A világranglista-vezető Halász Bence elsőre teljesítette a selejtezőszintet és bejutott a férfi kalapácsvetés döntőjébe hétfőn, a tokiói atlétikai világbajnokság harmadik versenynapján, melyen a férfi maratont egészen elképesztő hajrá végén, mellbedobással a tanzániai Alphonce Felix Simbu nyerte meg.
A Dobó SE olimpiai ezüstérmes és kétszeres vb-harmadik dobója a verseny egyik aranyesélyeseként érkezett a japán fővárosba, mivel a mostani szezonban a legjobb formát mutatta a mezőnyből. Az évet 80,92 méteres egyéni csúccsal kezdte meg, a nyáron viszont már stabilan 81 feletti eredményeket ért el, az augusztusi Gyulai Memorialon pedig 83,18 méteres egyéni csúcsot dobott, ami a világ idei legjobbja.
Ilyen előzmények után a selejtező nem jelenthetett neki gondot és valóban csak formalitás volt számára a fináléba jutás kivívása, melyhez 76,50 méteres szintet határoztak meg a szervezők. Halász – aki az egyedüli magyar volt az első selejtezőcsoportban – a nyitósorozat második dobójaként egy szemre könnyednek tűnő kísérlettel 78,42 méterig hajította a kalapácsot, ezzel letudta a hétfői versenyét és készülhet a kedd esti fináléra.
Amíg az olimpiai ezüstérmes számára kötelező feladat volt a továbbjutás, addig a második sorozatban szereplő másik két magyartól ez nem volt magától értetődő, mivel az U20-as Európa-bajnok Szabados Ármin első felnőtt világversenyén vesz részt, a 2022 óta minden nagy viadalon induló Rába Dániel pedig még egyszer sem jutott döntőbe.
A mostani selejtezőt mindketten nagyon biztató dobással indították. Szabados 75,42, Rába pedig 75,38 métert produkált, amivel a 12. és 13. helyen álltak összesítésben az első sorozatot követően. A második körben a Haladás VSE-t erősítő Szabados remekelt, és túldobta a selejtező szintjét jelző szalagot, majd hatalmas ordított örömében, amikor megjelent a kivetítőn 77,20 méteres eredménye.
Rábának ebben a körben még nem sikerült javítani, „csak” 75,03 métert ért el, utolsóra viszont kiválóan hajított, és 76,21 métert produkált, amivel végül a 11. helyen került döntőbe.
A verseny végén Szabados Ármin annyit mondott, hogy előzetesen nem várt magától semmit, mert az átállás nem sikerült neki, és az itteni edzéseken messze volt legjobbjától, ezen a napon viszont – számára is kissé meglepő módon – nagyon jól ment a dobás.
„Ennél sokkal jobban izgultam, mint ami látszott. Az utóbbi hónapok eredméynei nagyon stabilak, meggyőzőek voltak és tudom, mit kell csinálni. Ez megkönnyíti a munkát” – értékelt az első dobásával döntőbe jutó Halász Bence.
„Nekem a selejtező mindig sokkal izgulósabb, mint a döntő. Jó formában érkeztem ide, az otthoni felkészülés is jól sikerült, de aki azt mondja, hogy nem izgul a selejtezőben, az hazudik” – mondta az olimpiai ezüstérmes kalapácsvető
„A selejtező egy kötelező rossz pont, annyit kell kiadni az embernek magából amennyi szükséges, tartalékolni kell az energiát a döntőre” – összegzett a szám egyik legnagyobb esélyese.
Hétfőn reggel kezdődött a női rúdugrók selejtezője a mezőnyben Klekner Hangával, aki döntőbe jutási reményekkel érkezett a világbajnokságra. A debreceni atléta tapasztalt világversenyes induló, és idén, 4,60 méterre javította az országos csúcsot. A komoly remények azonban gyorsan meghiúsultak, Molnár Krisztina tanítványa ugyanis a 4,25 métert ugyan másodikra átugrotta, a következő magasságon, 4,45-ön viszont háromszor is hibázott és kiesett.
A női 400 méter gát előfutamaiban Mátó Sára volt érdekelt. A gödöllői futónak a harmadik futamban a belső, kettes pályáról kellett volna kiharcolnia az elődöntőbe jutást, melyhez minden futamban az első négy között kellett végezni, vagy a további négy legjobb idő egyikét megszerezni. Ez végül nem sikerült Mátónak, aki a táv első felén minden riválisával szemben nagy hátrányba került, s ugyan igyekezett a célegyenesben hajrázni és spanyol riválisát megelőzte, de 56.11 másodperces idejével csak a hetedik pozícióban ért célba, és ezzel búcsúzott a vb-től.













