„A Magyar Olimpiai Bizottság tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését, egyúttal köszöni Nagy Tímea, Vaskuti István és Kovács „Kokó” István olimpiai bajnokoknak, valamint Kemény Dénesnek, a háromszoros olimpiai bajnok vízilabdacsapat szövetségi kapitányának, hogy az olimpiai család nevében kiálltak az igazságos, józan döntésért.
A Magyar Olimpiai Bizottság és az Alkotmánybírósághoz forduló olimpiai bajnokok célja, hogy egy esetleges olimpiarendezési szándékról csak alapos előkészítés, felmérés, tájékozódás és érdemi társadalmi vita után, a tények ismeretében szülessen majd döntés. Az olimpiai család egyetért Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével: megfelelő időben, amikor a feltételek már ismertek, mindenképpen meg kell kérdezni a budapestieket.
A MOB kizárólag olyan olimpiai tervet támogat, amely nem jár stadionépítéssel, ellenben felgyorsítja a budapesti lakhatási válság megoldását, a budapesti és országos közlekedésfejlesztések – HÉV hálózat, vasút, budapesti főpályaudvarok felújítása, új járművek beszerzése, autópálya-bővítés – megvalósítását, előmozdítja Budapest akadálymentesítését és a budapesti kórházak, rendelők felújítását. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2027 előtt nem fog új olimpiai házigazdát kijelölni, így bőven van idő a tervek elkészítésére és átbeszélésére.
Az Alkotmánybíróság döntött a budapesti olimpiai népszavazás kérdésében. A Magyar Olimpiai Bizottság indítványának helyt adva az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria alkotmányellenes végzését és megállapította: bármilyen döntésnek, így népszavazásnak is csak akkor van helye és lehetősége, ha a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkéri Budapestet/Magyarországot, hogy a magyar fél folytasson kétoldalú tárgyalásokat a NOB-bal egy konkrét olimpia és paralimpia budapesti megrendezéséről. (Emlékeztetőül: egy magánszemély arról a kérdésről kívánt budapesti népszavazást kezdeményezni, hogy Budapest városa nyújtson be pályázatot a 2036-os olimpia és paralimpia rendezési jogára.)
Az alkotmánybírósági döntés kimondja, hogy nincs már olyan, hogy olimpiai pályázat. A NOB eltörölte az olimpiai pályázatok rendszerét, az olimpia rendezési jogára egyetlen város sem tud pályázatot benyújtani vagy jelentkezni.
Olimpiarendezésről csak akkor tárgyalhat egy város és ország a NOB-bal, ha a NOB saját, egyoldalú, diszkrecionális döntésével felkéri arra, meghívja ilyen tárgyalásra. A felkérést vagy meghívást nem lehet megpályázni, azt nem előzi meg pályázat. Ilyen, a NOB-tól érkező felkérés vagy meghívás nélkül egy városnak nincs miről döntenie vagy népszavazást tartania. (A 2036-os olimpia tekintetében még senki sem kapott tárgyalási felkérést a NOB-tól és 2026/2027 előtt nem is fog.)
Ezért az AB megállapította: az olimpiai pályázatra vonatkozó népszavazási kezdeményezés most idő előtti, félrevezető és alkotmányellenes. Határozatában az Alkotmánybíróság rögzíti, hogy a NOB eljárásának „jelen szakaszában az idő előttiségre tekintettel az olimpia megrendezésére vonatkozó tárgykörben sem helyi, sem országos népszavazás nem tartható.”
A MOB tudomásul veszi az Alkotmánybíróság döntését és bízik benne, hogy a Kúria a kötelezően megismétlendő és kötelezően tisztességesen lefolytatandó eljárásában a tényeknek, az irányadó szabályoknak és a valós jogi helyzetnek megfelelő döntést fog hozni az olimpiai népszavazás kérdésében. Ezt segítendő a Magyar Olimpiai Bizottság, élve alkotmányos jogával, érintettként be kíván kapcsolódni a Kúria megismételt eljárásába.”