Dárdai Pál neve az elmúlt évtizedekben összeforrt a berlini Herthával, decemberben azonban hosszú idő után hazatért Magyarországra és a két évvel ezelőtt a Mol tulajdonába került Újpest FC sportigazgatója lett. Azóta alakul a szakmai stáb, Szélesi Zoltán személyében új vezetőedzője, valamint új másodedzője is van a klubnak, pénteken pedig a Debrecen ellen az új éra első győzelme is megszületett.

A korábbi szövetségi kapitány újpesti kinevezésével azonban egy sokkal hosszabb folyamat és építkezés kezdődött el, és erről a tőle megszokott őszinteséggel és szókimondással mesélt: az Újpest jelenlegi helyzetéről, a klub jövőjéről, a tervezett játékospolitikáról, a szakmai stáb kialakításának alapelveiről, a kommunikáció fontosságáról és a közösségi média hatásáról a sportolók életében, a magyar játékosok fejlesztéséről, de korábban nem hallott történeteket is bokorból megfigyelt edzésről, a szekrényét összepakoló pályaedzőről vagy a Hertha legendás farsangi bulijáról.

Fotó: MTVA / Horváth Péter Gyula

Kiemelt idézetek és témák a beszélgetésből:

„Nem árulok zsákbamacskát, idén ne essünk ki.”
• Beszélt az Újpest rövid és középtávoli céljairól: idén bennmaradás, jövőre 3-6. hely, a harmadik évre pedig a dobogóért mennének.

„Nekem az lenne az igazi mutatvány, ha a közeg nem lefelé vinne, hanem én emelném fel a közeget.”
• Mi a különbség az edző Dárdai és a sportigazgató Dárdai feladatai között?

„A legfontosabb, hogy olyan emberek alkossák a szakmai stábot, akik élnek-halnak a klubért. Ha kell, éjjel nappal csinálják az edzést és az elemzést.”
• Dárdai Pál a szakmai stáb felépítéséről, kialakításáról és Szélesi Zoltán kinevezéséről.

„Nálam nincs szájhúzogatás, vállvonogatás, ami toxikus, az kifelé. Itt senki sem akkora sztár, hogy húzogassa a szája szélét.”
• Dárdai Pál arról, hogy nem hisz az alap nélküli csodatevésben, ami csak rövid ideig tart.

„Itt van egy olyan közeg, tradíció, amit fel lehet éleszteni. Ez egy komoly klub, ennek szíve volt valamikor, lélegzett, csak most kórházban van éppen, most élesztik újra, utána megy rehabra, aztán ha megtanult járni, akkor futni fog és megint focizni.”
• Azért vágott bele az újpesti projektbe, mert van igény a jó és eredményes futballra.

„Nem azért jöttem, hogy megegyen a magyar közeg.”
• Úgy érzi, a magyar futball még messze van a valódi profi szinttől.

„Én ezt most bevállaltam, nagy a szám, majd megnézzük három év múlva, mit tudtam csinálni. Lehet, hogy kirúgnak, nem tudom. De van egy elképzelésem, szeretném megcsinálni és én ebből nem engedek. Mert nem fogok mások ötletei miatt beleszürkülni ebbe az egészbe.”
• Arról, hogy nem azért jött, hogy megbántson másokat, hanem hogy megváltoztassa, ami nem tetszik.

„A fiatalszabály egy jó ötlet, de finomításra szorul és az is jó ötlet, hogy legyen öt magyar a pályán.”
• Arról, hogy miért az utánpótlásedző a kulcspozíció egy klubnál, miért hozza nehéz helyzetbe az edzőket és szorul finomításra a fiatalszabály.

„Én azért akarok dolgozni, hogy legyen tele a stadion, mert az mindenkinek jó”.
ֽ• Három plusz két éves szerződést írt alá az Újpesttel, elmondta, mikor lenne elégedett a munkájával a harmadik év után.

„A labdarúgók nem azért profik, mert profi fizetést kapnak. Bele kell kényszeríteni őket egy profi környezetbe, akkor teljesíteni fognak.”
• Arról, hogy mivel lehet kihozni a legjobb teljesítményt a labdarúgókból.

„Mikor vége a szezonnak, már szeretném tudni, milyen játékosokat hozunk. Úgy, mint Németországban: a szezont úgy szeretném lezárni, hogy már megvan a jövő.”
• Arról, hogy tavasszal mivel lenne elégedett.

„A mai életben a kommunikáció a legfontosabb. A lényeg, hogy tisztelet legyen.”
• Az egyenes és őszinte beszéd fontosságáról a klubnál: elvárja, hogy a körülötte dolgozók is megmondják az igazat, akkor is, ha konfliktushoz vezet.

„Reggelre azért komoly rendetlenség lett.”
• Tanulságos és vicces történetek a Herthánál (és a válogatottnál) töltött időszakról, a pályaedzőről, aki azt hitte, másnap ki lesz rúgva és az öltözőben rendezett farsangi buli, ami összehozta a berlini csapatot.