A 2026-os Forma–1-es autóknak is van nyitható szárnya, de a hagyományos értelemben vett DRS már a múlté. A 2011-ben debütált előzéssegítő megoldást az idén bevezetett aktív aerodinamika részévé tették: az autóknak a hátsó és az első szárnylapjai is mozgathatók, de ezek már nem a másik megelőzését segítik, hanem a légellenállás és a fogyasztás csökkentését.

Az aerodinamikai segédeszközök és az előzéskönnyítő eszközök idén szétválnak egymástól. A másik autó támadását már az elektromotor segíti: a versenyzők extra teljesítményt hívhatnak le, amikor 1 másodpercen belül vannak, és ezen elektromos energia segítségével kapnak extra lendületet.

Mindez gyakorlati változásokat is maga után von, amit az FIA bahreini tesztre készített új pályarajza szemléltet. Az alábbi térképen (senkit ne tévesszen meg, az Ausztrál Nagydíj neve véletlenül került a bahreini pálya fejlécébe), a zöld vonalak jelzik az előzési zónák érzékelési, illetve aktiválási pontját, a piros és kék sávok pedig azon szakaszokat, amelyekben a versenyzők felnyithatják a szárnyaikat.

Bahreinben az FIA az utolsó, 14-es kanyar után 10 méterrel fogja mérni a két autó közti távolságot, és ha ez 1 másodpercen belül van, akkor a kanyar után 50 méterrel lehet használni az úgynevezett előzésgombot, aminek megnyomására a hátul haladó hosszabb ideig fér hozzá az elektromotor maximális, 350 kW-os teljesítményéhez, mint az ellenfele.

Aki jogosult az előzésgomb használatára, annak nemcsak a leadás, a visszanyerés terén is extra energia jár: körönként 0,5 megajoule-lal több energiát nyerhet vissza, hogy legyen miből fedeznie a plusz löketet.

Fontos kiemelni, hogy bár a zóna a célegyenes elején található, ez nem jelenti azt, hogy előzni csak a pálya ezen pontján lehet majd; és az is lényeges, hogy extra teljesítmény lehívására a védekező versenyzőnek is van lehetősége, de azzal a különbséggel, hogy ő a kisebb mennyiségű energiájából fogyasztja el a többletet, vagyis a pálya más szakaszain hiányozhat neki ez a teljesítmény.

Pályarajz: FIA

A pályarajzon látható négy zóna az egyenesekben. Ezek a korábbi DRS-zónákra emlékeztetnek, de mást jelentenek: azt mutatják meg, hogy a versenyzők mikor kapcsolhatnak át egyenesmódba (az első és a szárnyak felnyitása), és mikor váltanak vissza kanyarmódba (a szárnyak lecsukása). Az aktív aerodinamika e két funkcióját minden autó (elöl és hátul haladó) használhatja, függetlenül a helyzetétől. Bahreinben lényegében mind a négy hosszú egyenesben nyithatóak a szárnyak.

Az FIA egyszerre két eltérő hosszúságú zónát is kijelölt. A piros, hosszabb zónák a normál egyenesmódot jelzik, a kék, rövidebbeket pedig abban az esetben fogják használni, ha a pálya kevésbé tapad. Utóbbinál az aktiválási pontokat 50-70 méterrel tolódnak el.

A kék zónáknak elsősorban esős, átmeneti viszonyok mellett lehet jelentősége. Ha a pálya vizes lesz, az FIA változtathat az aktív aerodinamika használatának módján. Nagy esőben teljesen megtiltják a szárnyak nyitogatását, átmeneti körülmények között pedig úgynevezett kevert módot lehet használni, vagyis az első szárnyat ki lehet nyitni, a hátsónak viszont zárva kell maradnia.

Az FIA minden helyszínen a pálya sajátosságaihoz igazítja majd a zónáit. Nikolasz Tombazisz, a szövetség együléses részlegének vezetője jelezte, mivel ez a rendszer még számukra is új, a tapasztalatok alapján menet közben formálhatják a szabályokat, figyelembe véve, hogy az előzés se túl könnyű, se túl nehéz ne legyen.