Azt követően, hogy néhány kiugró eredménynek köszönhetően a beugrós Franco Colapinto több rivális csapat érdeklődését is felkeltette, nehéz hétvégék jöttek a fiatal argentin számára: Brazíliában kétszer is összetörte autóját, majd Las Vegas-ban is jött egy ijesztő ütközés.
Ezúttal az időmérő második etapjában, miközben a továbbjutásért harcolt – szektorideje egyébként biztató volt – középmezőnybeli ellenfeleivel. Colapinto a tizenhatos kanyarnál találta el a belső falat, majd csapódott nagy sebességgel a korlátnak a következő fordulónál. Az ütközés során 50G-s erő hatott rá, és bár sértetlenül hagyta el az autót, kétszer is jelenése volt az orvosi központban.
Amikor a hétvégét összegezte, elárulta, bár a baleset ijesztő volt, nem ezt érezte a Las Vegas-i Nagydíj legnehezebb pillanatának, hanem azt, amikor költséges hibája után (főleg az előzmények tükrében) a csapattársak és a csapatvezető, James Vowles szemébe kellett néznie…
„Azt hiszem, ez volt a legnehezebb…” – ismerte el. „Vezetés közben a határokat feszegeted. Úgy gondoltam, abban a helyzetben többet kellett kockáztatnom, hogy a Q3-ba kerüljek. Valószínűleg nem kellett volna. De mindent beleadok. Nehéz volt a Q2, piszkos levegőben voltam, többet kockáztattam… szóval, nehéz feladattal találtam szembe magam.”
„James nem volt túl boldog… de mindig nagyon-nagyon támogató volt velem szemben. Jamesnek köszönhetem azt, hogy mindig a pozitívumokra figyelek. Az ő mentalitásának, az ő gondolkodásmódjának és annak, ahogy csapatvezetőként előre tör” – magyarázta.
„Sokat tanultam tőle, elképesztő csapatfőnök! Amikor nehéz helyzetben vagyunk, amikor két ilyen hétvége van mögöttünk, akkor nagy erősség ez a mentalitás és az, hogy mindig előre akar haladni, hogy nem adja fel és mindig a megoldásokat keresi. Szerintem ez nagyon fontos. Ez a mentalitás vezetheti vissza a csúcsra a csapatot” – emelte ki.
Elmondta, önbizalmát nem csorbította a baleset, a rajtnál viszont kissé óvatos volt. „A futam elején egy kicsit nagyobb különbség alakult ki. A boxból indulva nem erre vágytam. Lassan aztán újra felvettem a ritmust és nagyon jó, nagyon erős második etapom volt.”
„A futam elején viszont sok kört, sok időt, sok másodpercet veszítettem. Természetesen tiszta futamot akartunk. Nem volt ideális a helyzet egy ilyen nagy baleset után, nem éreztem magam kényelmesen. Ekkor sok időt veszítettem, a piszkos levegő, a gyorsan kopó gumik, a szemcsésedés mértéke és a csúszkálás miatt is” – zárta gondolatát.