Szabó Nóra egészen fantasztikus versenyzéssel a 15. helyen ért célba női maratonon, melyet a kenyai Peres Jepchirchir nyert meg a világcsúcsartó etióp Tigst Assefa előtt.

Vasárnap reggel nem esett a japán fővárosban, a páratartalom viszont rendkívül magas volt. Ilyen körülmények között kiugró időeredményekre nem lehetett számítani, és a futóknak nagyon kellett figyelniük arra, hogy sűrűn frissítsenek. A 73 fős mezőnynek a Nemzeti Stadionból indulva a császári palota és a főpályaudvar környékén kijelölt pályán kellett megtenniük két kört, mielőtt visszatértek az arénába.

A női maratonin a vb egyik legnagyobb csatájára volt kilátás, mert hiába volt távol az olimpiai címvédő holland Sifan Hassan, ott volt a rajtnál a – tisztán női versenyben – világcsúcstartó, idei London Marathonon győztes és a párizsi játékokon második etióp Tigst Assefa, illetve a tokiói olimpia és a 2024-es London Marathon bajnoka, a kenyai Peres Jepchirchir. Vélhetően a fülledt idő miatt a legnagyobb esélyesek óvatosan kezdték a versenyt, ahogy a magyar országos csúcstartó (2:25:52 óra) is visszafogott tempóval vágott neki a 42,195 kilométeres távnak.

Szabó a verseny első felén a középmezőnyben, a 35. hely környékén futott, azt követően viszont sorra ment el a riválisok mellett, és látványosan került egyre előrébb. Tempója egészen remek volt, és amíg 30 kilométernél a 26. helyen haladt, addig 35-nél már a 21. pozícióban futott, újabb öt kilométerrel később pedig a 16-on. A 37 éves sportoló az utolsó közel két kilométeren is szépen tartotta iramát, és egy újabb előzéssel a 15. pozícióban ért célba, 2:31:41 órás idővel.

Szabó Nóra a negyedik legjobb európai futó volt a mezőnyben.

„Hihetetlen számomra ez a 15. hely, nagyon boldog vagyok, de még nem tudom felfogni” – mondta az MTI-nek Szabó, aki elárulta, hogy előzetesen az volt a célja, hogy a legjobb 25-ben végezzen, arra pedig nem emlékszik, hogy menet közben előzte a vetélytársakat. Viszont úgy érzi, akár még jobb eredményre is képes lett volna.

„Azt sajnálom, hogy volt egy két kilométer, amikor beragadtam egy bolyba, és nem néztem az órám, mert az a két kilométer lassú volt.”

Szabó beszélt arról is, hogy egyáltalán nem volt holtpontja a verseny alatt, pedig számított rá, hogy 30 kilométer után lesz majd.

„Nem volt holtpont, a végén pedig nagyon jó érzés volt bejönni a stadionba. Nagyon örülök. Most egy hetet pihenek, aztán készülök a következő, valenciai maratonra. Ott már az időre fogok menni” – jegyezte meg mosolyogva.

Amíg a magyar sportoló a saját versenyét futotta, addig elöl sokáig az amerikai Susanna Sullivan mindenkit messze maga mögött hagyva haladt az első helyen. Assefa és Jepchirchir érezhetően tudatosan fogták vissza magukat, 24 kilométer elteltével viszont, egyperces hátránynál megindultak és néhány kilométeren belül befogták Sullivant, majd onnantól már csak egymásra figyelve haladtak a cél felé.

A két klasszis felváltva vezetett, és a stadionba egymás mellett futottak be. Innentől a többezres közönség felállva figyelte hajrát, amelynek elején, 250 méterrel a vége előtt Assefa állt az élre, a kenyai viszont nem maradt le, sőt, a célegyenesre fordulva előzött, és végül 2:24:43 órás eredménnyel megnyerte a versenyt. A viadal szenzációját az uruguayi Julia Paternain okozta, aki az utolsó kilométereken szenzációsan futott, és végül a harmadik helyen ért célba 2:27:23 órás idővel.

Női 100 gáton a magyar csúcstartó (12.69 mp), Európa-bajnoki ezüstérmes Kozák Luca az első, az U23-as magyar rekorder Tóth Anna pedig az utolsó, hatodik futamban volt érdekelt az előfutamok során, amelyekből az első három-három helyezett, illetve a további hat legjobb idő elérője jutott az elődöntőbe. Mindkét magyarra igaz volt, hogy futamok nehéznek ígérkeztek, a továbbjutásra viszont mindkettejüknél reálisan lehetett számolni.

Kozák az olimpiai bajnok amerikai Masai Russell mellett futott, aki a papírformának megfelelően az első lépések után már maga mögött hagyta vetélytársait, és könnyedén nyert (12.53 mp). A debreceni sprinter jól rajtolt, és a kilencedik gátig a harmadik helyen futott, azon viszont egy kicsit hibázott, a lendülete megtört, és végül a negyedik lett 12.96 másodperces eredménnyel.

Ez az idő végül elég lett az elődöntőhöz, a már épp kieső, bahamai Charisma Taylor ugyanis öt ezreddel maradt el a magyar eredményétől.

„Jól sikerült a bemelegítésem, és szerintem a futásom is jó volt, egészen a kilencedik gátig. Arra kicsit ráültem, hátra került a súlypontom, ezért a végét nem tudtam olyan jól megcsinálni, és az ír lány be tudta magát dobni elém – elemezte futását Kozák. – Én nem szeretem az ilyen reggeli futásokat, ezért is bízom benne, hogy holnap este sokkal jobbra leszek képes. Az edzések alapján arra lehet következtetni, hogy egyéni csúcs körüli formában vagyok, ezt szeretném kihozni magamból az elődöntőben.”

Kozák az M4 Sportnak még azt megelőzően nyilatkozott, hogy tudta volna, meglesz-e a továbbjutás.

„Sajnálom ezt a kilencedik gátat, mert nem éreztem, hogy a riválisok messze lettek volna, de a gátban benne van, hogy az ember egy kis hibát vét. Reggel van, ez ilyenkor szó szerint azon múlik, ki hogyan kelt, hogy bírja a meleget. Az én futamom talán a legsűrűbb, öten voltunk nagyjából a második-harmadik helyre. Nem néztem a többi futamot. Nagyon menni akartam a két lánnyal, a végén talán túlságosan is, de a szél jó volt.”

A nyáron az U23-as Európa-bajnokságon és az Egyetemi Világjátékokon is ezüstérmes Tóth Anna egy hete 12.83 másodperccel nyert versenyt Kínában, így jó formában várta a vasárnapi futást, ami végül rosszul sült el. A diósgyőri atléta sorsa tulajdonképpen a rajtnál megpecsételődött, nagyon beragadt, majd a harmadik gátat csúnyán letalpalta, ezek után ugyan jól futott, de végül csak a hatodik helyen ért célba 13.06 másodperccel, amivel a 31. helyen zárt.

„Hazudnék, ha azt mondanám, hogy elégedett vagyok. Az viszont egy kicsit megnyugtat, hogy tudom, nem azért futottam ilyen időt, mert csak ennyi van bennem, hanem azért, mert hibáztam az elején” – nyilatkozta az MTI-nek Tóth Anna, hozzátéve, hogy május óta folyamatosan versenyzett, és ez is lehet az oka annak, hogy rontott, és nem úgy sikerült a világbajnokság úgy, ahogy tervezte.

„Nyilván csalódott vagyok. A formám jó volt, de sajnos nem maradtam elég higgadt – tette hozzá, az M4 Sportnak pedig elárulta, az elmúlt hetekben rendre problémái voltak a rajtokkal.

„Valahogy mindig kicsit elveszett a rajt az elmúlt hetekben. Nem éreztem a ritmust, ezzel most is tisztában voltam, de tudtam, hogy a forma jó és a végén tudok jönni, úgyhogy ha az elejét összerakom és a végét is tudom tartani, sikerülhet a továbbjutás. Azért nem vagyok elégedett, mert ennél több van bennem, a második vagy a harmadik gátnál is hibáztam, beakadtam a gátba, de örülök, hogy így is meg tudtam fogni és nem kellett feladnom. Ez egy felnőtt vb, a mezőny teljesen más, minden más, az előfutamban is maximálisan oda kell rakni magam. Próbáltam mindent kiadni, ami bennem volt. De azért fantasztikus szezonon vagyok túl, csoda, hogy itt lehetek, mert az sem volt biztos, hogy jöhetek. A szezonnal elégedett vagyok, de a versennyel nem.”

A női kalapácsvetés selejtezőjében Németh Zsanett a második csoportban kapott helyet. Az már az első csoport után nyilvánvalónak tűnt, hogy a döntőbe jutáshoz 70 méteren felüli eredményre lesz szükség. A Dobó SE 24 éves versenyzője augusztus 20-án jutott először az álomhatár fölé (70,66 m), úgy, hogy korábban 68 méter alatt volt az egyéni csúcsa.

Így nem lehetett reális elvárás vele szemben a 12-es fináléba kerülés, amire nem is volt esélye, viszont egy erős, stabil sorozatot produkálva búcsúzott. Németh az első sorozatban 66,79 métert, majd a másodikban 65,36 métert dobott, utolsóra pedig 66,97-re javított. Ezzel csoportjában a 14., összességében pedig a 27. pozícióban végzett.

„Nekem ez a vb egy extra. Előzetesen nem számítottunk rá, és csak augusztusban sikerült kiharcolnom a részvételt. Így örömjátékként éltem meg, és csak élvezni szerettem volna, ami sikerült is” – nyilatkozta Németh Zsanett.

„Jó sorozatot produkáltam, és sajnos nem lett meg a 70 méter, de nem is nagyon csodálkozom rajta, mert elfáradtam a szezon végére. A dobókör nagyon jó volt, a hangulat fantasztikus. Örülök, hogy itt lehettem és boldogan fogok hazamenni.”

Vasárnap délelőtt a férfi 1500 méter előfutamait is megrendezték, amelyből óriási meglepetésre nem jutott tovább a norvégok sztárja, Jakob Ingebrigtsen. Az idén sokáig sérüléssel bajlódott, kétszeres olimpiai bajnok klasszis futamában csak a nyolcadik helyen ért célba, márpedig az elődöntőhöz az első hat között kellett volna végeznie.

A közép-európai idő szerint 11.35-kor kezdődő vasárnap esti programban Molnár Attila és Enyingi Patrik a férfi 400 méter eőfutamában (11.35) lesz érdekelt, míg Takács Boglárka a női 100 méter elődöntőjében fut 13.20-kor.