„Hosszú meccs volt a döntő, de nem éreztem fáradtságot, inkább az volt fárasztó, hogy végig fókuszálni kellett” – mondta boldogan az MTI-nek. „Nem igazán zavart, hogy már hétszer kikaptam Monteirótól, aki nagyszerű dzsúdós, mert edzőmmel, Toncs Péterrel alaposan átbeszéltük a teendőket ellene. Tudtam, hogy nem szabad rárohannom, és azt is, hogy fantasztikus erőállapotban vagyok, így nyugodtan mehettem bele a hosszabbításba is. Az intések nem fogtak meg, előtte is voltak már olyan meccseim itt, amikor két figyelmeztetésnél tartottam.”

A BHSE 30 éves versenyzője kifejtette, tisztában volt azzal, hogy az egymás elleni mérleg nem neki kedvez. „Pontosan ezért nagyon szerettem volna már legyőzni a portugált, mert úgy voltam vele, hogy mikor, ha nem most” – tette hozzá.

Edzője, Toncs Péter a végigizgult napot ecsetelte:

„Háromkor lett vége a selejtezőknek, Hédi pedig hatkor jött a döntőben, szerintem ez idő alatt kilométereket gyalogoltam a csarnokban. Ami a portugált illeti, teljesen lekottáztuk előre a meccset, tudtuk, hogy nagyon rutinos és gyors ellenfélről van szó. Én elsősorban azt kértem Héditől, hogy ne essen el.”

A női válogatott szövetségi kapitányaként is dolgozó tréner elmondta, az aranypontig tartó ráadásban tanítványa a megbeszéltek szerint taktikát váltott.

„Mivel az ellenfél számított rá, abban maradtunk, hogy Hédi nem támad derékra. A vége felé viszont Monteiro már kókadni látszott, akkor már alkalmazta ezt a fogást, és meg is lett az eredménye a harmadik intés formájában. Mindent betartott, amit megbeszéltünk, és még nyolc perc után is teljesen ott volt fejben” – tette hozzá Toncs Péter.