Musorujsag
Élő Eredmények

Labdarúgó Európa Bajnokság
Élő stream csatornák X

Komédia Finnországban, jugoszláv KO, kettős siker Norvégia ellen – sorsdöntő válogatott meccsek nyomában

m4sport.hu | Szerző: Pollák Márton
A magyar labdarúgó-válogatott az Európa-bajnoki részvételért lép pályára november 19-én, Walesben, az Eb-selejtező kapcsán pedig összegyűjtöttük a nemzeti csapat azon selejtezős mérkőzéseit, melyeken a keddihez hasonlóan nagy volt a tét, azaz volt remény legalább a pótselejtezős helyet elcsípni. Ezeken a sorsdöntő összecsapásokon a norvégok elleni, 2016-os pótselejtezős párharcot kivéve eddig nem sikerült győzni, márpedig kedden három pontra lenne szükség ahhoz, hogy Marco Rossi együttese egyenes ágon juthasson ki a 2020-as kontinenstornára.
 

A Wales–Magyarország Eb-selejtezőt november 19-én 20:45-től az M4 Sport és az m4sport.hu közvetíti élőben, a felvezető műsor pedig már 17:30-kor elkezdődik.

Óriási az érdeklődés a magyar válogatott két novemberi mérkőzése iránt, a szurkolók az Uruguay elleni stadionavatóra is (ezen a meccsen debütál a vadonatúj Puskás Aréna) elkapkodták a jegyeket, nem beszélve a Wales elleni Európa-bajnoki selejtezőről, melyre húsz perc alatt fogyott el a vendégszektorba szóló 1600 belépő.

Nem is csoda, hiszen óriási a tét a november 19-ei összecsapáson: Marco Rossi szövetségi kapitány csapatának saját kezében van a sorsa, hiszen ha legyőzi Cardiffban a walesi együttest, akkor minden más eredménytől függetlenül biztosan kijut a 2020-as, részben budapesti rendezésű Európa-bajnokságra, ami rég nem látott bravúr lenne, lévén a magyar válogatott legutóbb az 1986-os világbajnokságra kvalifikált egyenes ágon (valamint az 1972-es Eb-re.)

A döntővel felérő cardiffi mérkőzés előtt összeszedtük azokat az Eb- és vb-selejtezőket (valamint pótselejtezőket), melyeken a mostanihoz hasonlóan nagy volt a tét és a kijutás reményében léphetett pályára a magyar nemzeti csapat.

2016-os Eb-selejtezősorozat, Görögország–Magyarország 4–3

A 2016-os Eb-selejtezősorozatban a zárófordulónak úgy vághatott neki a Bernd Storck vezette válogatott, hogy amennyiben idegenben legyőzi a görögöket, Románia pedig nem nyer Feröeren (a meccseket egy időben játszották), akkor egyenesen kijut a franciaországi kontinenstornára.

Ám hiába vezetett 2–1-re majd 3–2-re a Király Gábor, Juhász Roland és Gera Zoltán fémjelezte együttes, végül 4–3-ra kikapott Pireuszban. Az már csak a ráadás, hogy egy a románok sima, 3–0-s győzelmet arattak Feröer felett, azaz egy győzelemmel is csak a pótselejtezőt érő harmadik helyre fért volna oda magyar csapat.

2016-os Eb-pótselejtező, Norvégia–Magyarország 0–1, Magyarország–Norvégia 2–1

A norvégok elleni idegenbeli sikerben nagy szerepe volt a kapitánynak, Bernd Storcknak, aki merészet húzott azzal, hogy nemhogy meghívót postázott az addig nulla felnőtt válogatott meccsel bíró Kleinheisler Lászlónak, de egyenesen a kezdőbe jelölte, amit a csupaszív, akkor 21 éves középpályás győztes góllal hálált meg. Ide kívánkozik a gondolat, hogy Osló óta várat magára az az idegenbeli bravúr, ami most Eb-t érne a magyar válogatottnak.

A budapesti, Groupama Arénában rendezett visszavágó leginkább Priskin Tamás zseniális góljáról (ehhez is kellet Storck príma megérzése, aki Szalai Ádám helyén kezdette a csatárt), na meg persze az Eb-részvétel kivívásáról maradt emlékezetes. A magyar válogatott úgy vette kettős sikerrel a norvégok elleni megmérettetést, hogy egyszer sem került hátrányba (a skandinávok szépítő találata 2–0-s magyar vezetésnél érkezett). A meccsen egyébként nemcsak a magyar csapat, de az M4 Sport kommentátora, Hajdú B. István is brillírozott, aki már nagyon készül a Wales elleni összecsapásra.

2004-es Eb-selejtezősorozat, Magyarország–Lengyelország 1–2

Az utolsó fordulóra úgy kanyarodott rá a Gellei Imre irányította magyar válogatott, hogy ha a Puskás Ferenc Stadionban legyőzi a lengyeleket, a svédek pedig hazai pályán nem kapnak ki a lettektől, akkor megcsípi a csoport második, pótselejtezőt érő pozícióját. A Király Gábor, Bódog Tamás, Dragóner Attila, Füzi Ákos, Juhár Tamás, Lipcsei Péter, Szabics Imre, Dárdai Pál, Fehér Miklós, Lisztes Krisztián, Böőr Zoltán kezdővel felálló együttes azonban éppúgy kikapott, mint a végül csoportelsőként záró svédek (Svédország–Lettország 0–1), így  elúszott a pótselejtező, Lettország lett a második, Magyarország pedig negyedikként zárt.

1998-as vb-selejtező, Finnország–Magyarország 1–1

A csoport második, pótselejtezőt érő helye volt a tét 1997. október 11-én, Helsinkiben. Csank János együttese 11 ponttal állt a második helyen, míg a finnek 10 egységgel a harmadikon, így a válogatottnak akár egy döntetlen is elég lett volna, mert a hétpontos Svájcnak (már csak az Azerbajdzsán elleni hazai meccse volt hátra) esélye sem volt utolérni a magyarokat. A Jari Litmanen fémjelezte finnek Antti Sumiala révén a 62. percben vezetést szereztek, ám a 90.-ben jött az a már-már legendás, magyar szempontól – akkor még – komédiába, finn szemszögből tragikomédiába illő öngól, melyet vélhetően soha nem felejtik el azok, akik látták – egy kapu felé csordogáló magyar próbálkozást úgy vágott ki a gólvonalon álló finn védő, hogy a labda Teuvo Moilanen kapusról a kapuba pattant.

Ez volt az a gól, ami aztán mészárszékre vezette a magyar válogatottat az egyébként kiváló nevekből álló Jugoszláv csapat ellen.

1998-as vb-pótselejtező, Magyarország–Jugoszlávia 1–7, Jugoszlávia–Magyarország 5–0

Gyászosra sikerült az 1997. október 29-ei, Üllői úti mérkőzés, melyen a Predrag Mijatoviccsal és Vladimir Jugoviccsal felálló jugoszlávok gyakorlatilag ízekre cincálták a magyar válogatottat, amely tíz perc után már háromgólos hátrányban volt, a vége pedig súlyos, 7–1-es vereség lett, így formalitássá degradálódott a belgrádi visszavágó, ahol az 1998-as vb-n végül nyolcaddöntőig jutó jugoszlávok 5–0-ra győztek.

1974-es vb-selejtező, Magyarország–Svédország 3–3

Az 1974-es vb-n sem tapsolhattak szurkolói a magyar csapatnak, pedig a selejtezőket veretlenül zárta Illovszky Rudolf csapata. A magyar válogatott Máltát oda-vissza verte, ám ezt megtette Ausztria és Svédország is. A magyarok az utolsó csoportmeccsüket a skandinávokkal vívták, s egy győzelem biztos  vb-részvételt ért volna, lévén Ausztria nyolc ponttal ekkor már letudta minden meccsét (két pont járt a győzelemért), a magyar csapatnak pedig hét pontja volt (ami győzelem esetén kilencre hízott volna), míg a svédeknek öt, így ha kikaptak volna az Illovszky-együttestől, hiába nyernek a Málta elleni zárómeccsükön (mint ahogy nyertek), nem előzhették volna meg a magyar válogatottat.

Az 1973. június 13-ai, budapesti találkozó viszont 3–3-as döntetlennel zárult, s mivel a svédek behúzták a máltaiak elleni kötelezőt, a magyar nemzeti csapat vb-álmai szertefoszlottak. A csoportelső Svédország ezután pótselejtezőt vívott a második Ausztriával, s 2–1-re nyert , így kijutott az 1974-es NSZK-s seregszemlére.

1970-es vb-selejtezősorozat, Csehszlovákia–Magyarország 4–1 (pótselejtező)

Az 1970-es világbajnokság volt az első, amelyen a magyar válogatott azért nem vehetett részt, mert nem jutott ki a selejtezőcsoportjából. A sorozat (melynél még két pont járt a győzelemért) végén a nemzeti csapat ugyan kvartettje élén végzett, de mivel ugyanúgy kilenc pontot gyűjtött, mint Csehszlovákia (amely idehaza 2–0-ra nyert, idegenben pedig 3–3-as döntetlent játszott Sós Károly szövetségi kapitány legénysége ellen, melynek gólaránya is jobb volt, 16:7 szemben a csehszlovákok 12:6-jával), és abban az időben sem az egymás elleni eredmény, sem a gólkülönbség nem számított, pótselejtezőn dőlt el a kijutás.

Az 1969. december 3-án, Marseille-ben rendezett mérkőzésen 4–1-re kikapott a többek közt Mészöly Kálmánnal, Bene Ferenccel, Göröcs Jánossal és Farkas Jánossal felálló nemzeti csapat, így Csehország utazhatott az első, 1970-es mexikói Mundialra.