A magyar váltó bronzérmet nyert vasárnap férfi 4×400 méteren a nancsingi fedettpályás atlétikai világbajnokság zárónapján: az Enyingi Patrik, Wahl Zoltán, Kovács Árpád, Molnár Attila összetételű négyes az ötcsapatos döntőben 3:06.03 perces országos csúccsal ért célba az amerikai és a jamaicai váltó mögött.

Enyingi Patrik az M4 Sportnak kijelentette, szerinte még sok van ebben a váltóban.

„Időben nem volt a legjobb, de hoztam, amit kellett és megbeszéltünk. Azt tudom mondani, amit egész nap éreztem a srácokon, nagyon nagy stressz volt ez az egész. Tudtuk, miért jöttünk ide és megcsináltuk, ez valami elépesztő érzés. Idő nem volt kitűzve azon kívül, hogy legyen országos csúcs, ám ha frissek vagyunk, szerintem legalább másfél másodpercet le lehetne faragni ebből, de itt mi a harmadik helyért jöttünk, megcsináltuk.”

Wahl Zoltán elárulta, a váltáson időt veszítettek, ám érett már ez az érem.

„Jó időben indultam el, de valami azt sugallta, még várnom kell, Patrik meg jött, mint az állat. Akkor már belefékeztem, gyorsan kikaptam a kezéből, de ezen egy pici elment. Előttem, amit a jamaicai csinált, nem tudtam hova tenni, ritmustalan volt, hol nyomta, hol nem, mikor előzni akartam, megnyomta, nem lehetett egyszerűen követni. Ez már mindannyiunknak egy nagy álom volt, megemlíteném a tartalékokat is, de rajtuk kívül is rengetegen vannak, nagyon erős a mostani négyszáz Magyarországon, nagy a verseny és a küzdelem, csata a pozíciókért, úgyhogy ez az érem már érett.”

Kovács Árpádnak a tavalyi utánpótlás-világbajnokságon elért negyedik helye adott motivációt.

„Az volt a taktikám, hogy a kínai srácot megelőzzem, hogy Attila harmadik helyen, és ne a negyediken kapja meg a botot, mert az rengeteget számít. Volt egy kis kontaktunk, az nem sikerült, kizökkentett, de megtettem mindent. Tavaly az u20-as vb-n negyedik lettem, hatalmas motivációt adott, hogy ott lecsúsztam a dobogóról, hogy ezt itt megszerezzük, és sikerült.” 

Molnár Attilának nem esett jól a sokadik futása, de a szíve behúzta a célba – az Európa-bajnok versenyző kiemelte, a kevés induló miatt azért a helyén kell kezelni az eredményt.

„A lélektan az úgy volt, hogy harmadik-harmadik-negyedik, mondtam magamban a fordulásnál, hogy jó, kell még egy négyszáz, de ahogy megkaptam a botot, el is illant. Ez már a negyedik 400-am volt, a szívem behúzott. Nagyon nem kívántam, de ezt sokszor elmondtam, ez nem kívánságműsor. Szerettünk volna az Eb-re is kijutni, és mivel nem sikerült, leadtuk a nevezésünket ide, hozzá kell tenni, sportszakmai szempontból nem sok váltó jött el, de ezt nem mi kértük. Öten indultak, mi senkit sem kértünk, hogy lépjen vissza. Rengeteg külföldi négyszázas ismerősöm van, ők verik a fejüket a falba, miért nem adták le a nevezésüket. Ez nem a mi bajunk, kérek mindenkit, kezelje helyén ezt az eredményt. Sokan mondták, hogy vállaljam a váltóban a vezéregyéniséget, örülök, hogy belefért egy »Femke Bolozás» itt a végén” – utalt az óriási hajrára.

Molnárék a magyar atlétika történetének hatodik érmét szerezték meg fedettpályás vb-n, egyúttal 2018 óta az elsőt. Akkor a súlylökő Márton Anita az első magyar aranyat gyűjtötte be Birminghamben.