Az év első F2-es versenyének az ART újonca, Tasanapol Inthraphuvasak vágott neki az első, a tavalyi győztes (és azóta a címvédő csapathoz igazoló), Joshua Dürksen pedig a második helyről.

A második rajtsort Oliver Goethe és a mezőny veteránja, Kush Maini alkotta, míg a harmadikat az F3 tavalyi bajnoka, Rafael Camara és első számú kihívója, Nikola Colov tette teljessé.

Noel León indult a hetedik, az Alpine juniorprogramjához csatlakozó Alexander Dunne a nyolcadik, Martinius Stenshorne a kilencedik és az időmérő győztese, Dino Beganovic a fordított rajtrácsos szabály értelmében a tizedik.

Az F3-as baleset miatt keletkező programcsúszás miatt a rajtra a tervezettél később került sort a középső kategóriában (ahogyan a Forma–1-es szabadedzés is késve indult).

Inthraphuvasak bár megtorpant egy kicsit, elsőként fordult az első kanyarban, miután Dürksen nem tudott magabiztosan elrugaszkodni a rajtrács „piszkosabb” oldaláról.

A paraguayit Goethe is maga mögé utasította, az első kör felénél viszont már ismét a sárga autóé volt a második helyezés. Goethe röviddel az előzés után megpördült és mire újra irányba állította autóját, a mezőny végén találta magát.

Dürksen a második körben Inthraphuvasakot is megelőzte, ezzel pedig átvette a vezetést, miközben az üldözők között folyamatos test-test elleni csata zajlott a pontszerző helyekért.

Mire egy kicsit lehiggadtak a kedélyek, Maini állt a harmadik, León a negyedik, Camara az ötödik, Stenshorne a hatodik, pontszerző helyen pedig Dunne és Colov állt még.

Az ötödik körben León átvette a harmadik helyet Mainitől, beverekedve ezzel magát a dobogósok közé élete első F2-es futamán. Mainit a kör végén Camara is maga mögé utasította, a manővert kihasználva pedig Stenshorne és Dunne is lehagyta a rutinos indiait.

A futam ezen szakaszában ismét késhegyre menő csata zajlott a középmezőnyben, aminek a legnagyobb vesztese Colov volt: a bolgár koccant Colton Hertával, ennek hatására pedig a mezőny végére csúszott.

Eközben Stenshorne is támadást indított Camara ellen, és a norvégnak igyekeznie is kellett egy korábbi incidens (a pályát elhagyva nyert pozíciót még a futam elején Colov ellen) miatt ugyanis 5 másodperces időbüntetés kapott.  Kettejük között azonban végül nem változott a sorrend.

A verseny első felében elképesztő tempót diktált a huszonegyedik helyről induló Miní (az olasz egy műszaki hiba miatt nem tudott mért kört futni az időmérő végén, pedig a szabadedzésen ő volt a leggyorsabb), aki a tizenharmadik körben már hatodik volt!

Dürksen ezalatt kényelmes előnyre tett szert az élen, amit azonban a 15. körben elveszített, Mari Boya kiesése miatt ugyanis pályára küldték a biztonsági autót.

Ezt több versenyző is kihasználta: kiálltak a boxba (a sprinten ez nem kötelező) és szuperlágyakra váltottak, bízva ezek tempóelőnyében. Az alternatív taktikát választók sorát Herta vezette, aki a tizenötödik helyről várta az újraindítást.

Arra, hogy pozíciókat nyerjenek, négy körük maradt, ennyi volt ugyanis még vissza a számlálón, amikor a biztonsági autó útjára engedte a mezőnyt.

Dürksen magabiztos volt az újraindításkor és esélyt sem adott ellenfeleinek, sőt, a kör felénél már másodperc feletti volt az előnye.

Az alternatív taktikán lévők között ezalatt Rafael Villagómez került a legkedvezőbb pozícióba, és az előzgetést is elkezdte, a pontzónától viszont messze volt.

A huszonegyedik körben Camara került a figyelem középpontjába, a negyedik helyről ugyanis elkezdett folyamatosan visszaesni és rövidesen a tizenegyediken találta magát.

Az F3 bajnokát először Stenshorne előzte meg, ami miatt ritmust veszíthetett, visszaesését viszont egy műszaki probléma is „segíthette.”

A huszonkettedik körben az addig remeklő Miní követett el egy kisebb hibát, amit Mijata Ritomo azonnal ki tudott használni és át tudta venni a hatodik helyet az olasztól.

Akció bőven jutott a hajrára is, Dunne ugyanis átvette a negyedik helyet Inthraphuvasaktól, ami Stenshorne büntetésének a fényében dobogós helyezést ért! A norvég az öt másodperc érvényesítését követően nemcsak a dobogót veszítette el, hanem a pontzónából is kicsúszott.

Dürksent az utolsó körökben sem zökkentette ki semmi, így tehát magabiztos győzelemmel kezdte az évet, aminek egyébként a bajnoki cím egyik favoritjaként vágott neki.

León dobogóval kezdte F2-es pályafutását, Dunne pedig a McLaren után az Alpine színeiben is pezsgőzhetett a középső kategóriában. Inthraphuvasak végül csak negyedik lett, pontot pedig Mijata, Miní, Laurens van Hoepen és Roman Bilinski szerzett még a sprinten.

A melbourne-i program a szombati nap csúcseseményével, az F1-es időmérővel folytatódik, ami magyar idő szerint 6 órakor startol majd, és amit az M4 Sport élőben közvetít. Erre 5:30-tól a jól megszokott felvezető műsorral hangolódunk.