részt, ahol első lett, 1948-ban a londoni olimpián pedig tagja volt a második helyen végzett csapatnak. 1951-ben, Berlinben vezérletével megvédte világbajnoki címét a főiskolai csapat.

Gyarmati Dezső

1952-től pedig jött az aranykorszak, amiben Gyarmatinak hatalmas szerepe volt. Először a helsinki olimpián, két évvel később az Európa-bajnokságon, majd ’56-ban ismét az ötkarikás játékokon diadalmaskodott a magyar vízilabda-válogatott.

Melbourne-ben Gyarmati volt a magyar küldöttség Forradalmi Bizottságának elnöke, gyászszalaggal a karján a forradalom lyukas zászlaját vitte, a rendszerellenes meggyőződését sem titkolta. A forradalom után az USA-ba emigrált, majd Európában lett tréner. 1958-ban amnesztiával visszatért Magyarországra, de így is két évre eltiltották. Ez idő alatt egy kocsmában, csaposként dolgozott.

A Ferencvárosba tért vissza, és tagja volt az 1960-as római olimpián bronzérmet nyert csapatnak. Két évvel később újabb Európa-bajnoki győzelmet ünnepelhetett, majd 1964-ben Tokióban a harmadik olimpiai bajnoki címét nyerte. A válogatottban 108 alkalommal szállt medencébe.

Gyarmati Dezső Gyarmati Dezső (fotó:tributes.com)

A sikerek edzőként is végigkísérték pályáját. Dolgozott a KSI, a Ferencváros, a Vasas és a BVSC csapatánál is, miközben az ELTE-n bölcsészkarán művészettörténész, a Testnevelési Főiskolán szakedzői diplomát szerzett.

1972-ben másodedző, 1973-tól pedig szövetségi kapitány lett a magyar válogatott élén. Eredménysora önmagáért beszél. 1973-ban világbajnok, 1974-ben Európa-bajnok, 1975-ben vb-ezüstérmes, 1976-ban olimpiai bajnok, 1977-ben Európa-bajnok, 1978-ban ismét vb-ezüstérmes, 1980-ban olimpiai bronzérmes lett a válogatott.

A későbbiekben Németországban és Olaszországban is kipróbálta magát, de a szíve mindig hazahúzta. Többször volt a hazai szövetség elnöke, 2004-ben a Magyar Vízilabda Szövetség örökös tiszteletbeli elnökének választották.

Gyarmati Dezső Gyarmati Dezső (fotó: MTI)

A 90-es évek elején aktívan részt vett a politikai életben, az MDF tagjaként a parlamentbe is bejutott. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2010-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. 2005-ben a Nemzet Sportolóinak képviseletében a MOB tagja lett.

Akárcsak az ő életét, családjáét is végigkísérte a sport. Első felesége, Székely Éva az 1952-es helsinki olimpia aranyérmese 200 mellen, lányuk, Gyarmati Andrea kétszeres Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes úszó. Unokái Hesz Máté vízilabdázó (édesapja az olimpiai bajnok kajakozó, Hesz Mihály) és Szilágyi Liliána válogatott úszó (édesapja Szilágyi Zoltán volt válogatott úszó.)

Székely Éva és Gyarmati Andrea Gyarmati Dezső felesége, Székely Éva és lánya, Gyarmati Andrea

Egy 2009-es interjúban így fogalmazott: „Talán a döntetlent azért kiharcoltam. Érdekes, szép életem volt a sok megpróbáltatás ellenére. Nem véletlen, hogy az életéről szóló könyv, Peterdi Pál fantasztikus műve „Gyarmati sors, avagy egy bal kéz története” címmel jelent meg. Gyarmati Dezső ugyanis az egész országé volt, tényleg a magyar nemzet sportolója.

További tartalmak

Kapcsolódó hírek

A magyar sport is megsínylette ’56-ot
Az 1956-os forradalom és szabadságharc az élet minden területére, így a sportra is hatással volt Magyarországon. A magyar sportéletben is kardinális változásokat okozott, több sportágnak szinte a nulláról kellett újrakezdenie.
Egyéni