Musorujsag
Élő Eredmények

Kizárt válogatottak, megtiltott pályára lépés: amikor a politika (is) írta a foci Eb-k és vb-k történelmét

Kizárt válogatottak, megtiltott pályára lépés: amikor a politika (is) írta a foci Eb-k és vb-k történelmét

m4sport.hu | Szerző: Dezső Márkó
Az Ukrajna ellen indított háború miatt a FIFA február 28-án felfüggesztette az orosz válogatott tagságát, majd a nemzetközi Sportbíróság (CAS) március 18-án kizárta a csapatot a 2022-es világbajnokság pótselejtezőjéről, így Oroszország biztosan lemarad a katari tornáról. Az esettel kapcsolatban fellapoztuk a nagy futballtornák történelemkönyvét és megkerestük azokat az alkalmakat, amikor a politikai hatalmak döntése, egy háború, vagy az abból következő szankciók következtében események maradtak el, válogatottak estek el a szereplés jogától.

Anschluss

A magyar labdarúgó-válogatott történelmének első vb-ezüstérmét jelentette az Olaszországban megrendezett 1938-as torna, amelyen Ausztria csapata egy Lettország elleni sikeres rájátszás után kvalifikálta magát, ám az év márciusában történt Anschluss (Németország hadserege bevonulásával harcok nélkül elérte, hogy Ausztria csatlakozzon a Harmadik Birodalomhoz) miatt nem indulhatott önálló válogatottként. Az osztrákok néhány játékosa csatlakozott a később a nyolcaddöntőben búcsúzó Németországhoz, és mivel az Ausztria által felszabadult helyre Anglia nem tartott igényt, 16 helyett 15 együttes vehetett részt a tornán, így Svédország ellenfél hiányában játék nélkül jutott a legjobb nyolc közé.

II. világháború: az elmaradt vb-k időszaka

Az 1942-es vb rendezésére Németország és Brazília is pályázott, ám a második világháború kitörése és elhúzódása miatt végül nemhogy magát a tornát nem tartották meg, a rendező ország kiválasztásáig sem sikerült eljutni. A világégés sújtotta időszak alatt a FIFA próbált a felszínen maradni, de sem elegendő anyagi forrása, sem elég embere nem akadt arra, hogy bármiféle tornát is rendezzen ezekben az években. A világháború ugyan 1945 őszén lezárult, a szervezet már nem volt képes az egy évvel később esedékes tornát tető alá hozni, sőt, az 1949-re tervezett vb-re sem akadt jelentkező házigazda. A következő esemény megrendezésére végül Brazília vállalkozott, azzal a feltétellel, hogy 1949 helyett 1950-ben tartja meg a tornát.

A németek büntetése

A második világháború után a két részre szakadt Németországot Japánnal karöltve, mint a háború főbűnöseit kizárták az 1950-es vb-ről, de a németek amúgy sem tudták volna magukat képviseltetni a 12 év szünet után megrendezett világbajnokságon, mivel az újraszervezett Német Labdarúgó-szövetség egészen 1950 őszéig, a Kelet-Német Labdarúgó-szövetség pedig 1952-ig nem volt a FIFA tagja.

Néhány kommunista fennhatóság alatt álló ország, mint például Szovjetunió, Csehszlovákia és Magyarország is megtagadta a szereplést, és már a selejtezők előtt lemondta a részvételt, Kelet-Európából mindössze Jugoszlávia képviseltette magát a tornán.

Az első Eb: az egyik esélyes megtagadja a játékot

Az Európa-bajnokságot először 1960-ban, Európai Nemzetek Kupája néven rendezték meg. Az első kiírásra mindössze 17 nemzet válogatottja nevezett, a nyolcaddöntőket a csapatok oda-visszavágós rendszerben játszották le, a legjobb négy küzdelmeit pedig Franciaországban bonyolították le.

Magyarország Szovjetunió ellen küzdött meg a negyeddöntőbe kerülésért, de az oda- és a visszavágón is vereséget szenvedett (4-1, 1-0). A szovjet válogatott a következő körben Spanyolországgal játszott volna, ám a spanyolok a nacionalista államfő, Franco utasítására nem álltak ki a párosításra. Az indok nem a kommunista diktatúra ellen zajló kiállás volt, hanem az, hogy a szovjet csapatok az 1930-as években Franco egységei ellen harcoltak a polgárháborúban.

A Spanyol Labdarúgó-szövetség akkori elnöke, Alfonso de La Fuenta Chaos próbált ráhatással lenni az ország vezetőjére, hiszen Spanyolország a torna egyik legerősebb válogatottja volt, ám nem járt sikerrel.  Franco május 20-án megtiltotta, hogy a válogatott kiálljon a két mérkőzésre, azzal érvelt, nem fordulhat elő, hogy a spanyolországi visszavágón lejátsszák a szovjet himnuszt. Így Szovjetunió játék nélkül lett elődöntős, Csehszlovákián egy 3-0-s győzelemmel kerekedett felül, majd a Jugoszlávia elleni fináléban 2-1-es sikerével megnyerte minden idők első Európa-bajnokságát.

Surranópályáról a végső győzelemig

A Szovjetunió az 1992-es Eb selejtezőjét sikerrel vette, és kijutott a svédországi tornára, de mivel az állam 1991 végén megszűnt, a csapat FÁK (Független Államok Közössége) néven indult a bajnokságon, a válogatott az egykori szovjet nagyhatalom országaiból állt, a 15 ex-szovjet államból 10 képviselte magát futballistákkal. Az együttes a nyolc résztvevőből álló tornán már a csoportkörben kiesett.

A kontinenstorna másik, sokkal többet emlegetett politikai vonatkozása Jugoszlávia kizárása volt. Az ország sikerrel vette az Eb-selejtezőket, ám a délszláv háború miatt a FIFA szankciókat vezetett be, és azonnal felfüggesztette a tagságukat, kizárva ezzel őket a tornáról, így a kvalifikáció alatt a csoport második helyét megszerző Dánia utazhatott (az elhíresült, ám valótlan sztori szerint a strandról beesve) az Eb-re, és óriási meglepetésre meg is nyerte azt. A dánok a második csoportból jutottak az elődöntőbe, Hollandiát tizenegyesekkel verték meg, majd a fináléban 2-0-s győzelmet arattak Németország ellen.

A dán Jensen (j) a német Matthias Sammer-rel harcol a labdáért a labdarúgó Európa-bajnokság döntőjében. (fotó: MTI/EPA)

Európai háború a katari vb évében

„A futball teljes szolidaritást vállal az összes érintett ukrán emberrel. Mindkét elnök reméli, hogy az ukrajnai helyzet jelentősen és gyorsan javulni fog, hogy a futball ismét az egység és a béke hordozója lehessen” – jelent meg a FIFA és az UEFA közös közleményében 2022. február 28-án.

Ennek értelmében a klubfutball terén elsőrendű kárvallottá a Szpartak Moszkva vált, melyet kizártak az Európa-liga küzdelmeiből, és ellenfele, a három magyar válogatott játékost foglalkoztató RB Leipzig játék nélkül jutott a negyeddöntőbe.

A határozat továbbá súlyosan érintheti az idei, katari világbajnokság pótselejtezőjében érdekelt orosz nemzeti együttest is, amely március 24-én a lengyel csapatot fogadná, a párharc győztese pedig öt nappal később a svéd-cseh mérkőzés továbbjutóját látná vendégül a részvételért. A másik három ország szövetségei múlt héten előbb azt kérvényezték, hogy ne lehessen Oroszországban játszani, majd vasárnap már azt közölték, hogy semmiképpen nem állnak ki az orosz válogatott ellen. A FIFA először még csak arról határozott, hogy Oroszországban nem lehet nemzetközi mérkőzést rendezni, az Oroszország megnevezés helyett az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) kifejezést kell használni, az ország zászlaját tilos használni és himnuszát sem lehet lejátszani.

A szankció után az orosz szövetség hiába fellebbezett a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, az március 18-án elutasította a kérelmet, így az Oroszországgal összesorsolt lengyel válogatott játék nélkül bejut a világbajnokság pótselejtezőjének döntőjébe, és a svéd-cseh találkozó győztesével vív meg a kvalifikációért.

A vb-t idén november 21. és december 18. között rendezik Katarban.

Borítókép: Az orosz válogatott a 2020-as labdarúgó-Eb-n (MTI/EPA/REUTERS/Anton Vaganov)

További tartalmak