A februárban Finnországban megrendezett junior jégmászó-világbajnokságon történelmi aranyérmet szerzett a 19 éves Seregi Ernő Róbert, aki a sportág első magyar világbajnoka.

A világversenyen két kategóriában állt rajthoz: gyorsaságiban lett győztes, míg nehézségi mászásban ezüstérmet akasztottak a nyakába, az unisport.hu-nak pedig mesélt a világsikeréről, a mászás veszélyeiről, a jégfalkészítésről és élete első „véletlen” felnőttversenyéről.

Kiemelte, a jégmászásnak meglepően nagy hagyománya van Magyarországon:

„Csak kevesen tudják – mert szinte alig hallani rólunk –, hogy valójában mi, magyarok nagyon jók vagyunk falmászásban és a jégmászásban is. Már a ’90-es évektől szerveztek kezdetleges jégmászó versenyeket, amik aztán országos, majd nemzetközi kupává nőtték ki magukat. Ami a falmászást illeti, hosszú és eredményes múlttal büszkélkedhetünk. Mégis, némiképp ismeretlenek vagyunk, ám a mostani világbajnoki címem talán változtat ezen a helyzeten” – nyilatkozta az újdonsült világbajnok.

Elmondása szerint a kezdetek kezdetén a jégmászás találta meg őt. A Miskolchoz tartozó Alsóhámorban nőtt fel, ahol szülei tapasztalt sziklamászók voltak és már kisgyerekként bevezették fiukat a sportág rejtelmeibe, ám a gyerkőcöt először nem fogta meg szülei hobbija. 2018 környékén talált vissza a mászáshoz, majd elkezdett versenyezni a Magyar Kupában.

„Később édesapám úgy gondolta, elég érett vagyok, hogy bevezessen az alpinizmusba, a hegyi mozgásba, így kezdtem el jeget mászni. Először Szlovákiába, a Magas-Tátrába jártunk, ahol sok időt töltöttem a technika elsajátításával.”

Attól függetlenül, hogy a szülei is mászók, ugyanúgy féltik, mint azok a szülők, akik számára ismeretlen ez a sport.

„A szüleim mindig aggódnak értem, sokat foglalkoznak velem, amiért rendkívül hálás vagyok nekik. Képben vannak, miről szól a versenysport, így nem stresszelnek miattam, inkább egészséges drukk van bennük”

A jégmászásban kevésbé otthonosan mozgók azt gondolnhatják, jégfalon mászni sokkal veszélyesebb, mint rendes falon, Seregi azonban erre rácáfol.

„A kettő nagyon hasonló. Ami nagy különbség, hogy jégmászásban csákány és hágóvas van nálunk, ugyanakkor műfalat is használunk és nagyrészt ugyanazokat a fogásokat alkalmazzuk, mint a sportmászók. Jégmászásban a gyorsasági mászás jégfalon zajlik, a nehézségi azonban műfalon.” 

Függő játszma (Fotó: Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség)

Első jelentősebb sikerének azt tartja, amikor a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség megkeresésére részt vehetett a szezon egyik legnívósabb versenyén, az oroszországi kirovi felnőtt világkupán. A koronavírus-járvány miatt kevesen indultak, éppen ezért a viadalra meghívtak olyan nemzeteket is, amelyek korábban nem jártak ilyen versenyeken – ez volt a szerencséje Sereginek, aki ekkor még csak 17 éves volt.

„Úgy mentünk ki a kirovi világkupára, hogy azt hittük, az az ifjúsági verseny. Mint kiderült, a felnőttversenyre neveztek be”

Február végén Finnországban junior világbajnok lett 14 másodperc, 47 század másodperccel, így gyorsmászásban aranyat, míg nehézségi mászásban ezüstérmet nyert, és megosztotta milyen nehézségekkel kell megküzdeni a két területen:

„A nehézséginél a mozdulatok nehezek, mert a fal általában többféle szögben áthajlik. Azt szoktuk mondani, sokszor olyan, mintha plafonon másznál” – árulta el a sportoló, akihez a nehézségi mászás picit közelebb áll.

„Alapvetően szikla- és hegymászó vagyok, sosem cserélném el a természetben töltött napokat versenynapra nehézségi mászóként. A gyorsmászás nekem valójában csak szórakozás, nincs lehetőségem komolyabban edzeni rá” – említette, annak ellenére, hogy mégis gyorsmászásban sikerült a csúcsra érnie.

Seregi jelenleg Franciaországban él, ennek köszönhetően a nyelvtudása is rengeteget fejlődött. A francia Savoie Mont Blanc egyetem elsőéves tanulója.

„Régi álmom volt, hogy külföldön tanuljak tovább, elsajátítsak nyelveket és megismerkedjek más kultúrákkal. Először Dániába akartam menni, de miután elkezdem komolyan venni a jégmászást, rájöttem, nem a legjobb hely erre, hiszen ott szikla és jég sincs. A Savoie Mont Blanc egyetem viszont olyan helyen fekszik, amely tele van sziklákkal, a városban pedig négy mászóterem is található. Jól érzem magam, azt tanulom, hogyan kell alkalmazni a nyelvet a kereskedelemben.”

A leghidegebb reggel a verseny helyszínén, Ouluban mínusz 19 fok volt, de Oroszországban versenyzett már mínusz 29 fokban is. Ebben a hidegben különösen fontos a bemelegítés, és idén sikerült kialakítania egy olyan tervet, amely működik.

„Ennek a nagy része futásból és kardiovaszkuláris gyakorlatokból áll, amelyek bemelegítik a testet. Ha ezt a belső testhőmérsékletedet meg tudod tartani, komoly bajod nem eshet.”

A fiatal sportoló edzésterve alapján legtöbbet sziklára és sportmászásra edz. Egy helyi mászóteremben a versenyek előtt heti hat napot készült, erősített.

„Ami nagyon érdekes, az az ujjerő, mert az ujjnak is lehet ereje. Egyre kisebb peremeken lógunk, akár egy karral is, illetve ahhoz, hogy például egy áthajló falnál az ember fenntartsa magát, nagyon nagy törzserő kell”– Seregi szerint mindemellett a kardió is nagyon fontos, mert ahogy a legtöbb sporthoz, ehhez is jó szívműködés szükséges.

Nem teljesítményorientált ember, sokkal jobban örül annak, hogy a világbajnoki címet követően most először elégedett azzal, ahogy mászott.

„Ezzel együtt nagyon jó érzés az arany- meg az ezüstérem, illetve az összetett ezüstérem is remek dolog. Nem nagyon volt még az országban hasonló U21-es korosztályban. A dobogón állni hatalmas élmény, ilyenben még nem igazán volt részem!”

A nemzetközi szezon lezárult, de tavasszal visszatér Magyarországra, illetve Franciaországban is várható verseny.

„Most egy kicsit le szeretném rakni a csákányt és a hágóvasat, szeretnék újra sziklára járni, visszatérni a természetbe”– nyilatkozta a világsikert elérő Seregi Ervin.