„Ami a szívemen, az a számon” – kezdte saját jellemzését a HE-DO B. BRAUN Gyöngyös csapatkapitánya, Hegedűs Márk. „Ez néha az embert bajba sodorja, de van, amikor segít olyan pontokon átlendíteni, ami ha nem mondanám ki a dolgokat, nem sikerülne.”

A 33 éves játékos elárulta, sosem volt célja, hogy csapatkapitány legyen, de „azt érzi az ember, ha megérik erre”.

Hegedűs 2019-ben szerződött Gyöngyösre: elmondta, érkezésekor nem gondolta volna, hogy ilyen hosszú ideig a klub kötelékében fog játszani, abban, hogy így alakult, nagy szerepet játszott, hogy így a komfortzónájában tudott maradni.

„Arra kell odafigyelnem, hogy milyen a kisugárzásom és hogy viselkedek. Ebben kicsit változtatnom kellett, mert elég heves a természetem a pályán, ebből kicsit faragni kellett” – fogalmazott.

A Gyöngyös csapatkapitánya játékosként is szerepelt együtt a gyöngyösi trénerrel, Bíró Balázzsal, akivel elmondása szerint nagyon jól tud kommunikálni. A tréner szerint Hegedűs vezér a pályán és azon kívül is.

„Megvan a tekintélye a fiatalok irányába, a játéktapasztalata és múltja miatt pedig a szakmai tekintélye is a többiek felé. Az egyénisége elég határozott ahhoz, hogy ezt a feladatot ellássa” – mondta Hegedűsről Bíró.

A Gyöngyös beállója megosztotta: korábban futballkapus is volt, de megunta, hogy mindig rajta csattan, ha gólt kap a csapat, ezért inkább mezőnyjátékos szeretett volna lenni a kézilabdában. Ezután visszatekintett eddigi karrierjére: 2012 és 2018 között két kölcsönben eltöltött idényt leszámítva négy évet kézilabdázott Szegeden.

„A legtöbbet, amit a kézilabdáról tudok, azt az akkori edzőmtől, Juan Carlos Pastortól tanultam. Volt, amikor megkaptam a bizalmat, de akkor azt éreztem, hogy tudnék többet és jobban játszani. Ott el volt könyvelve, hogy nem tudok védekezni, miközben lehetőséget sem kaptam rá, de az évek alatt azért sikerült bebizonyítanom az ellenkezőjét, mert Gyöngyösön alapember vagyok védekezésben. Nagyon jó lett volna úgy eltölteni a pályafutásom elmúlt tíz évét, hogy olyan szintű klubnál tudok kézilabdázni, mint a Szeged” – mondta.

Hegedűs Márk 2015-ben, az Ukrajna elleni Európa-bajnoki selejtezőn. (Fotó: MTI/Kovács Anikó)

2015-ben két találkozón a magyar válogatott színeiben is pályára lépett.

„Azt mondta Talant (Dujsebajev, az akkori szövetségi kapitány – a szerk), hogy lát bennem fantáziát, de el kell mennem valahova játszani, mert anélkül nem tud beépíteni a válogatott keretbe. Aztán eljöttem Szegedről, ő pedig a válogatott éléről, utána pedig nem volt rá lehetőség. Felnőtt Bánhidi Bence és onnantól kezdve mindenki tudja, hogy van ez a válogatottnál”

– tekintett vissza, hozzátéve, hogy „jó lett volna ötven-száz meccset játszani a nemzeti csapatban, de így alakult az élet” és nem csalódott amiatt, hogy nem szerepelhetett többször.

Felidézte, válogatott fellépéseinek gyarapítására az utolsó lehetősége a koronavírus-járvány alatt volt, amikor elhívták az összetartásra, de lebetegedett és „nem akartak kockáztatni”. Ebben az időszakban klubszinten is sikeres volt, az NB I harmadik helyén állt a Gyöngyös, amikor lefújták a bajnokságot a járvány miatt.

„Dühösek és csalódottak voltunk, mert nagyon jó formában voltunk, mindenkinek izzadt a szeme a meccsek előtt. Egy negyedik-ötödik hely lett volna reális az idény végén, nagyon jó szezon lehetett volna, szomorú, hogy egy tollvonásra kikerült a naptárból” – mondta a 2019/20-as kiírásról, de felidézte a Csurgó „nemes gesztusát”, mely átengedte a nemzetközi indulást a Gyöngyösnek a következő idényben, majd az európai szereplésről is beszélt, ami „nagyon jó élmény volt az egész klub számára”.

Elmondta, mit tart legnagyobb sikerének a Gyöngyös színeiben: a Szeged 2022-es és 2024-es legyőzését, a Magyar Kupa 2025-ös négyes döntőjét, de azt is elmondta, a Veszprém elleni pontszerzés „hiányzik a repertoárból”, amihez 2020-ban nagyon közel kerültek.

Hegedűs az idény végén elhagyja a Gyöngyös csapatát, két idényre a PLER Budapesthez szerződik.

„A párommal jövőre szeretnénk összeköltözni, orvosként fog végezni és mindenképp szeretett volna nagy kórházban dolgozni. Végigvettük az NB I-es tabellát, lehetőségeket és hasonló közeg van ott is, családias légkör, nagyon kedvesek, jó a csapatösszetétel. Az ottani vezetőedző, Lepsényi Sándor ugyanúgy volt csapattársam, mint Bíró Balázs” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Gyöngyösön hagy „a szívéből egy darabot”, mert nagyon sok mindent köszönhet a városnak.

Végezetül arról beszélt, nem tudja, a soron következő szerződése lejárta után hogy alakul a pályafutása.

„Ha tudok segíteni még a PLER-nek vagy esetleg más csapatnak, akkor szeretnék még játszani, ha nem, akkor nem feltétlenül fogom megvárni, hogy lerugdaljanak a pályáról” – mondta jövőbeli terveivel kapcsolatban.

A Kézilabda magazin teljes adása