Az, hogy az országok rangsorában ismét fölényes norvég siker rajzolódott ki, nem meglepő: az elmúlt három téli olimpián úgyszintén a skandináv nemzet gyűjtötte a legtöbb érmet, a pekingi éremtermést is sikerült felülmúlni – akkor 37-et, most 41-et szereztek összesen, ami új rekordnak számít. Akárcsak a 18 arany, ami mellett még 12 ezüst- és 11 bronzérem is norvég nyakba került, ez összesen nyolccal több, mint a második legtöbbet szerző Egyesült Államok mérlege (12-12 arany és ezüst, 9 bronz) és több mint dupla annyi (!), mint az éremtáblázat harmadik helyén záró Hollandia kollekciója (10 arany, 7 ezüst, 3 bronz).

Norvégia 11. alkalommal volt a téli olimpia legsikeresebb országa (1924, 1928, 1936, 1948, 1952, 1968, 2002, 2014, 2018 és 2022 után lett ismét a legeredményesebb nemzet). Korábban Szovjetunió/Oroszország nyolc olimpián végzett az élen (1956, 1960, 1964, 1972, 1976, 1980, 1988, 1994), míg NDK/NSZK/Németország négy (1984, 1992, 1998, 2006), az Egyesült Államok (1932) és Kanada (2010) pedig egy-egy alkalommal nyerte meg az éremszerző versenyt.

Kis híján Magyarország is felkerült a 29 nemzetet felvonultató éremtáblára, a Pavlova Maria, Sviatchenko Alexei műkorcsolyapáros egy hajszállal maradt le az éremről és negyedikként zárt.

Norvégia egyénekre lebontva is kiemelkedett: ha van sportoló, aki leginkább dominálta számait az ötkarikás játékokon, az Johannes Hösflot Klaebo, aki mind a hat sífutó versenyét megnyerte, így összesen már 11 aranyéremnél jár, ami abszolút csúcs a téli olimpiák történetében. Honfitársa, a sílövő Sturla Holm Laegreid ugyan egyszer sem tudott bajnok lenni a 2026-os játékokon, de 3 ezüst- és 2 bronzéremmel is gyarapította éremgyűjteményét. Négy sportoló tudott három számban is diadalmaskodni: két francia sílövő, a nőknél Julia Simon, a férfiaknál Quentin Fillon Maillet, az északi összetettben érdekelt norvég Jens Luraas Oftebro és a svájci alpesi síző, Franjo von Allmen.