Fehér Péter másfél évvel ezelőtt kezdte meg a munkát a Magyar Labdarúgó Szövetségben, előtte a Magyar Futball Akadémia szakmai igazgatója volt, de legjelentősebb sikereit Dániában, elsősorban az FC Nordsjaelland utánpótlásbázisán érte el. A szakember először az utánpótlás-válogatottak szerkezeti működéséről, szakmai stábjaikról mesélt:

„Két szekcióra bontottuk az U14-U19 korosztályokat, az U14-16 és az U17-19 alkot egy-egy egységet, és a folyamatosság érdekében az edzők a szekción belül végigvisszük azt a korosztályt, amellyel elkezdték a munkát, míg az U21 már inkább a felnőttválogatotthoz áll közel. Az U17-es, U18-as, U19-es csapatokra gyakran utánpótlásként tekintünk, de nemzetközi szinten ez már a felnőttfocira hasonlít. Az igazi verseny pedig a felnőtteknél zajlik, hiszen a korosztályos meccseken nem mindig a legjobbak találkoznak egymással, hanem azok, akik éppen ott tartanak a fejlődésben” – hangsúlyozta.

Fehér Péter (MLSZ)

Fehér Péter kiemelte, a hasonló profilú és színvonalú bajnoksághoz képest rendkívül kevés magyar játékos kerül ki a legjobb tíz európai ligába, pedig a magyar futballnak és a válogatottnak egyértelműen az lenne az érdeke, hogy minél többen lehetőséget kapjanak a legmagasabb szinten.

„Mi az utánpótlásválogatottak legfontosabb küldetése? Színpadot adni a lehető legmagasabb nemzetközi szinten a játékosoknak, hogy a tehetségüket kibontakoztassák. Mindezt természetesen szoros együttműködésben a játékosokat felkészítő klubokkal, mert itt tényleg nem rólunk van szó, ez egy közös projekt. Az elején nekünk kell kiválasztani a tehetségeket, és odairányítani a nagy klubokhoz, de később már a klub lesz az, amely kiemeli a játékost, játékperceket ad neki, s utána mi is nyilván használjuk, de mégis ők dolgoznak vele nap mint nap” – magyarázta Fehér.

Barczi Róbert, az MLSZ sportigazgatója konkrétumokat is említett a klubokkal való együttműködés kapcsán: minden válogatott összetartáson vendégül látnak klubedzőket is, akik szemtől szemben érezhetik, milyen munka folyik a válogatottaknál, milyen intenzitásúak az edzések és a mérkőzések. Az induló Talent-program keretein belül pedig U15-ös és U16-os korosztályban mentális, fizikai, technikai és taktikai tesztet végeznek el a játékosokon, objektív alapokon (a Salzburg akadémiáján is ugyanezt használják), amelynek mentén adnak egy játékosprofilt a kluboknak, s velük közösen figyelik, a nemzetközi szinthez képest hol tart az adott játékos fejlődése. Fontos hozzátenni, hogy ezeket a teszteket másfél évig félévente végzik el egy fiatalon, így a játékosok fejlődési ívéről is megfelelő képet kaphatnak.

Az utánpótlás-válogatottak vízióját tekintve – de ezt akár a teljes hazai futballra rá lehet vetíteni – Fehér Péter elmondta, fontos küldetésük, hogy a csapatok játékstílusa a magyar hagyományokba, illetve a nemzetközi trendekbe is megfelelően illeszkedjen. A szakágvezető munkába állásánál az egyik legfontosabb feladat volt hamar kijelölni azokat a szakmai és emberi értékeket, amelyek mentén a saját eredményességgel együtt a játékosokat a saját nemzetközi karrierjük, illetve a felnőttválogatottság elérésében segítik.

„Nagyon fontos meghatározni az értékeinket, a játékosok felé is egy elvárás, hivatkozási alap lehet. Az első és legfontosabb a nemzeti büszkeség, amivel nagyon küzdünk még, pedig igenis fontos, hogy büszkék legyenek arra a gyerekek, hogy magyarok, kezdve attól, milyen hangosan éneklik a Himnuszt. Ez a büszkeség önbizalmat adhat a pályán: hogy elhiggyék, igenis meg tudják verni az ellenfelet. Fontos még az egység, nem is véletlen van ugye a #csakegyütt szlogenünk, és ez mind a pályán belül, mind azon kívül lényeges. De említhetem a szenvedélyt, a felelősséget és a bátorságot is, ezekre próbáljuk mi is nevelni a gyerekeket” – magyarázta a szakember az emberi értékekről.

„A szakmai értékekből talán legfontosabb az előretekintés, amit többféle módon is lehet értelmezni. Egyrészt: a focit gólra játsszák, ezért nekünk is mindig előre kell nézni, kapura törni, támadóan fellépni. Másrészt pedig egy játékosnak egyébként is előre kell néznie, ha hibázik, akkor is azonnal ki tudja javítani, folyamatosan a következő feladatra koncentrálnia. Fontos még az intenzitás, a kontroll és a ravaszság is, ami bennünk, magyarokban megvan, mindig valami extrát akarunk húzni, és ezt akarjuk a játékba is beleépíteni” – magyarázta Fehér Péter. Hozzátette: jelszavuk szerint a címer mindig fontosabb, mint a név hátul, de ezt tinédzserkorban nem könnyű megértetni a játékosokkal, hiszen akkor kerülnek ki külföldre, lesznek menedzsereik, írnak alá szerződéseket, egyáltalán ekkor válnak profi futballistává.”

A konkrét célokat kettészedte a szövetség, értelemszerűen rövid- és hosszútávú kategóriákban.

„Rövid távon a védekezést kell rendbe hoznunk, ebből szabad csak kiindulnunk, hiszen, ha nem vagyunk szervezettek, és hamar gólt kapunk, nehéz visszajönni a meccsbe, pláne válogatott fociban. Szeretnénk bármilyen ellenféllel szemben meccsben maradni, tartással futballozni, erre jó példa az U21-es válogatott közelmúltbeli spanyolok elleni meccse, amikor sokáig 1–0 volt oda, de nem kapkodtunk és pánikoltunk, így a végén volt is hatalmas helyzetünk az egyenlítéshez. Mindig az a tapasztalatunk: ha csak egy góllal vezet az ellenfél, akár a világ legjobb csapatai is, az utolsó öt-tíz perc mindig káosz. Fontos, hogyan kezdünk egy meccset, aktívan kell nekimenni, meg kell nyerni az első párharcokat, mert csak ezek után tudunk a labdával játszani. És végül szeretnénk tudatos játékot kialakítani, ami persze válogatottban sosem egyszerű, de egy edzőnek törekednie kell rá” – így a rövidtávú célokról a szakágvezető.

„Ami a hosszútávúakat illeti, egy egységes szakmai program kialakítása, a megfelelő alapelvek és játékstílus meghatározásával, a klubokkal együttműködésben. Természetesen szeretnénk jó eredményeket elérni, de végsősoron a teljesítmény, a folyamat az igazán fontos, az hozza meg a jó eredményeket. Kiváló példa erre a Bodö/Glimt, amely sosem beszél arról, hogy nyerni fog, tudják, ha hozzák a megfelelő teljesítményt, nagyobb eséllyel nyernek. Egy dolgot tudunk kontrollálni: a saját teljesítményünket. Ezen még dolgoznunk kell, de ilyen szemlélettel lehet magasabb szintre elérni. S természetesen az utánpótláscsapatoknak mindig is az lesz a fő célja, hogy a felnőttválogatott számára megfelelő játékosokat neveljen ki” – foglalta össze Fehér.

Az U17-U21-es válogatottak statisztikái (/mérkőzés) az elmúlt években (forrás: MLSZ).

Kiemelte, az utánpótlásfutball legnagyobb dilemmája, hogy az aktuális eredményességet miként tudják összehangolni adott játékos vagy csapat megfelelő fejlődésével, hogy mindenki abban a korosztályban lépjen pályára, amely az előrelépését leginkább segíti, ugyanakkor mindez a pályán csapatszintű minőségi teljesítménnyel is párosuljon.

Az U17-U21-es válogatottak eredményessége az elmúlt években (forrás: MLSZ)

Fehér Péter szerint a számok már mutatják, hogy sikerült elindulniuk azokon az alapokon, amelyeket másfél évvel ezelőtt lefektettek, de folyamatosan fejlődni akarnak és tudják, hogy javulni kell a nemzetközi szinthez, mind játékban, mind intenzitásban. Hozzátette, a korábban bevezetett fiatal ajánlásnak köszönhetően egyre több játékos kap lehetőséget NB I-ben vagy NB II-ben, ami mindenképp segíti a fejlődésüket, de a tempóját tekintve a magyar bajnokság messze elmarad a nemzetközi szinttől.

A bajnokságok összehasonlítása sprintek, illetve magas intenzitású futások távolságában, 2025 februári kutatás alapján (forrás: Skillcorner)

„Nem elég intenzív a bajnokságunk. A letámadás már rendben van, de a labdabirtoklásban gondjaink vannak, mindenki lábra kéri a passzt, kevés a mélységi mozgás, önzetlen futás labda nélkül. Van már javulás, de a játékosok ezzel még mindig jelentősen szenvednek. Nekünk pedig mindig a felnőttfocihoz kell mérni magunkat, mert előbb-utóbb abban helyezkednek el a fiatalok is” – hangsúlyozta a szakember.

Zárásként elmondta, hosszú út áll még előttük: „Ezek általános gondolatok, de szeretnénk mélyebben is belemenni, hogyan szeretnénk játszani és miért pont úgy, labdakihozataloknál hogy találjuk meg a harmadik embert, milyen területet támadjunk, milyen mozgásokat végezzünk, ezeket az edzőkkel is át kell beszélnünk. Elindultunk ezen az úton, bízunk benne, hogy fél éven belül már a játékfázisokhoz képest specifikus stílusról, taktikai elemekről beszélünk.”