Musorujsag
Élő Eredmények
 
×
Élő stream csatornák X

Gasperini: az ember, akitől az ellenfelei és sajátjai is tartanak, egyben csodálnak

Gian Piero Gasperini a labdarúgás világának egyik legérdekesebb figurája. Az Atalanta vezetőedzője már játékosként is megalkuvást nem tűrő, kőkemény ember volt, akinek a legendás Diego Maradona négy öltést „köszönhetett”, később edzőként is megmaradt tántoríthatatlannak és egyenesnek, aki makacsul ragaszkodik elképzeléseihez, amelyeket ráadásul képes is pályára vitetni aktuális csapatával. Pep Guardiola mondta, „olyan ellene játszani, mintha fogorvoshoz mennél”.

A Manchester United–Atalanta BL-mérkőzést szerda este 20.15-ös kezdettel élőben közvetíti az M4 Sport és az m4sport.hu.

Gasperini már egészen kicsi gyerekként szívta magába a futballt. Torino mellett, Grugliascóban született, így nem csoda, hogy gyerekként a Juventusban kezdett el focizni. A több mint egyórás utat eleinte édesapjával tette meg, aki a FIAT-gyárnak dolgozott, később nővére kísérte, még mindig csak kilencéves volt, amikor már egyedül utazott oda és vissza.

A torinóiak akadémiájában olyan csapattársai voltak, mint Sergio Brio vagy Paulo Rossi, aki később az 1982-es spanyolországi világbajnokság legjobb játékosa és gólkirálya lett (6 góllal), nem utolsósorban megnyerte a tornát az olasz válogatottal.

Gasperinivel az Allievi Nazionalit nyerte meg (U17-s bajnokság). Nem akármilyen legendákkal hozta össze a labdarúgás az Atalanta mesterét, akinek szerdán este a jelentős gödörben lévő Manchester United lesz a következő feladata a Bajnokok Ligájában. A bergamói kék-feketék két meccsen szerzett 4 pontjukkal vezetik az F csoportot, míg a Vörös Ördögök a kvartett harmadik helyén szerénykednek hárommal.

A United norvég edzője, Ole Gunnar Solskjaer alatt erősen inog a kispad, azért is lenne számára különösen fontos, hogy az Old Traffordban megrendezésre kerülő meccset három ponttal zárja. Ehhez viszont alaposan fel kell kötnie a gatyáját, hiszen a világ egyik legnagyobb taktikusával, Gian Piero Gasperinivel kell meccselnie. Ettől még a világ legelismertebb mesterei is fáznak. Hogy mitől és miért? Érdemes felidézni.

A fentebb említett Guardiola óriási tisztelője, egyben barátja is a 63 éves szakembernek, akit 2011-ben ismeretlenül is felkarolt a nehéz helyzetben. Gasperini abban az évben kapta meg edzői pályafutása legnagyobb lehetőségét azzal, hogy az Internazionale edzője lehetett, három hónap után viszont megköszönték neki a munkát, miután az eredmények nem jöttek.

A tréner teljesen maga alatt volt, ugyanakkor akadt, aki a borús pillanatokban is látta a nagyságát a tehetséges edzőnek, akinek kellett egy kis levegőváltozás.

“Azért rúgtak ki, mert nem voltunk egy hullámhosszon a vezetőséggel. Utána viszont kaptam egy gyönyörű üzenetet Pep Guardiolától, aki meg akart ismerni, és meghívott Barcelonába, hogy megtekintsem az edzéseiket. Nehéz időszak volt ez a pályafutásomban, és az, hogy Guardiola mellettem állt, megmutatja, hogy milyen ember is ő valójában. Nagyon boldoggá tett” – emlékezett vissza az esetre a bergamóiak mestere.

A regenerálódás túl jól sikerülhetett, mert később nyilatkozta róla a Manchester City spanyol menedzsere: „Az Atalanta ellen játszani olyan, mintha éppen a fogorvosodhoz kellene menned.”

Egy másik edzőóriás, José Mourinho is nagy tisztelője Gaspnak – ahogyan Olaszországban gyakorta emlegetik.

„Ahányszor taktikát változtattam, annyiszor alkalmazkodott. Ez volt a lehető legfantasztikusabb 0-0, amelyet a labdarúgás szeretői láthattak. Csodálom őt” – vallotta egy Genoa – kispadján az őszhajú mesterrel – elleni mérkőzés után Mourinho.

Már játékosként is látszott rajta, hogy a későbbiekben jó edző válhat belőle. Giovanni Galeone a Pescarában irányította Gasperinit. Olyan időszak volt az életében, amely mélyen meghatározta későbbi énjét.

Galeone nagy tisztelője volt Enrico Catuzzinak. Ez a név nem mondhat sokat az olasz csizmán kívül, pedig szakértők állítják, hogy az ország labdarúgásának egyik legnagyobb reformere volt, alapjaiban változtatta meg a játékot. Olyan követői vannak, mint Massimiliano Allegri, a Juventus edzője, vagy Marco Giampaolo, aki jelenleg a Torino, korábban a Milan mestere volt.

Catuzzi futballfilozófiájának lényege, hogy a legjobb foci gyors és szórakoztató. Ennek is köszönhető, hogy a Galeone fémjelezte Pascara, amelynek nem mellesleg Gasperini volt a csapatkapitánya, állandóan csurig töltötte a Stadio Adriaticót.

Az Atalanta edzőjére pedig óriási hatással volt mindez, nem tagadhatja, hogy saját edzői elképzeléseinek ez volt a melegágya. Hogy már abban az időszakban is mennyire céltudatos volt, arról volt edzője így beszélt.

„Technikailag elég jó volt, inkább jobb, mint ballábas. Ő lőtte a büntetőinket. Sokáig mondtam neki, hogy nem is tudja, hogy kell lőni őket, de ő folyamatosan gyakorolta, rúgta őket, ráadásul be is lőtte. Kicsit ingerlékeny volt ahhoz képest, hogy vízöntő, a diplomáciai érzéke a nullával egyenértékű. Ugyanakkor Gian Piero mindig tudta, hogy mit akar és végtelenül egyenes ember volt. Taktikailag a legjobban felkészült játékos, akit valaha edzettem” – emlékezett vissza Galeoni Gasperinire.

Taktikailag felkészült. Egyenes. Ingerlékeny… Akár azt is hozzátehetjük: kíméletlen. Mert nem kíméli a saját játékosait, mindig megpróbálja kisajtolni a maximumot, de játékosként az ellenfelekkel sem bánt kesztyűs kézzel. Konkrétan gyűrűs kezével, ennél is konkrétabban: Maradonával szemben.

Az 1988/89-es idényben, amikor a Pescara a Napolit fogadta, a középpályás Gasperini egy akkorát lekevert gyűrűs kezével a legendás argentinnak, hogy ott helyben kellett négy öltéssel összevarrni a száját. Utána hosszú ideig nem volt szívesen látott vendég Nápolyban, ahol a helyi szurkolók a foci Mike Tysonjának aposztrofálták. Ezzel szemben ő nem érezte, hogy bármiféle durvaságot követett volna el. “Nem, nem hiszem, hogy durva lettem volna” – mondta.

Később, Maradona halálakor azt azért bevallotta, hogy nehéz időszakot élt át akkor, de az esetről már békésebben tud beszélni.

„Volt szerencsém Diego ellen játszani, csodáltam őt, rendkívüli játékos volt. Ő volt a legnagyobb mind közül. Minden alkalommal, amikor Maradona ellen játszottunk, a stadion szinte vibrált. Véletlenül megsértettem Maradona száját, amikor a Pescara csapatában játszottam, nagyon rossz napokat éltem át akkor. Most már mosolyogva tudok az esetre visszagondolni” – emlékezett vissza.

Vehemens mivoltát edzőként sem tudta levetkőzni. Egy Bajnokok Ligája-mérkőzésen úgy kellett visszatartani, hogy ne menjen neki csapata kapitányának, Papu Gómeznek, mert nem tartott be egy taktikai utasítást. Az argentin abszolút alapembere, motorja volt az Atalantának, de az eset annyira megviselte – függetlenül attól, hogy később igazat adott edzőjének -, hogy a távozás mellett döntött. Ma a Sevillát szolgálja.

Erőteljesen mutatja a példa, hogy milyen szinten várja el a fegyelmet és a megfelelő mentalitást játékosaitól. Pont korábbi csapatkapitánya mesélte azt, hogy Gasperini kezei alatt az edzések annyira kemények voltak, hogy utána egy meccs már kész felüdülés volt. Ezzel kapcsolatban az edzőnek is megvolt a véleménye.

“Ha tréning van, az a jó, ha a játékosok szenvednek. Engem azok ijesztenek meg, akik nincsenek hozzászokva a kemény munkához, mert a szenvedésből születnek meg a győzelmek. Ha valaki nem fut az edzésen, az a mérkőzésen sem fog. Papu különleges játékos volt, aki viszont mindig is rosszul edzett, ezért nem aknázta ki a potenciálját. Miután elkezdett megfelelően dolgozni, Európa egyik legjobbja lett.”

Egy másik alapembere, Ilicsics is azok közé tartozott, akiket kicsit unszolni kellett, hogy a maximumot nyújtsa.

“Korábban Josip mamának hívtuk, mert csak úgy elvolt, igyekezett mindenkivel kedves lenni. Rá kellett vennünk, hogy javítson a munkamorálján. Mentálisan hiányzott belőle valami, de megváltozott a gondolkodása, és ma már inkább Professzornak hívjuk.”

Játékosai – ha olykor gyötrelmes is -, tűzön-vízen át követik őt, ennek pedig megvan az eredménye. Mára az Atalantát már senki nem meri félvállról venni. De mi is Gasperini titka?

Korábban sokat kritizálták a védjegyévé vált háromvédős rendszer miatt, amelynek alapesetben inkább a védekezésen van a hangsúlya, de az edző bebizonyította, szisztémáját lehet úgy játszani, hogy kifejezetten a támadásokon legyen a hangsúly.

„Sokan azt mondták, hogy túl védekező a taktikám. Én az ellenkezőjét bizonyítottam, mert a három védő is részt vesz a játékban. Úgy készítjük fel őket, hogy támadjanak is. Nem számít a formáció, csak az a lényeg, hányan támadnak vagy védekeznek. Az a feladatunk, hogy megszerezzük a labdát az ellenféltől, hogy mi támadhassunk.”

Ennek megvalósításához elsődlegesen a 3-4-1-2-es formációt részesíti előnyben, vagy ennek variációit, pontosan abból eredeztethetően, hogy csapatai állandó mozgásban vannak. Így az eredeti felállás könnyedén változhat át pillanatok alatt 3-4-2-1-re, 3-4-3-ra vagy 3-5-2-re, a mérkőzések alakulásától függően.

Elgondolása alapjai azon állnak, hogy a lehető leggyorsabban szerezzék meg a labdát, ezért az Atalanta magasan védekezik, és pióca módjára támadja le az adott ellenfelet. A védők és csatárok között a létező legkisebb távolságot várja el. Ahogyan hangsúlyozta is, a védőknek is kötelességük kivenni a részüket a támadásokból.

„A védekezés verhetetlenné tesz. Ha viszont nyerni akarsz, akkor támadnod kell. Röviden így foglalnám össze, hogy milyen hozzáállást és mentalistást várok a csapatomtól” – összegezte Gasperini.

Ahogyan ez a mondat is jól jellemzi a 63 éves tréner filozófiáját.

„Az Atalanta sosem hagyja el vesztesen a pályát, mert bármi történjék, vagy nyerünk, vagy tanulunk. Azért vagyunk itt, hogy tanuljunk, persze azért is, hogy megpróbáljunk nyerni.”

Játékosként nagy szerelménél, a Juventusnál sosem lépett pályára bajnoki mérkőzésen, csupán pár kupameccsen, ezért 1978-ban váltott és a Serie B-s Palermóba ment, amellyel eljutott az olasz kupadöntőig, de azt pont a Juventusszal szemben veszítette el.

Első osztályú játékos végül a már említett Pescara csapatánál lett 1987-ben. A labdarúgást 35 évesen fejezte be Pesaróban, majd – immáron edzőként – visszatért a Juvéhoz, az akadémiához, amelyben pallérozódott, ahol az U14-es, U17-es majd U20-as csapatot is vezette.

Első felnőtt csapata 2003-ban a Serie C1-es Crotone volt, amellyel sikerült osztályt ugrania, 2006-ban pedig már a Serie A-s Genoa kispadját kapta meg, ahol véglegesen érett edzővé vált, Mourinho is erre az időszakára reflektált – a portugál ekkor az Intert vezette.

Az Atalantát 2016-ban vette át, ahol jól érzi magát, saját bevallása szerint is csak a torinói fekete-fehérek kedvéért hagyná el. Hogy ez megtörténik-e, még nem tudni. Az viszont tény, hogy az egykoron svájci bevándorlók által alapított klubot soha nem látott magasságokba repítette és nemcsak Olaszországban kovácsolt évről-évre a dobogót ostromló topcsapatot, hanem a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában is megszokott névvé kezdenek válni, az elmúlt két szezonban a negyeddöntő, majd a nyolcaddöntő jelentette a végállomást, a továbbjutásra pedig 2021 őszén is jó esélyük van.

Kemény ellenféllel kell farkasszemet néznie Ole Gunnar Solskjaernak szerda este a BL-ben a kényelmetlen kispadon ülve. Hogy ezt az akadályt képes lesz-e megugrani, azt élőben tekintheti meg este kilenctől az M4 Sporton és az m4sport.hu-n.

Borítókép: Gian Piero Gasperini (EPA/Claudio Giovannini)

További hírek