Musorujsag
Élő Eredmények

Bizakodva várhatjuk Párizst – indul a visszaszámlálás, már csak 100 nap az olimpiáig

Bizakodva várhatjuk Párizst – indul a visszaszámlálás, már csak 100 nap az olimpiáig

m4sport.hu
Kereken 100 nap múlva, július 26-án kezdetét veszi a 2024-es párizsi olimpia.

 

Az olimpia megnyitója: 2024. július 26.
Az olimpia záróünnepsége: 2024. augusztus 11.

A párizsi olimpiát és a magyar versenyzők szerepléseit a közmédia élőben közvetíti!


A 2016-os riói, és a 2021-es tokiói rendezés után visszatér az olimpia Európába, 2024-ben, július 26. és augusztus 11. között Párizs ad otthont a 33. ötkarikás játékoknak – noha a megnyitó hivatalosan 26-a, egyes sportágak esetében már két nappal korábban megkezdődnek az események.

A francia főváros 2017 szeptemberében nyerte el a rendezés jogát. Első körben Budapest is ott volt a jelentkezők sorában, ám Magyarország végül az Egyesült Államokbeli Boston, Olaszország és Németország mellett visszavonta a pályázatát. Története során második alkalommal lesz Párizs, a házigazda, amely legutóbb épp 100 éve, 1924-ben adott otthont a játékoknak. 2021-ben, Tokióban a koronavírus-járvány miatt nem lehettek jelen nézők, most viszont a sportolók már újra közönség előtt mérhetik össze a tudásukat.

A versenyek többségére Párizsban kerül sor, ám a kézilabda torna Lille-ben, a labdarúgó-mérkőzések Bordeaux-ban, Lyonban, Marseille-ben, Nantes-ban, Nizzában és St. Étienne-ben, míg a szörfviadalok a tengerentúli Francia Polinézia (Tahiti) területén lesz megtartva, a program 33 sportág összesen 329 versenyszámát foglalja magába.

A szervezők februárban bemutatták a párizsi olimpia és paralimpia érmeit, melyek elülső oldalán, középen az Eiffel-toronyból kinyert fémből készült hatszöget helyeztek el. A 18 gramm súlyú hatszög Franciaországot jelképezi és az anyaga az Eiffel-torony korábbi felújítási munkái során keletkezett vashulladék, melyet egy titkos raktárban őriztek. A hatszögű betéteket az olimpiai és paralimpiai érmek előlapjainak közepén helyezték el, azokból fénysugarakat idéző barázdák futnak ki a medálok széléig.

A 2024-es párizsi nyári paralimpia érmeinek bemutatója a francia főváros melletti Saint-Denisben 2024. február 8-án. (Fotó: MTI/EPA/Teresa Suárez)

Az olimpiai érmek hátlapján Niké, a győzelem istennője látható az első, athéni újkori játékok központi stadionjának közepén, valamint a bal felső részében az athéni Akropolisz, a jobb felsőben pedig az Eiffel-torony. Az olimpiára és paralimpiára összesen 5084 érem készül.

A Milák Kristóf-sztori

Mint ismert, az elmúlt egy évben Milák teljesen eltűnt a nyilvánosság elől: a 200 méter pillangón a 2021-es tokiói olimpián aranyérmes úszó még június közepén jelentette be, hogy nem indul a júliusi fukuokai világbajnokságon. Akkor azt mondta, fizikálisan és mentálisan sincs olyan állapotban, hogy ott legyen a világ legjobbjai között.

Az edzéseket szeptember elején kezdte újra. Sokáig úgy volt, a Duna Arénában sorra kerülő világkupa-versenyen tér vissza, mégis úgy döntött, nem ugrik medencébe, amit a sportvezetők nehezen viseltek, a szavaik viszont megosztották az úszó és sporttársadalmat. Sós Csaba ezt követően arról beszélt, miszerint Milák nem készül kellő intenzitással, s nem látja benne azt a tüzet, amire szükség lenne. Virth Balázs, a klasszis edzője ezt később tulajdonképpen megerősítette, s megjegyezte, mindenki azon dolgozik, hogy motivációt találjon a sportolónak.

A győztes Milák Kristóf a férfi 100 méteres gyorsúszás eredményhirdetésén az úszó országos bajnokságon a Duna Arénában 2024. április 9-én. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Januárban aztán elkezdtek szállingózni a hírek, miszerint klasszisunk újra elkezdte a medencés edzéseket, februárban csatlakozott edzőjéhez, Virth Balázshoz, márciusban pedig már az sem volt titok, hogy a 24 éves úszó Zombori Gáborral, Telegdy Ádámmal, Kapás Boglárkával, Verrasztó Dáviddal és Márton Richárddal egyetemben elutazott a tenerifei edzőtáborba, hogy ott készüljön – igaz, az Index ausztráliai forrásra hivatkozva arról számolt be, miszerint Milák tavaly szeptember és október között titokban Brisbane-ben a legmenőbb helyi tréner, Dean Boxall keze alatt edzett, így tulajdonképpen nem is volt annyira hosszú az a szünet, mint ahogy az a külvilág számára tűnt.

Az április 9-12. között megrendezett országos bajnokságon aztán Milák valóban visszatért, összesen hat számban nevezett (50, 100 és 200 méter gyorson, valamint 50, 100 és 200 méter pillangón), a hatból ötben tulajdonképpen simán meg is verte a mezőnyt, csak az 50 pillangón talált legyőzőre, ebben a számban Szabó Szebasztián diadalmaskodott.

A viadal rámutatott, mindenki megnyugodhat, Milák Kristóf tényleg visszatért, és nem is akárhogyan! Az eredményei alapján Sós Csaba szövetségi kapitány, valamint Virth Balázs is elismerően nyilatkozott.

Kristóf igazolta azt, hogy olyan tehetségről van szó, akivel nem csak én, de nagyon sok más edző sem találkozott. Született tehetség, nagyon jó versenyző típus, ehhez kellett  felépíteni azt az állóképességet, amivel ő rendelkezett. A 2022-es vb után amit világcsúccsal nyert, akkor is elmondtam, nem lesz ez ilyen sima és nem lesz egyértelmű, de szerényen és alázattal fogom csinálni, mert másképp nem lehet és most is erre van szükség” – mondta első számú versenyzőjéről Virth.

Érdekesség, hogy a szóban forgó időeredmények alapján Milák ilyen hosszú kihagyás után is hasonló formában lehet, mint a legnagyobb riválisai – fő számában, 200 méter pillangón az ob-n például 1:54.90 perces idővel csapott célba, szakértők szerint az első számú kihívója a párizsi olimpián a hazai környezetben szereplő Léon Marchand lehet, aki a Tyr Pro Swim-sorozat San Antonióban rendezett állomásán hét századdal volt ennél lassabb (1:54.97).

Ha a 100 méter gyorsot nézzük, akkor 48.38-as idejével veri a hétszeres olimpiai bajnok Caeleb Dresselt, aki Marchand-hoz hasonlóan szintén ott volt a Tyr Pro Swim-sorozaton, s ennél két századdal gyengébb idővel, 48.40-gyel nyert.

Továbbra is vízilabda „nagyhatalom” vagyunk

A férfi vízilabda-válogatottnál 2022-ben gyökeres változás állt be, a rosszul sikerült világbajnokság után távozott a szövetségi kapitányi posztról Märcz Tamás. Helyére az azt megelőző tíz évben Ferencvárosnál tevékenykedő Varga Zsolt került. Irányításával a nemzeti alakulat még abban az évben Eb-ezüstöt szerzett, majd 2023-ban, Fukoukában hihetetlen izgalmak után megnyerte a világbajnokságot. Azt sem árt megjegyezni, a szakember úgy tudta elérni mindezt, hogy az elmúlt időszakban komoly fiatalításba kezdett, s fokozatosan adta meg a lehetőséget azoknak a tehetségeknek, akiket az elmúlt években sikerrel megvívott utánpótlás-tornák csapataiból hívott meg, ezáltal a keretet folyamatosan frissítette, s azon volt, hogy egyre több fiatal kapjon esélyt.

A férfiválogatott a vb-n a csoportkört egy Japán elleni 16–8-as, egy Horvátország elleni 12–10-es, valamint egy Argentína elleni 21–13-as sikerrel hibátlanul vette, majd a negyeddöntőben 13–12-re legyőzte az Egyesült Államokat, az elődöntőben 12–11-re a spanyolokat, a fináléban pedig 10–10-es rendes játékidő után ötméteresekkel 4–3-ra verte a görögöket.

Januárban egy Eb-4. hellyel gazdagodott a gárda, majd februárban mindössze a hetedik helyen zárt a rendhagyó, dohai világbajnokságon (a mieinknek ez volt holtversenyben a második legrosszabb vb-szereplésük, a negatív rekordot az 1986-ban Madridban elért kilencedik hely jelenti).

Aggodalomra azért nem lehet ok, hisz ez egy „csikócsapat” volt, Varga Zsoltról pedig még legendás edzője, a háromszoros olimpiai, egyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok korábbi szövetségi kapitány Kemény Dénes is úgy vélekedett, benne minden megvan ahhoz, hogy a vízilabda-válogatott egy újabb aranykorszakba fogjon bele.

„Varga Zsoltban minden megvan ahhoz, hogy ezt az elvárt aranyokorszakot kapitányként kiszolgálja. Egyszerre alapos a fizikai felkészítésben, a taktikai, analitikai dolgokban, az ellenfelek elemzésében, ugyanakkor egy hullámhosszon tud lenni a játékosaival, ami az akaratát illeti. Nagyon fontos, hogy határozott legyen egy vezető, de az is, hogy ne alakuljon ki közte és a játékosai között egy távolság, egy árok. Ő magával tudja ragadni a többieket, és ugyanazt az érzelmi szintet el tudja érni a játékosaiban, mint ami benne is van. Azt gondolom, minden benne van ahhoz, hogy a csapat nekifogjon egy aranykorszaknak. Egyvalamit figyelembe kell venni: Fukuokában az első és a nyolcadik helyen záró alakulat között egy-egy gól volt, ezekből alakultak ki a helyezések. Zsolt érzékelte, hogy megnyertük a tornát, de nagyjából azon a szinten voltunk, mint az ellenfelek. Olyan szituációk voltak (ötösök, szoros mérkőzések), amik akár ellenünk is fordulhattak volna. Ő jól látta, hogy nagy munka kell, valamint azt is jól látja, hogy a stabil játékosokat is versenyeztetni kell. Jó érzékkel nyúlt a fiatalokhoz, és ahogy megyünk előre, a játékosok pedig ha mástól nem is, attól mindenképp motiváltak, hogy ott van bennük a gondolat: »ha már világbajnok vagyok, nehogy kikerüljek a csapatból«. És azt látják itt most a stabil játékosok is: akár ki is kerülhetnek, mert nagyon jó versenyeztetés van. Néhány dolog hasonló, mint az én időszakomban volt.”

A nőknél is összejött a kvóta

2023. augusztus 23-án meglepő bejelentést tett a Magyar Vízilabda Szövetség: az elnökségi tagok egyhangú szavazással a 2016 óta a válogatottat irányító Bíró Attila felmentése mellett foglaltak állást, miután a női válogatott a hatodik helyen végzett a fukuokai világbajnokságon.

Mihók Attila (b3) és Cseh Sándor (b), a magyar nõi vízilabda-válogatott szövetségi kapitányai játékosaikkal (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A szakember helyére Mihók Attila és Cseh Sándor került, s a januári, hollandiai Európa-bajnokságon valami szemmel láthatóan nem működött még, hiszen előbb a görögök, majd a házigazdák is legyőztek, majd az olaszoktól kikaptunk a negyeddöntőben, így az ötödik helyen zártuk a viadalt, kvóta nélkül. Az ezt követő vb-re viszont összekapta magát a társaság, amely Új-Zélandot és Szingapúrt is kiütötte a csoportban, majd az ausztrálok ellen 13–9-re nyert.

A negyeddöntőben a világ- és Európa-bajnok hollandokat 9–9 után ötöspárbajban sikerült búcsúztatni, míg az elődöntő egy görögök elleni, szintén büntetőpárbajjal végződő diadalt hozott.

Noha a fináléban nem sikerült legyűrni az amerikaiakat (8–7), az ezüstérem egyben olimpiai indulást is jelentett, emellett pedig eloszlatta a januári kételyeket a magyar csapat erejéről. Mihók együttese megmutatta, bárkivel fel tudja venni a versenyt – Párizsba nem is titkoltan az éremszerzés reményével utazik.

Kéziseink örömmámort okoztak

A sportág szerelmesei örülhetnek: 1976, 1980 és 2004 után negyedszer fordul elő, hogy a magyar férfi és női kézilabda-válogatott is olimpiai résztvevő. Legutóbb 2004-ben, az athéni játékokon volt rá példa, akkor a hölgyek az 5., a férfiak a 4. helyet szerezték meg. Azóta a férfiak csak 2012-ben, míg a nők csak 2008-ban és 2021-ben tudtak kijutni.

Most, 2024-ben viszont mindkét nem „robbantott”, s mind a férfiak, mind a nők sikerrel vívták meg az olimpiai selejtezőt. Chema Rodríguez gárdája az első körben Tunéziával (33–24) találkozott, majd kikapott Norvégiától (29–25), így az utolsó, Portugálok elleni összecsapás döntött a kvóta sorsáról: a mieink fantasztikus hajrát produkálva végül 30–27-re nyertek, ezáltal jogot szereztek arra, hogy részt vegyenek a nyári ötkarikás játékokon.

S hogy teljessé váljon a kör, az áprilisi, debreceni selejtezőtornán a nők egy britek elleni kiütéssel kezdtek (49–11), majd az egész világot meglepve, csodálatos teljesítménnyel 28–25-tel túlléptek a svédeken, hogy aztán egy Japán elleni 37–28-as sikerrel bebiztosítsák a nyári részvételt.

Mindezt úgy, hogy az elmúlt évek világversenyeit figyelembe véve előzetesen kevés esély mutatkozott arra a remek produkcióra, amit végül bemutatott Vlagyimir Golovin társasága. Az elmúlt hónapokban aligha gondolta volna bárki is, hogy legyőzhetjük Svédországot, ám mi borítottuk a papírformát.

Mint néhány nappal ezelőtti elemzésünkben kitértünk rá, a történtek minden tekintetben a magyar kézilabda fejlődését mutatják, igaz, egyelőre kérdés, nemenkénti csapataink mennyire közelítették meg Európa legjobbjait. A honi kézilabda mindenesetre kimondottan jó úton van, hogy újra visszakapaszkodjon az elitbe, és akár rendszeres résztvevője legyen a nagy tornák végjátékának a következő években.

Mindkét szakágnál kezdődő tendencia a játékosok külföldre szerződése, amely minden bizonnyal szemmel látható fejlődést fog eredményezni a közeljövőben. A megnövekedett légiósszám alapjáraton nem vonja magával azt, hogy válogatottjaink újra az európai elithez tartoznak majd, de a jókor időzített váltás elősegítheti fejlődésüket – melyből a nemzeti csapatok is profitálhatnak.

Ami Párizst illeti, kedd délután kisorsolták a férfi és a női kézitorna csoportbeosztását: Golovinék egy hatosba kerültek a házigazda, olimpiai és világbajnoki címvédő franciákkal, rajtuk kívül Hollandia, Spanyolország, Brazília és Angola lesz az ellenfél, míg Chemáék Hollandiával, Spanyolországgal, a franciákkal, Egyiptommal és Argentínával kerültek egy hatosba.

Egyik sem könnyű csoport, ám itt már nemigen vannak egyszerű feladatok, de az olimpiai selejtezőben együtteseink megmutatták, hogy nem szabad őket leírni.

A gyõztes Jackl Vivien a nõi 400 méteres vegyesúszás döntõje után az úszó országos bajnokságon a Duna Arénában 2024. április 11-én. (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Egy 15 éves magyar tehetség okozhat meglepetést

Több szempontból is érdekes volt az országos úszóbajnokság – természetesen mindenki a visszatérő Milákot kereste, emellett nyilván Hosszú Katinka szülés utáni szereplésére, vagy az utolsó olimpiájára készülő, ám a viadalig szintidővel még nem rendelkező Kapás Boglárkára volt kíváncsi. Ahogy mondani szokás, a „surranó pályán” viszont szépen beúszott a képbe egy 15 éves szupertehetség, Jackl Vivien is, aki igazi szenzációt okozott, miután a női 400 vegyes döntőjében 4:34.96-os időt repesztett.

Ez egyrészről olimpia A-szint – pontosabban négy (!) másodperccel jobb annál –, tehát a Tatabánya úszója ott lehet Párizsban, másrészt, nem mellékesen ez az egészen hihetetlen eredmény 2024-ben hivatalosan a világ második legjobb idejének számít.

Jackl később elárulta, időeredménye még őt is megdöbbentette – bőven hozta a párizsi kritériumot (4:38.53) és jobb időt úszott, mint a februári, dohai világbajnokság aranyérmese.

Ha abból indulunk ki, hogy a fiatal Jackl a következő hónapokban még bőven javulhat, akár már a párizsi olimpián meglepheti a világot, s nem kell Los Angelesig várni a nagy attöréssel.

Kérdőjel az egyik tőrözőnknél

Néhány napja bombaként robbant a hír, miszerint egyik kvótásunk doppingügybe keveredett – mint azóta kiderült, a párbajtőröző Kun Annáról van szó, aki ellen holléti nyilvántartáshoz kapcsolódó mulasztás miatt doppingvétség gyanúja miatt eljárás zajlik.

A 28 éves sportoló el is magyarázta az ügy hátterét.

Minden negyedévre, minden egyes napra kötelező megadnom a rendszeres tevékenységeken és az éjszakai szálláshelyem mellett egy 60 perces idősávot, amikor elérhető vagyok tesztelésre” – írta a vívó, majd emlékeztetett rá, hogy „ha egy nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó sportoló 12 hónapon belül megvalósítja három elmulasztott teszt és/vagy elmulasztott bejelentés bármely kombinációját, akkor doppingvétséget követ el”.

„Sajnos, az én esetemben is ez történt, külső körülmények miatt. Ezért jelenleg holléti mulasztással kapcsolatos doppingvétség gyanúja miatt eljárás van folyamatban ellenem. A jogi képviselőm és csapata folyamatosan azon dolgozik, hogy bebizonyítsák, az ellenem regisztrált mulasztások nem önhiba miatt történtek. Bár ennek semmi köze a tiltott anyag, vagy módszer használatához, mégis súlyos, (és néhány esetben) akár igazságtalan következményekkel járhat ez az adminisztrációs hiba. Kijelentem, hogy elkötelezett híve vagyok a tiszta sportnak és sosem használtam semmilyen tiltott anyagot” – olvasható Kun közleményében.

Doppingvétségnek számít, ha egy sportolót 12 hónapon belül háromszor nem találják a holléti nyilvántartása szerint az általa megadott helyen, ugyanakkor ez még nem jelent automatikus eltiltást – Kun esetében egyelőre nincs hivatalos állásfoglalás a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség oldaláról, ezáltal jelen állás szerint még nem tudni, részt vehet-e az olimpián.

Amennyiben Kun Annát eltiltják, a nemzetközi szövetség döntésén múlik, hogy a rangsorban mögötte álló Muhari Eszter elindulhat-e Párizsban.

A magyar esélyek

A statisztikai elemzésekkel foglalkozó Gracenote április elején összesen 18 érmet, közte három aranyat jósolt a magyar küldöttségnek.

Valljuk be, ez a számítás igencsak pesszimistának tűnik, már csak abból is kiindulva, hogy a csapatsportokban többek között a Fukuokában világbajnok magyar férfi vízilabda-válogatottnak, a Decsi Tamás, Gémesi Csanád, Szatmári András, Szilágyi Áron összetételű férfi kardcsapatnak, az Andrásfi Tibor, Koch Máté, Nagy Dávid és Siklósi Gergely nevével fémjelzett férfi párbajtőr négyes, valamint a Battai Sugár, Márton Anna, Pusztai Liza, Szűcs Luca összeállítású kvartett is jó esélyekkel indul a dobogó felső fokáért, ezen kívül pedig az egyéni számokban is számos sztárunk van.

Elég csak a hosszú kihagyás után öt ob-arannyal visszatérő Milák Kristófra gondolni, aki már Tokióban is parádézott, mellette a 200 háton világbajnok Kós Hubert, de rajta kívül olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kajakozónk, Kopasz Bálint, a Tokióban szintén bajnok Tótka Sándor (K–1 200 méter), a K1–1000 méteren Tokióban ezüstérmes Varga Ádám, a sportlövőknél Pekler Zalán, a birkózóknál világbajnok Muszukajev Iszmail (67 kg) és Losonczi Dávid (87 kg) kettős, a nyílt vízi úszóknál Rasovszky Kristóf, az atléta Halász Bance (kalapácsvetés), vagy épp a vitorlázóknál Érdi Mária is rendkívül pozitív előjelekkel várhatja a párizsi viadalt.

Kopasz Bálint gyõz a férfi kajak egyesek 500 méteres versenyének döntőjében az olimpiai kvalifikációs kajak-kenu világbajnokságon Duisburgban 2023. augusztus 25-én (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Az igencsak impozáns lista mellett nem árt kiemelni, hogy az említett sportolókon kívül is számos olyan akad, aki képes a kiugró meglepetésre, ebből kifolyólag meglepő lenne, ha a Gracenote jóslata valóra válna, s mindössze három aranyéremmel zárnánk a Párizsi olimpiát – Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke tavaly év végén például a 10-12 aranyérmet sem látta túlzónak, bár lehet, hogy a végső szám valahol a két előrejelzés között lesz.

„Körülbelül tíz olyan versenyszám van, ahol akár aranyesélyünk is lehet. Nyilván jó lenne, ha mind a tíz bejönne, én nagyon bízom benne, hogy most olyan közeg veszi körül a sportolókat és ezt a csapatsportágakban is látom, de látszik a futballválogatottnál is, ami át tud törni egy bizonyos gátat, talán ezt láttam most a férfi kézilabdázóknál és vízilabdázóknál is” – fogalmazott még decemberben, pont fél évvel a kezdés előtt a bizottság első embere.

Márton Anna, Pusztai Liza, Szûcs Luca, és Battai Sugár Katinka (b-j), az aranyérmes magyar csapat tagjai a nõi kardcsapatok versenyének eredményhirdetésén a milánói vívó-világbajnokságon (Fotó: MTI/Illyés Tibor)

Akikre a világ figyel

Sokak számára az egyik leginkább várt esemény nem meglepő módon a férfi kosárlabdázók tornája lesz – már csak azért is, mert az egyeduralkodó Egyesült Államok együttese igencsak leszerepelt a 2023-as világbajnokságon, a tartalékos csapat csupán a negyedik helyet tudta megszerezni.

A kínos égés után elkezdtek szállingózni a hírek, miszerint LeBron James úgy döntött, meggyőzi az NBA legnagyobb sztárjait, csatlakozzanak hozzá, s tartsanak az USA válogatottjával Párizsba. A Los Angeles Lakers klasszisa olyannyira jó munkát végzett, hogy azóta többek között Steph Curry (Golden State Warriors), Kevin Durant, Devin Booker (mindkettő Phoenix Suns), Anthony Davis (Los Angeles Lakers), Joel Embiid (Philadelphia 76ers) és Jayson Tatum (Boston Celtics) is jelezte, ott lesz az ötkarikás játékokon.

Ezzel a névsorral a 16-szoros olimpiai bajnok nemzet célja nem is lehet más, mint az újabb aranyérem.

Az atléták között a budapesti világbajnokságon triplázó, sprinter Noah Lyles 100 és 200 méteren is favorit, ráadásul nem titkoltan a nyolcszoros olimpiai bajnok Usain Bolt világrekordjaira pályázik – az amerikai 2022-ben, Eugene-ban 200 méteren tudta leginkább megközelíteni a jamaicait, akkor 19.31 másodperces országos csúcsot futott, amely minden idők harmadik legjobbja ezen a távon (Bolt 19.19-celtartja a rekordot).

A rúdugrás koronázatlan királya, az olimpiai bajnok és háromszoros világbajnok Armand Duplantis nyilván Párizsban is világcsúcsra törekszik majd, persze Budapesten a 610 centiméter is elég volt neki a címhez. Simone Biles négyszeres olimpiai bajnok tornász nehéz éveken van túl, Tokióban mentális problémákra hivatkozva nemes egyszerűséggel visszalépett a döntőtől, és sokáig úgy tűnt, nem is tér vissza a profi sporthoz, besokallt a vállára nehezedő nyomástól és elvárásoktól.

Az amerikai Simone Biles a gerendagyakorlatát mutatja be a nők egyéni összetett versenyének döntőjében, az olimpiai kvalifikációs torna-világbajnokságon Antwerpenben 2023. október 6-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Matthys)

Noha a 27 éves versenyző már tavaly is nyert négy kategóriában az antwerpi torna-világbajnokságon, s szemmel láthatóan visszanyerte a formáját, a tokiói történések után Párizsban minden szem rá szegeződik majd. Faith Kipyegon, a kenyaiak közép- és hosszútávfutója triplázna, Rio és Tokió után Párizsban is megnyerné az 1500 métert – a 30 éves atléta a budapesti vb-n 5000 méteren is rajthoz állt, ráadásul nyert is. Ő az 1500 méter és az egy mérföldes táv világcsúcstartója is.

A kétszeres olimpiai bajnok és világbajnok kenyai hosszútávfutó Eliud Kipchogét Rióban és Tokióban sem tudták legyőzni maratoni távon, s most is jó esélyekkel indul, annak ellenére is, hogy novemberben már 40 esztendős lesz. Olga Harlan vívó esete kifejezetten érdekes, a 33 éves ukrán sportolót ugyanis tavaly júliusban azért zárták ki a világbajnokságról, mert egy győztes meccs végén nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével. Ezt követően a Nemzetközi Olimpiai Bizottság – állítólag Thomas Back elnök közbeavatkozására – meglepetésre úgy határozott, Harlan mindenképp ott lehet az olimpián.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Kharlan Olga (@olgakharlan) által megosztott bejegyzés

Lehetnek oroszok és fehéroroszok az olimpián

Ami az ukrán–orosz háborút illeti, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legfrissebb, december 8-i döntése értelmében azt a határozatot hozta, hogy az orosz vagy fehérorosz útlevéllel rendelkező versenyzők semleges színekben, de ott lehetnek Párizsban.

Egy kitételt is szabott a szervezet: azok a versenyzők, akik aktívan támogatták az Ukrajna elleni háborút, nem vehetnek részt a párizsi seregszemlén, illetve a két ország képviselői kizárólag egyéni sportágakban szerepelhetnek.

A párizsi szervezőbizottság tudomásul vette a NOB döntését azt hangsúlyozva, hogy a kvalifikációs folyamat a NOB és a nemzetközi sportági szövetségek hatáskörébe tartozik – ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a NOB decemberi döntése ellenére az orosz és fehérorosz sportolóknak nem minden egyéni sportágban van lehetőségük kvótát szerezni, mert a nemzetközi szövetségek hatásköre, hogy az adott sportág versenyein egyáltalán indulhatnak-e. Például a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA), amely a világ egyik legnagyobb sportszervezete, továbbra sem engedte vissza az orosz és a fehérorosz sportolókat, akiknek így atlétikában jelenleg esélyük sincs kvótát szerezni.

Noha a fenti döntés hivatalos, azzal kapcsolatban mind az ukránok, mind az oroszok jelezték, elítélik, s diszkriminatívnak tartják. Ezáltal egyelőre tulajdonképpen nem lehet tudni, pontosan kik is képviselik majd a két nemzetet, mivel Matvij Bidnyij sportminiszter például januárban még kilátásba helyezte azt is, hogy amennyiben orosz sportolók mennek az olimpiára, úgy az ukránok bojkottálni fogják az eseményt – igaz, erről az ukrán részről ezidáig nem született döntés.

Minden, ami olimpia, közmédia

Ahogyan az eddigiekben, úgy a folytatásban is közvetíti a közmédia azokat az eseményeket, ahol a legnagyobb számban dőlnek el az olimpiai kvóták. Legyen szó nemzetközi vagy hazai bajnokságokról. Ezen felül a Nemzeti Sporthíradó továbbra is kiemelten foglalkozik a kvótáért küzdő sportolókkal és eseményekkel.

Párizsban is fontos szerep jut a közmédiának, amely kiemelten kezeli a magyar sportolókat és szereplésüket, versenyeiket, emellett a Magyar Olimpiai Bizottság és az MTVA között – 2022 novemberében – létrejött megállapodásnak köszönhetően a közvetítések Erdélyben és a Felvidéken is elérhetőek lesznek a kábeles előfizetők számára.


A párizsi kvótával rendelkező magyar sportolók és csapatok:

ATLÉTIKA (3)
szinttel rendelkezők
férfiak
Molnár Attila (400 m), Halász Bence (kalapácsvetés)
nők
Kozák Luca (100 m gát)
BIRKÓZÁS (3)
kötöttfogású 87 kg (Losonczi Dávid)
szabadfogású 65 kg (Muszukajev Iszmail)
női 76 kg (Nagy Bernadett)
KAJAK-KENU (15)
hat férfi kajakos
négy női kajakos
három férfi kenus
két női kenus
KERÉKPÁR (2)
férfi országúti mezőnyverseny 1 fő
női országúti mezőnyverseny 1 fő
KÉZILABDA (28)
férfi csapat
női csapat
LOVASSPORT (1)
Kaizinger Balázs (lovastusa)
ÖKÖLVÍVÁS (3)
férfiak
Kovács Richárd (63,5 kg)
Akilov Pylyp (80 kg)
nők
Hámori Luca (66 kg)
ÖTTUSA (2)
nők
Gulyás Michelle
férfiak
Bőhm Csaba
RITMIKUS GIMNASZTIKA (1)
Pigniczki Fanni (egyéni összetett)
SPORTLÖVÉSZET (3)
férfiak
Pekler Zalán (puska)
Péni István (puska)
nők
Major Veronika (pisztoly)
Fábián Sára Ráhel (pisztoly)
TEKVONDÓ (3)
férfiak
Salim Omar Gergely (58 kg)
Józsa Levente (68 kg)
nők
Márton Viviana (67 kg)
TORNA (4)
férfiak
Mészáros Krisztofer (egyéni összetett)
nők
Czifra Bettina Lili (egyéni összetett)
Bácskay Csenge (ugrás)
plusz egy kvóta (egyéni összetett)
TRIATLON (1)
Lehmann Csongor
ÚSZÁS (33)
olimpiai kvalifikációs idővel, azaz A-szinttel rendelkezők:
férfiak
Betlehem Dávid (800 m, 1500 m gyors), Kós Hubert (100 m hát, 200 m hát, 200 m vegyes, 100 m pillangó), Rasovszky Kristóf (400 m, 800 m, 1500 m gyors), Szabó Szebasztián (50 m gyors), Kovács Benedek (100 m, 200 m hát), Milák Kristóf (100 m, 200 m pillangó, 50 m gyors), Márton Richárd (200 m pillangó), Telegdy Ádám (200 m hát), Németh Nándor (100 m gyors), Sárkány Zalán (1500 m gyors), Jászó Ádám (100 m hát), Zombori Gábor (200 m vegyes), 4×100 méteres gyorsváltó
nők
Burián Kata (200 m hát), Jackl Vivien  (400 m vegyes), Kapás Boglárka (200 m pillangó), Késely Ajna (400 m, 800 m gyors), Molnár Dóra (200 m hát), Szabó-Feltóthy Eszter (200 m hát), Pádár Nikolett (200 m gyors), Sebestyén Dalma (200 m vegyes), 4×100 méteres gyorsváltó, 4×200 méteres gyorsváltó
nyíltvízi úszás
férfiak
Rasovszky Kristóf (10 km), Betlehem Dávid (10 km)
nők
Fábián Bettina (10 km)
VITORLÁZÁS (2)
Érdi Mária (ILCA 6)
Vadnai Jonatán (ILCA 7)
VÍVÁS (12+3)
férfi kardcsapat
férfi párbajtőrcsapat
női kardcsapat
Dósa Dániel (férfi tőr)
Pásztor Flóra (női tőr)
Kun Anna (női párbajtőr)
VÍZILABDA (24+2)
férfi csapat
női csapat

 

További tartalmak