Katona az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek közepéig a BVSC, majd a Vasas vízilabdázója volt, a válogatott tagjaként az 1960-as római olimpián volt harmadik, kétszer nyert Európa-bajnokságot, főiskolai vb-ezüstérmesnek és Universiade-győztesnek mondhatja magát, utóbbi viadalon úszásban is a dobogó középső fokára állhatott.

Katona András sportolói pályafutása után is maradt a medence szélén, edzőként és szakosztályvezetőként is dolgozott korábbi klubjainál és az Orvosegyetem SC-ben. Közlekedésmérnöki diplomáját kamatoztatva a kilencvenes évek elején a Közlekedési Múzeum főigazgatójának nevezték ki, de előadott a Budapesti Műszaki Egyetemen és a győri főiskolán is, ahol docensként tanszéket is vezetett.

Budapest, 1960. február 15.Felkai László, Lemhényi Dezsõ szövetségi kapitány és Rusorán Péter (elsõ sor, b-j), Pócsik Dénes, Ambrus Miklós, Katona András, Konrád János (második sor, b-j), a XVII. nyári olimpiára készülõ vízilabda csapat tagjai. (Fotó: Petrovits László/MTI)

Katona András idén januárban vette át a Kamuti Jenőtől Fair Play a sport szolgálatában diploma-elismerést.

Az egykori kiválóságot a Magyar Olimpiai Bizottság saját halottjának tekinti.