Musorujsag
Élő Eredmények
×

Őket gyászolta a sportvilág 2021-ben

Őket gyászolta a sportvilág 2021-ben

m4sport.hu
Olimpiai és világbajnokoktól, magyar és külföldi sportemberektől, legendás edzőktől és vezetőktől kellett végső búcsút vennünk a 2021-es évben, amelyben a koronavírusjárvány is sok áldozatot követelt.

Ludasi Róbert kajak-kenu mesteredző

Ludasi Róbert (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Január 3-án hajnalban, 68 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Ludasi Róbert, kajak-kenu mesteredző. A szakember tanítványa volt az utóbbi három évtized szinte összes sikeres magyar kenusa, a fiatalon elhunyt kétszeres olimpiai bajnok Kolonics György, továbbá Horváth Csaba, Kozmann György, Kiss Tamás, Csabai Edvin és több más világbajnok versenyző is.

Hubert Auriol, az egyetlen, aki autóval és motorral is megnyerte a Párizs-Dakar ralit

Hubert Auriol (középen) az 1983-as Dakaron (Fotó: MTI/UPI)

Január 10-én, 68 évesen távozott az élők sorából Hubert Auriol, a Dakar-rali háromszoros győztese, aki egyedüliként győzött autóval és motorkerékpárral is a világ legnehezebbnek tartott tereprali-viadalán. Az elmúlt években szívproblémákkal küzdő francia ex-versenyzőt sajtóértesülések szerint koronavírus-fertőzéssel szállították kórházba, és ez játszott közre a halálában. Auriol 1981-ben és két évvel később motorkerékpárral nyerte meg a Párizs-Dakar ralit, 1992-ben pedig az autósok mezőnyében diadalmaskodott. Az 1987-es Dakar utolsó előtti szakaszán motorjával, és noha mindkét lába eltörött, még teljesítette a napi szakaszt. A célból helikopterrel szállították kórházba.

Csatári József kétszeres olimpiai bronzérmes birkózó

Csatári József az 1972-es olimpia előtt (Fotó: MTI/Kovács Gyula)

Január 30-án hosszú betegség után, életének 78. évében elhunyt Csatári József, olimpiai bronzérmes, kétszeres világ- és Európa-bajnoki ezüstérmes birkózó. Csatári József 1968-ban, a mexikói játékokon a szabadfogásúak 97 kg-os kategóriájában, négy évvel később Münchenben a 100 kilósok között lett bronzérmes. Kétszeres vb-ezüstérmes, egyéniben tizenkilenc, csapatban pedig huszonegy magyar bajnoki címet szerezett.

Vermes Albán, az első magyar olimpiai érmes mellúszó

Vermes Albán a moszkvai olimpián szerzett ezüstéremmel (Fotó: MTI/Petrovits László)

Február 3-án rövid, súlyos betegség után életének 64. évében elhunyt Vermes Albán, olimpiai és Európa-bajnoki ezüstérmes mellúszó, aki az 1980-as moszkvai olimpián 200 méteren lett második. Vermes Albán ezen a távon 1976 és 1984 között sorozatban nyolcszor volt magyar bajnok, három évvel a moszkvai olimpia után Rómában lett Európa-bajnoki második.

Leopoldo Luque világbajnok argentin labdarúgó

Leopoldo Luque gólt rúg Gujdár Sándornak az 1978-as vb Argentína–Magyarország mérkőzésén (Fotó: MTI/LVB)

Február 15-én 71 évesen a koronavírus szövődményei következtében meghalt Leopoldo Luque, az 1978-as labdarúgó-világbajnokságon házigazdaként aranyérmes argentin válogatott csatára. A hazai rendezésű vb-n négyszer volt eredményes, a magyarok ellen 2–1-re megnyert első fordulós találkozón is betalált, ő szerezte csapata első gólját, ezzel lett 1-1 az állás. Pályafutása során többek között megfordult a Rosario Central, a River Plate, a Racing, a brazil Santos, valamint a mexikói Deportivo Tampico együttesében is.

Igaly Diána olimpiai bajnok sportlövő

Igaly Diána a pekingi olimpián (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Április 8-án, életének 57. évében, koronavírus-fertőzés okozta betegségben elhunyt Igaly Diána olimpiai, világ- és Európa-bajnok koronglövő, a Magyar Sportlövő Szövetség alelnöke. Igaly Diána a magyar sportlövészet egyik legnagyobb alakja, női skeetben mindent megnyert, amit lehetett: olimpián 2004-ben, világbajnokságon 1998-ban és 2002-ben, Európa-bajnokságon pedig 1989-ben diadalmaskodott egyéniben. A szakág ötkarikás debütálásán, a 2000-es sydneyi játékokon bronzérmet szerzett, összességében a felnőttek között vb-n 11, Eb-n pedig 13 alkalommal állt dobogóra.

Monspart Sarolta világbajnok tájfutó

Monspart Sarolta (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Április 24-én, hosszan tartó, súlyos betegség után, 76 évesen hunyt el Monspart Sarolta, a Nemzet Sportolója. A legendás sportember az első magyar világbajnok tájfutó volt és a magyar amatőr futóélet egyik legnagyobb alakja. Monspart Sarolta 34-szeres tájfutó magyar bajnok volt, de kipróbálta magát sífutásban is, melyben hatszor lett országos bajnok. Az 1970-es tájfutó világbajnokságon ezüstérmet szerzett váltóban, 1972-ben azonban már első magyarként övé lett az egyéni világbajnoki cím. 1976-ban világbajnoki bronzérmet nyert a magyar tájfutó váltóval, és még ugyanebben az évben első nem skandinávként megnyerte a Svédországban rendezett ötnapos tájfutó versenyt, az O-Ringent. Maratonfutásban is kiváló eredményeket ért el, 1972-ben pedig hazai sporttörténelmet írt, amikor elindult a csepeli maratonon, nők ugyanis addig nem indulhattak a klasszikus számban. A versenyt nemcsak lefutotta, hanem három órán belüli idejével Európa leggyorsabb női maratonfutója lett, 1976-ban elért 2:48:22 órás ideje 1982-ig magyar csúcs volt.

Puhl Sándor labdarúgó-játékvezető

Puhl Sándor a 2000 novemberi olasz–angol mérkőzésen (Fotó: MTI/EPA/Carlo Ferraro)

Május 20-án, 65 éves korában meghalt Puhl Sándor futballbíró, az 1994-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének a játékvezetője, akit az IFFHS futballstatisztikával és -történettel foglalkozó szervezet négyszer választott meg a világ legjobb játékvezetőjének 1994 és 1997 között. Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is. 2002 és 2007 között tagja volt a FIFA játékvezetői bizottságának, 2010 óta pedig az MLSZ játékvezető bizottságának az alelnökeként dolgozott.

Max Mosley, az FIA korábbi elnöke

Max Mosley (Fotó: MTI/EPA/Kerim Okten)

Május 24-én, 81 évesen elhunyt Max Mosley, a Nemzetközi Automobil Szövetség egykori elnöke. Mosley 1993 és 2009 között vezette a FIA-t, korábban maga is versenyzett és társalapítója volt a March nevű F1-es istállónak.

Giampiero Boniperti, a Juventus legendája

Giampiero Boniperti (Fotó: Getty Images)

Június 18-án, 92 évesen távozott az élők sorából Giampiero Boniperti, a Juventus labdarúgócsapatának legendás labdarúgója, majd tiszteletbeli elnöke. Az egykori kiváló csatár egész pályafutását a torinóiaknál töltötte, 1946 és 1961 között öt bajnoki címet nyert az együttessel, amelynek színeiben 182 gólt szerzett, ezzel 2006-ig a klub történetének legeredményesebb játékosa volt, rekordját Alessandro Del Piero döntötte meg. Az olasz válogatottban 38 alkalommal lépett pályára és nyolcszor volt eredményes, ott volt az 1950-es és az 1954-es világbajnokságon, valamint az 1952-es olimpián is.

Shirley Fry Irvin amerikai teniszező

Shirley Fry Irvin (Fotó: Getty Images)

Július 13-án, 94 éves korában érte a halál az amerikai Shirley Fry Irvint, aki egyike annak a tíz női teniszezőnek, akik mind a négy Grand Slam-tornán egyesben diadalmaskodtak. Fry az első GS-sikerét az 1951-es Roland Garroson aratta, aztán 1956-ban Wimbledonban és a US Openen győzött, míg 1957-ben az Australian Openen. A korábbi világelső női párosban 12, vegyespárosban pedig egy Grand Slam-tornán nyert.

Csom István olimpiai bajnok sakkozó

Csom István (Fotó: MTI/Lakatos Péter)

Július 28-án, 81 évesen elhunyt Csom István olimpiai bajnok sakkozó. Kilenc sakkolimpián játszott magyar színekben, pályafutásának csúcsa az 1978-as sakkolimpia megnyerése volt Buenos Airesben. Három olimpiai ezüstérmet is nyert (1970, 1972, 1980), utóbbin, Máltán táblája legjobb pontszerzője volt. Az 1981/82-es ciklusban az első táblán játszva BEK-győzelemre vezette a Budapest Spartacust, 1964 és 1986 között klubjaival kilenc alkalommal nyerte meg az ob I-es csapatbajnokságot.

Furkó Kálmán, a magyar kyokushin karate egyik atyja

Furkó Kálmán (Fotó: MTI/Beliczay László)

Augusztus 3-án, 74 évesen meghalt Furkó Kálmán, a magyar kyokushin karate egyik megalapítója, a Magyar Honvédség nyugállományú ezredese, nyolcdanos karatemester. A súlylökőnek készülő Furkó Kálmán a Testnevelési Főiskolán ismerkedett meg közelebbről a test-test elleni küzdelemmel. A TF elvégzése után a szolnoki felderítő zászlóaljnál tanította önvédelemre a katonákat, a magyarországi kyokushin karate egyik alapítójaként pedig elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a stílus nemcsak megvetette a lábát Magyarországon, hanem a legnépszerűbb távol-keleti harcművészeti ággá fejlődött. 1976-tól már nemzetközi karateversenyeken is részt vett, 1977. október 24-én alapította meg Szolnoki LTE néven saját klubját. Mesterként válogatott versenyzők sorát nevelte évtizedeken keresztül és évtizedeken át dominálta a katonai közelharc-kiképzést.

Gerd Müller világbajnok német labdarúgó

Gerd Müller az 1974-es vb-döntő után (Fotó: MTI/EPA/DPA/Schnörrer)

Augusztus 15-én, 75 éves korában elhunyt Gerd Müller, a németek legendás labdarúgója, aki évek óta Alzheimer-kórral. A Bayern München és a német válogatott csatára a bajor klub színeiben 607 térmérkőzésen 566 gólt szerzett, a Bundesligában pedig 427 meccsen 365 gólig jutott, amivel toronymagasan a legeredményesebb. A német bajnokságban hétszer volt gólkirály, a válogatottban, mellyel 1972-ben Európa-, 1974-ben pedig világbajnok lett, 62 összecsapáson 68 találatot ért el. A német “nemzet bombázója” háromszor nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) és egyszer Kupagyőztesek Európa-kupáját (KEK). Négyszeres német bajnok és négyszeres kupagyőztes, 1970-ben ő érdemelte ki az Aranylabdát.

Móczár Péter örökös magyar bajnok autóversenyző

Móczár Péter (Fotó: MTI Fotó: Matusz Károly)

Augusztus 16-án, hosszan tartó betegség után, 69 évesen meghalt Móczár Péter örökös magyar bajnok autóversenyző, aki gyorsasági bajnokságokban, illetve hegyi és raliversenyeken is eredményesen szerepelt. Visszavonulása után sportvezetőként tevékenykedett, a Magyar Nemzeti Autósport Szövetség elnökségi tagjaként még idén is dolgozott.

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egykori elnöke

Jacques Rogge (Fotó: MTI/EPA/Alberto Martin)

Augusztus 29-én, 79 éves korában távozott az élők sorából a belga Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2001 és 2013 közötti elnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az ortopéd sebész végzettségű Rogge válogatott rögbijátékos, 16-szoros belga bajnok, valamint világbajnok vitorlázó és háromszoros olimpikon volt, mielőtt a NOB nyolcadik elnöke lett.

Ivan Patzaichin négyszeres olimpiai bajnok román kenus

Az ezüstérmes Wichmann Tamás és az aranyérmes Ivan Patzaichin az 1972-es olimpia C1 1000 méteres számának eredményhirdetésén (Fotó: MTI/OL-PI)

Szeptember 5-én, 71 éves korában meghalt Ivan Patzaichin négyszeres olimpiai és kilencszeres világbajnok román kenus. Az 1968-as mexikói, az 1972-es müncheni, az 1980-as moszkvai és az 1984-es Los Angeles-i játékokon diadalmaskodott, emellett három olimpiai ezüstérmet is szerzett. A világbajnokságokon 22 alkalommal állt a dobogóra, kilencszer a legmagasabb fokára. A legendás kenust szoros barátság fűzte egykori vetélytársához, Wichmann Tamáshoz, akit az olimpiákon rendre megelőzött, de aki mögött többször is alulmaradt a világbajnokságokon. A Patzaichin 70. születésnapjára rendezett bukaresti gálaestnek 2019 novemberében a már beteg Wichmann Tamás volt a meglepetésvendége. A román sportember tavaly februárban megrendítő üzenetben búcsúzott el a 72 évesen elhunyt Wichmann Tamástól, amelyben felidézte: örökre szóló barátság kötötte a természet erejével megáldott Wichmann Tamáshoz. „Olyan versenytársam volt, aki értékesebb sportolóvá tett, de főleg olyan társ volt, aki bölcsebb emberré tett. Nyugodjék békében!” – írta Patzaichin.

Jurij Szjedih olimpiai bajnok szovjet-ukrán kalapácsvető

Jurij Szjedih (Fotó: Magyar Atlétikai Szövetség)

Szeptember 14-én, 66 évesen elhunyt Jurij Szjedih, a férfi kalapácsvetés világcsúcstartója. Az ukrán sportoló a Szovjetunió színeiben hatszor is megdöntötte a kalapácsvetés világrekordját, az 1986. augusztus 30-án, Stuttgartban elért 86,74 méteres kísérlete a mai napig a valaha volt legjobb dobás. Az 1976-os és az 1980-as olimpián aranyérmet szerzett, 1991-ben, utolsó világversenyén pedig világbajnok lett. Európa-bajnokságokon háromszor (1978, 1982 és 1986) állhatott a dobogó legfelső fokára.

James Greaves világbajnok angol labdarúgó

James Greaves előtt tisztelegnek a Tottenham–Chelsea mérkőzésen (Fotó: Getty Images)

Szeptember 19-én, 81 éves korában elhunyt James Peter Greaves, aki 1966-ban világbajnok volt az angol labdarúgó-válogatott tagjaként. Az egykori támadó játékos a Chelsea-nél kezdte pályafutását, 1957 és 1961 között 124 gólt szerzett a bajnokságban, majd 1961 és 1970 között a Tottenham együttesében 379 mérkőzésen 266 gólja volt, ami a mai napig klubrekord. Az angol válogatottban 57 találkozón 44 alkalommal volt eredményes. Az aranyéremmel zárult 1966-os világbajnokságon sérülése miatt csak a csoportkörben lépett pályára. Hat évvel ezelőtt agyvérzést kapott.

Bernard Tapie, az Olympique Marseille legendás elnöke

Bernard Tapie a bíróságon 2019-ben (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Október 3-án, 78 évesen rákban meghalt Bernard Tapie volt francia miniszter, üzletember, az Olympique Marseille egykori elnöke. Az elmúlt negyven év egyik legismertebb francia közéleti személyiségeként Bernard Tapie a sportban is aktív volt: 1983-ban egy kerékpáros klubot alapított, majd három évvel később felvásárolta az Olympique Marseille labdarúgócsapatot, amely 1993-ban az első és azóta is egyetlen francia klub lett, amely megnyerte a legrangosabb európai kupasorozatot (BEK/BL). Számos Marseille-i szurkoló számára mai napig Tapie a „Boss”, uganakkor ebben az időszakban robbant ki az első botrány Tapie körül: egy, a Marseille és a Valenciennes csapatai közötti elcsalt mérkőzés miatt 1997-ben 165 napi börtönbüntetésre ítélték korrupció vádjával. Ezt követően adócsalási és a visszaélési ügyek miatt többször is elítélték, így kénytelen volt a cégeit eladni és minden választott mandátumáról lemondani. Élete üzletének tekintette az Adidas sportszergyártó-cég felvásárlását az 1990-es években, majd továbbadását, amely miatt végül évekig tartó jogi vitába keveredett a francia állammal.

Sir Frank Williams, a Forma-1-es Williams csapat alapítója

Sir Frank Williams (Fotó: MTI/EPA/Andrew Parsons)

November 28-án, 79 éves korában elhunyt Sir Frank Williams, a Forma-1-es Williams csapat alapítója és névadója. Az 1986-os autóbalesete nyomán tolószékbe kényszerült Williams irányításával csapata hét egyéni és kilenc konstruktőri vb-címet ünnepelhetett, az istállóban azóta nem rendelkezett érdekeltséggel, hogy tavaly az amerikai Dorilton Capital megvásárolta azt.

Sári Nándor, kajak-kenu mesteredző

(Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap)

December 16-án, 64 éves korában meghalt Sári Nándor kajak-kenu mesteredző, a 2000-es sydneyi és 2004-es athéni olimpián győztes férfi kajaknégyes felkészítője, több világ- és Európa-bajnok versenyző edzője. Legnagyobb sikereit a Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor alkotta férfi négyessel érte el, amely 2000-ben ötkarikás aranyérmes lett, majd négy évvel később – a sportág történetében először – megvédte címét K-4 1000 méteren, de dolgozott többek között Fidel Lászlóval, Kovács Katalinnal, Janics Natasával, Kozák Danutával, Szabó Gabriellával és Kucsera Gáborral is. Az utóbbi hetekben szívproblémákkal küzdött.

Borítókép: 2021-ben elhunyt sportolók (Fotó: m4sport.hu)

További tartalmak