A vezetőedző felelőssége?
Néhány hete feltettük a kérdést a Zalaegerszegnek: most akkor minden rendben? A válasz megérkezett, de nem feltétlenül a megerősítés formájában, ahogy telnek a hetek, egyre inkább látszik, nincs minden rendben. A ZTE a Fradi elleni pótláson talált utoljára be, azóta négy meccs, 429 perc gól nélkül, pedig a csapat gyakorlatilag ugyanazt a futballt játssza, mint amivel ősszel sikeres volt: magas presszing, labdaszerzések az ellenfél térfelén. Csak éppen kevesebb kreativitás, sok kihagyott helyzet – ezáltal görcsösség és meggondolatlan megoldások.
Ennek ékes példáját láthattuk a Vasas elleni bajnokin, amikor már tizenegyesig is jutott a csapat, de a pillanat heve felülírta a meggondoltságot: a kijelölt Németh Dániel helyett Mocsi Attila végezte el a büntetőt, nem is sikerült jól a kivitelezés, Uram János bravúrral védett.
„Mocsinak nem volt feladata a büntető elvégzése. Némethnek kellet volna lőnie, ezért ez így ebben a formában egy fegyelmi hiba. Vannak esetek, amikor az emberekben túlcsorog az önbizalom, az pedig az én feladatom, hogy ezt megfelelő módon kezeljem. Következmények? Soha. Ez az én felelősségem” – jelentette ki Ricardo Moniz a mérkőzés után, utalva arra, hogy nem lehet egy-egy ilyen döntést a játékosok nyakába varrni, a vezetőedzőnek kellene megakadályoznia ezeket a történéseket.
Kondás Elemérben is felmerült, hogy hibázott Cipf Dominik esetében, akit a félidőben küldött pályára, az utolsó tíz percre viszont lecserélt: „Egy férfias harc volt a mérkőzésen, nagy küzdelem, de a visszafelé védekezésben nem igazán segítette a társát, ezért döntöttem a lecserélése mellett. Egy ilyen szituációban, aki bemegy 45 percre vagy 50-re a hosszabbítással, annak meg kell szakadni, meg kell dögleni a pályán. Nincs az, hogy poroszkálgatok, hanem le-föl megyek, mint a tűzoltó. Főleg, egy ilyen fiatalembernek. Ebben a szituációban, aki pályára lép, annak kötelessége száz százalékot nyújtani, ő nem nyújtott száz százalékot, ezért váltottunk. Lehet, hogy hiba volt, hogy őt hoztam be, szerintem ebben hibáztam” – mondta a Vasas vezetőedzője.
Kétségtelen: az angyalföldiek támadójátéka meglehetősen gyér volt ezen a találkozón (is), Kondás szerint nem tudták rendesen kihozni a labdákat, a Zete jól alkalmazta a letámadását. Most meg ott tartunk, hogy az újabb gól nélküli döntetlennel a Vasas egy, a ZTE kerek nulla gólt szerzett a tavaszi meccsein (ide nem véve a Fradi elleni pótlást). Nyilvánvalóan felmerül a vezetőedző felelőssége, az első lépés pedig mindenképp az, ha egy szakember beismeri, hogy hibázik. Akár személyekben, akár taktikában, akár egy adott szituációban. Mert ha beismeri a vezetőedző, beismeri a sportigazgató, a tulajdonos, a stábtag, annál nagyobb esélye, hogy beismeri a játékos is. Hibázni mindig szabad, és a futballnak – pláne Magyarországon – része is lesz, épp a felelősségvállalás, ami segít felismerni, ezáltal redukálni ezeket.
Sok ilyenre van most szükség – Zalaegerszegen és Angyalföldön is.
Vagány – egyébként tényleg!
Rangadó lett a Fradi–Kecskemét – állapítottuk meg némileg mi is meglepve, a forduló előtti első két helyezett mérkőzése még akkor is szenzáció, ha a két csapatot azért böcsületes távolság választja el a tabellán. Arról nem is beszélve, hogy a Kecskemét odahaza legyőzte a címvédőt, s nyilvánvalóan azzal a szándékkal érkezett a Groupama Arénába, hogy bebizonyítsa: nem érdemes a rossz pályára mutogatni az októberi meccsel kapcsolatban.
Bár a pálya most kifogástalannak bizonyult, az első félidőben eléggé felbillent, a Kecskemét nem tudta rendesen megtartani a labdát, a Fradi nyomása pedig visszaszorította a vendégeket, gyakorlatilag a tizenhatosukon húzták meg az utolsó vonalat.

„Volt egy kis elbeszélgetés” – így fogalmazta meg Szabó István, hogy mi zajlott a KTE öltözőjében a szünetben, a vehemensnek nem nevezhető szakember pedig a rendelkezésre álló 15 percben gyökeres változást ért el csapatán. Mert őszintén: hány olyan csapat van a magyar NB I-ben, amely a Fradi vendégeként, egy ilyen félidő után egész pályán rájön a bajnokesélyesre, majd a szemléletváltás megkoronázásaként egy ilyen szögletvariáció után egyenlít ki?
Vagányság felsőfokon.
A folytatásban is veszélyesebben játszott a KTE, kvázi közelebb állt a győzelemhez a második félidőben – azok után, hogy Csercseszov csapata az első 45 percben agyonnyerhette volna a találkozót. Konklúzióként pedig annyit érdemes hozzátenni: tök jó, hogy a magyar futballnak vannak ilyen csapatai. Van olyan csapata, amelyik Európa-liga-nyolcaddöntős, és van olyan csapata, amelyik szinte kizárólag hazai játékosokkal, rengeteg fiatallal megmutatja, mi fán terem a menőség, az elvárásokra és akut eredménykényszerre fittyet hányva, saját elképzelése szerint futballozik, képes felismerni a gyengeségeit és változtatni rajta.

Ennek eredményeképp: meg meri húzni ezt a szögletvariációt a Groupama Arénában is!
Garantált szórakozás!
Az a helyzet, hogy van egy párosítás az OTP Bank Ligában, amelyik képtelen rossz meccset produkálni. Ha valakinek valamiért NB I-itisze van, s felfogása szerint csak a Barcelona meg a Bayern München tud nagybetűs futballt produkálni, kérve könyörgöm, csak az aktuális Loki–Honvéd idejére váljon magyar foci-rajongóvá! Higgye el, megéri! Nem hiba nélküli játékról, a labdarúgás magasiskolájára kell gondolni, de szép gólokra, fordulatokra, piros lapokra, drámára, elcsépelt kifejezéssel a “futball sava-borsára” mindenképp. Vegyük sorba!
2021/2022, 1. forduló, Honvéd–DVSC 1–4
A Honvéd kimondottan jól kezdett az újonc ellen, az első félidő hajrájában a hetedik szöglete után szerzett vezetést. A Loki a fordulás után tizenegyeshez jutott, ráadásul Klemenzet második sárga lappal kiállította a játékvezető, Dzsudzsák meg büntetett. Pár perccel később már vezettek a vendégek, akik a végén még két szépségdíjas gólt szereztek. 1–4, de a félidő simán lehetett volna 3–0 is.
2021/2022, 12. forduló, DVSC–Honvéd 5–3
…mint 11 fordulóval később, amikor megint a Honvéd volt ellenállhatatlan az első félidőben, s ezúttal is Bőle Lukács révén. A Loki – ki hitte volna – egy Klemenz által összehozott, s Dzsudzsák révén értékesített büntetővel maradt meccsben, olyannyira, hogy az félidei 1–3-at a végére 5–3-ra változtatta. Volt ott minden: Dzsudzsák és Ugrai is szépségdíjas gólt lőtt, de még Németh Krisztián, sőt Deslandes is betalált.
2021/2022, 23. forduló, Honvéd–DVSC 4–2
Ezek után nem meglepő, mi történt múlt szezon harmadik Honvéd–Lokiján: az első félidőben sok helyzet és masszív kispesti előny, Nagy Dominik és Batik révén 2–0, újabb tíz perccel később Ugrai és Babunszki által 2–2. Aztán jött még két kispesti gól, így a DVSC visszajutása utáni harmadik thrillerét már nem tudta megnyerni. Más kérdés, hogy a Honvéd ezt követően 11 hónap alatt csak egy hazai bajnokit tudott nyerni…
2022/2023, 9. forduló, DVSC–Honvéd 4–3
Ha valaki azt hitte, hogy csak az előző szezon privilégiuma volt a góleső, köznyelven szólva tévedett. Szrdjan Blagojevics épp csak átvette a Loki irányítását, be is kezdett erősen a csapat, Babunszki, Baráth és Bódi is betalált – utóbbi egy Ugrait idéző kiflivel –, a félidő után már négy volt közte. Aztán szépen belealudt a meccsbe a Debrecen, a Honvéd pedig poraiból feléledve megérezte a vérszagot, mínusz egyre fölzárkózott, de egyenlítés helyett csak Gomis piros lapja jött.
2022/2023, 20. forduló, Honvéd–DVSC 2–3
És akkor a legfrissebb példa: ez a párosítás képtelen rossz meccset hozni! Tanúként álljon itt az összefoglaló, benne öt góllal, több kapusbravúrral, zseniális megoldásokkal:
31. forduló – oh, én nagyon várlak!
Testvéri déja vu
A Honvéd–Debrecen egyik nagy sztárja Dorian Babunski volt, aki két góljával alaposan hozzájárult az újabb thillerhez, nem mellesleg a Loki-sikerhez. Az északmacedón játékos gólöröme (nem, nem “siuuuu”) mintha valahonnan ismerős lett volna: egy nappal korábban a Paksot szomorító testvére, David Babunski is hasonlóan örült a maga találatának. Kis cukik.

“Kiszki-gólok”
Dorian Babunski második gólja egyébként nemcsak a Lokinál volt második, de a maga nemében a fordulóban is: kapuskijövetel a tizenhatoson kívülre, gólpassz az ellenfélnek, aki beívelte az üres kapuba. KISpesten Dorian BabunSKI, KISvárdán Rafal MakowSKI.
Talán ezért tanítják a kapusoknak, hogyha tisztáznak, minimum taccsra, az ennél igényesebbnek szánt beavatkozás túlontúl önveszélyes lett. De nézzük a másik oldalát: le a kalappal a felismerés és a megvalósítás előtt. Persze, üres volt a kapu, de a meccs hevében nem biztos, hogy minden futballista csakúgy be tudja ívelni 30-40 méterről a lecsorgót. MakowSKI és BabunSKI megtették, s mindkét találatnak nagy jelentősége lett a meccsek kimenetele szempontjából.
Felemás bemutatkozás
A totális támadófutball titánjának titulált Bognár György visszatért Paksra, nulla rúgott gól, ejj-ejj, nem ezt szoktuk meg. Nyilván az átállás nem egyszerű, a remek formában lévő Mezőkövesd meg amúgy sem ideális ellenfél, de a Paks még egyelőre nem azt mutatta, mint az egy évvel ezelőtti hőskorban. Voltak azért jelek a játékban, amelyek a bognáros visszatámadást és gyors támadásbefejezéseket idézték: a Mezőkövesd labdavesztései (28 darab a saját tizenhatosukon belül!), illetve a hazai beadások – az eddigi átlagos 16 helyett 42 – mind erről árulkodtak. Összességében még kicsit esetleges volt a Bognár-ball, kíváncsian várjuk, a következő hetek visszahozzák-e a tavaly látott hatékonyságot.


Annál jobban sikerült a bemutatkozás Csongvai Áronnak Fehérvár-mezben: az újpesti csapatkapitányból lett Vidi-játékos nemcsak saját kapuja előtt volt aktív, de a vezetést is megszerezte. A következő lépés már a győzelem lenne.
OTP Bank Liga, 20. forduló:
Kisvárda Master-Good–Újpest FC 2–1
Paksi FC–Mezőkövesd Zsóry FC 0–2
Ferencvárosi TC–Kecskeméti TE 1–1
MOL Fehérvár FC–Puskás Akadémia FC 1–1
Zalaegerszegi TE FC–Vasas FC 0–0
Budapest Honvéd FC–Debreceni VSC 2–3

A 21. forduló programja:
február 24., péntek
20.00 Mezőkövesd Zsóry FC–Budapest Honvéd FC
február 25., szombat
14.30 Zalaegerszegi TE FC–MOL Fehérvár FC
17.00 Puskás Akadémia FC–Paksi FC
19.30 Vasas FC–Kisvárda Master-Good
február 26., vasárnap
14.00 Kecskeméti TE–Újpest FC
16.30 Debreceni VSC–Ferencvárosi TC
Valamennyi mérkőzés élőben az M4 Sporton!