×

Schumacher eltéved, és a dobogón találja magát – utoljára

Általában céltudatosan menetelt odáig, ám legutolsó Forma–1-es pezsgőzése más volt, mint az előző 154: azt az esélytelen Mercedesszel érte el, és csak utólag szerzett róla tudomást…

Michael Schumacher (Fotó: XPB)
Három nevető világbajnok a sajtószobában. Michael Schumacher szinte zavarban, a kezeit széttárva, fölnevetve látja be: ezt bizony elvétette! Pár másodperccel korábban a riporter arra kérte, most anyanyelvén szóljon pár szót szurkolóihoz – erre ő angolul folytatta élménybeszámolóját… Amikor észbe kapott, már a mellette helyet foglaló Fernando Alonso és Kimi Räikkönen, a két egykori fiatal trónkövetelő is csak mosolygott tévedésén.

Ebben a 8 esztendővel ezelőtt, 2012. június 24-én Valenciában lejátszódó jelenetben benne volt minden. Schumacher már nem a sikerekhez szokott nyerőgép volt, aki a leintést követően is mindig hozta a tökéletes formáját, hanem egy középmezőnyben szenvedő veterán bajnok, aki azon a délutánon, de talán a három évig tartó mercedeses második pályafutása alatt is egy kicsit eltévedt.

De éppen ez hozta elő belőle az első pályafutása alatt sok bírálója által hiányolt emberi oldalát.

Michael Schumacher (Fotó: XPB)



Valencia 2012-ben a bajnokság 8. állomása volt, Schumacher odáig vezető útja pedig igencsak rögösen alakult. Habár a Mercedese az előző két évhez viszonyítva talán ekkor volt a leggyorsabb a nyers tempót tekintve, a hétszeres bajnok mindössze két pontot jegyzett, miközben hét versenyéből ötöt kénytelen volt föladni – többségében önhibáján kívül. Kínában, ahol csapattársa, Nico Rosberg aratta a csillagosok gyári visszatérése óta első győzelmét, a kiállása után lerepült a kereke, s ezzel elbukta a dobogós helyezés lehetőségét. Monacóban hiába kormányozta pole-ba autóját, egy barcelonai baleset következtében kapott hátrasorolásos büntetése miatt csak a 6. helyről rajtolhatott, elszalasztva a győzelmi lehetőséget.

A hétvége nagy részében Spanyolországban sem tűnt úgy, hogy Schumacher sorsa jobbra fordul. Az időmérőn úgy lett csak 12., hogy a Q2-ben előbb belehibázott a körébe, majd másodjára inkább biztosra próbált játszani, de nem jutott tovább. A másnapi versenynek a későbbi győztes Fernando Alonso mellől vágott aztán neki, de már az első kanyarban koccant Bruno Sennával, majd Jenson Button is megelőzte, és csak a 13. pozícióban haladt. Aztán az egykiállásos taktikáján is módosítani kellett, hála a gumigyilkos Mercedesének. Korai cseréjével egészen a 17. helyig zuhant vissza.

Michael Schumacher,és Mark Webber (Fotó: XPB)



Később baleset miatt a pályára küldték a biztonsági autót, amit a többség kerékcserére használt ki. Nem úgy Schumacher, akinek csapata nem látta értelmét az újbóli szerviznek, mivel csak 10 körrel korábban cseréltek. Még ekkor sem tűnt úgy, hogy igazán jó helyzetben van a német, hiszen bár a cserék, valamint Sebastian Vettel kiesése és Daniel Ricciardo későbbi kiállása után ideiglenesen az ötödik pozícióban találta magát, hátravolt még egy elkerülhetetlen kerékcseréje.

Erre 16 körrel a vége előtt kerítettek sort: lágy gumikat kapott. És ezzel eljött a fordulat. Schumacher egy másodperccel futott gyorsabb köröket az időközben élre álló Fernando Alonsónál, és megkezdte a felzárkózást. Sorra előzte Vitalij Petrovot, Jenson Buttont, Sergio Pérezt, Paul di Restát, Nico Rosberg kiállt előle, majd a végjátékban a gumigondokba botló Nico Hülkenbergen és az egymással ütköző Lewis Hamiltonnon és Pastor Maldonadóni s áthámozta magát.

Michael Schumacher (Fotó: XPB)



Ez bizony a harmadik helyet jelentette, még ha ezt ő akkor nem is sejtette… A nagy kavarodásban éppúgy eltévedt, mint később képletesen a sajtószobában. „Megkérdeztem a fiúkat, hányadik helyen értem célba. Láttam Webber boxutcai tábláját, és a vége felé azt mutatták, hogy nyolcadik és hetedik, én meg csak azt tudtam, hogy eggyel előtte vagyok. Aztán a fiúk közölték, hogy harmadik lettem, ez dobogó, és én el sem hittem, mert nem számítottam erre. Kissé elvesztettem a fonalat, mivel elég sok dolgom volt a hajrában, és ott volt Hamilton és Maldonado problémája is, szóval már nem tudtam számolni” – szabadkozott.

Ez volt pályafutása 155. dobogós helyezése, de úgy örült neki, mint egy kisgyerek. Ugyan pontosan tudta, hogy szerencsével jutott ilyen magasra, és később a mercedeses éveire visszatekintve nem is ezt a versenyt nevezte meg a három éve csúcspontjaként, de mégiscsak 6 évet várt a pezsgőzésre. Amikor 2009 decemberében aláírt a csapathoz, még nem gondolta, hogy eddig a pillanatig a 2006-os sanghai győzelme marad az utolsó top 3-as eredménye…

Michael Schumacherrel volt ferraris kollégái is együtt örültek (Fotó: XPB)



„Csodálatos érzés ilyen hosszú idő után visszatérni” – mondta boldogan. „Párszor közel kerültünk hozzá, és végül eléggé látványos körülmények között került sor rá, egy olyan pályán, amelyen nehéz előzni. De az eltérő taktika és a nagy tempókülönbségek miatt izgalmas volt – ha összejön a dobogó, mint most nekem, ez a legjobb módja! Az csak még boldogabbá tesz, hogy izgalmasan is alakult. Ezért vagyok itt: hogy élvezzem. Csodálatos zárása volt egy váratlan versenynek, amikor közölték, hogy harmadik lettem.”

Miközben nyilvánvaló, hogy Schumacher nagy mázlival végzett ennyire előkelő helyen, a Mercedes akkori sportigazgatója, Norbert Haug emlékeztetett, azt megelőzően nem éppen a szerencséjéről volt híres a rekordtartó. „Mondhatta volna azt is: »Már nyertem kilencvenegy versenyt, miért kéne örülnöm?« De őszintén örült, és nem lenne szép azt mondani, hogy az ölébe hullott. Két körrel a vége előtt ötödik volt, de elég sok sztorit tudnék mesélni arról, amikor ötödik helyen állt, és minden ellene fordult. Valenciában kiderült, hogy a tempója még megvan.”

Michael Schumacher, 2012, Valencia (Fotó: XPB)



Haug ekkor még azt mondta, jöhetnek újabb dobogók is Schumachertől, csak az kell, hogy a Mercedes kellően gyors és megbízható autót biztosítson számára. Erre azonban nem került sor, így Schumi e váratlan valenciai „eltévedések” alkalmával találta magát utoljára díjátadón F1-es verseny után.

Michael Schumacher (Fotó: XPB)



Annyi viszontagság után ez már kijárt neki. És az F1 is megérdemelte, hogy még egyszer a győzelmi emelvényen lássa történetének egyik legnagyobbját. Együtt a pályafutása egyik legnagyobb győzelmét arató, a spanyol himnuszt még meg is könnyező Alonsóval, az akkor már lotusos utóddal, Räikkönennel, valamint a mindhármukkal dolgozó Andrea Stellával.

„A versenyen egyetlen pillanatban sem hittem azt, hogy dobogós lehetek. Ez csodálatos eredmény! Végre összejött!” – összegezte napját Schumacher.

Képgaléria Schumacher 2012-es valenciai utolsó F1-es dobogójáról:

Fernando Alonso és Michael Schumacher (Fotó: XPB)