Musorujsag

Élő stream csatornák X
 

Sok kérdés és bizonytalanság árnyékolja be a 100 nap múlva kezdődő foci Eb-t

m4sport.hu
Kereken 100 nap múlva, június 11-én veszi kezdetét a tavalyról 2021-re halasztott labdarúgó Európa-bajnokság, amelynek összes mérkőzését élőben közvetíti az M4 Sport és az m4sport.hu. A részben budapesti rendezésű torna kapcsán összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, a már biztos információkat és még megválaszolatlan kérdéseket.
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Noha a tornát az eredeti tervek szerint 2020. június 12. és július 12. között rendezték volna meg, a koronavírus-járvány alaposan átírta az Európa Labdarúgó-szövetség terveit is – a szervezet tavaly márciusban, videokonferencia keretein belül, a tagállamok egyhangú döntése alapján úgy határozott, hogy egy évvel elhalasztja a tornát.

„A játékosok, a szurkolók és a személyzet biztonsága prioritást kell, hogy élvezzen, ennek szellemében pedig az UEFA számos lehetőséggel állt elő annak érdekében, hogy a különféle kiírásokat biztonságosan be lehessen fejezni. Büszke vagyok az európai futballban tevékenykedő kollégáim reakcióira – valódi együttműködés volt, amelyben mindenki felismerte, hogy áldozatot kell vállalnia a legjobb eredmények elérése érdekében. Fontos volt, hogy mi, az UEFA az élre álljon a folyamatban, és a legnagyobb áldozatot vállaljuk. Az Európa-bajnokság elhalasztása hatalmas költségekkel jár, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy a labdarúgás, illetve a játék fejlődése ne álljon meg” – indokolta a döntést Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke.

Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke (Fotó: EPA/Robin van Lonkhuijsen)

Az UEFA nem akar üres Eb-lelátókat

A körülményeket illetően felvetődhet a kérdés, hogy ha a járványt továbbra sem sikerül kellően megfékezni, 2021-ben sor kerülhet-e a tornára. Erre Ceferin január végén határozott választ adott: a sportvezető a torna rajtjához közeledve optimistán látja a vírushelyzet alakulását, és kitart amellett, hogy az esemény június 11. és július 11. között megrendezésre kerülhet.

Ezt megerősítette Daniel Koch, az Európa-bajnokság egészségügyi tanácsadója is.

„Elképzelhetetlen, hogy az Európa-bajnokságot ne rendezzék meg, sor kerül rá. Nincs legrosszabb forgatókönyv. Vannak reális forgatókönyvek, és van a legjobb forgatókönyv” – idézte a doktort a Reuters hírügynökség.

Koch hozzátette: arról csak áprilisban születhet döntés, hogy az Eb összecsapásain lehetnek-e nézők, és ha igen, mennyire korlátozzák le a szurkolói jelentétet.

(fotó:  EPA/ABEDIN TAHERKENAREH)

„Szerintem sokkal több néző lehet majd jelen, mint azt képzeljük. Ősszel az egyes országokban harminc százalékban határozták meg a nézők számát, úgy vélem, az Eb-n az is lehetséges, hogy ennél is magasabb lesz a megengedett mennyiség. De nagyon nehéz megjósolni. Nemcsak a járványt, a politikai viszonyokat is. Keményen dolgozunk, egy optimista úton haladunk, de hogy végül mennyire lesz ez lehetséges, még nem tudjuk.”

Koch ugyan pozitív a helyszíni szurkolást illetően, ám nem mindenki osztja az egészségügyi tanácsadó lelkesedését – Oliver Bierhoff, a német válogatott menedzsere például arról beszélt, hogy a csapatokat az úgynevezett buborékban hatékonyan meg lehetne óvni a vírussal szemben, „a közönség beengedésének kérdése ugyanakkor sokkal nehezebb és kritikusabb feladat.”

„Augusztusban a Bajnokok Ligájában is láttuk, működhet – reagált a német ikon az esetleges zárt kapus találkozókra. – Még akkor is, ha közel sem volt olyan, amilyen szokott. Még a Bayern-szurkolók is azt mondták, bár örültek a végső sikernek, mégis hiányoltak valamit. És ez addig így marad, amíg a szurkolókat nem engedik be a stadionba.”

(fotó:  EPA/PHILIPP GUELLAND)

Mint ismert, a járvány kirobbanása után az UEFA által szervezett két fő sorozatot, a Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát is zárt kapuk mögött, semleges helyszínen lehetett csak befejezni, de az öt európai topligában (Bundesliga, La Liga, Ligue 1, Premier League, Serie A) is nézők nélkül játszották le a szezonból még hátralévő meccseket. Gyökeres változás pedig azóta sem történt.

Az 52 esztendős menedzser a Sport Bildnek február elején azt leszögezte, biztos benne, hogy az Eb-t megtartják.

„Jelenleg az a legfőbb kérdés, hogy lehetnek-e majd szurkolók a stadionokban, de afelől nincs kétségem, hogy a tornára sor kerül” – nyilatkozta Bierhoff.

Még az sem dőlt el, hol rendezik a tornát

A nyári kontinenstornának rendhagyó módon 12 város adna otthont, az egyik házigazda Budapest lenne: a Puskás Arénában három csoportmérkőzésre és egy nyolcaddöntőre kerülne sor, míg a nyitómeccset Rómában, az Olimpiai Stadionban, az elődöntőket és a döntőt pedig a londoni Wembley Stadionban játszanák le. A jelenlegi állás szerint az Eb-résztvevő magyar válogatott hazai pályán találkozna a világbajnok franciákkal, és a címvédő portugálokkal, és Münchenbe utazna, hogy összecsapjon Németországgal.

(fotó: MTI/Lakatos Péter)

A magyar főváros mellett London, Glasgow, Dublin, Bilbao, Amszterdam, Koppenhága, München, Róma, Szentpétervár, Bukarest és Baku lenne rendező. Egyelőre azonban kérdőjelek övezik a lebonyolítást és a pontos helyszíneket, a pandémia ugyanis alaposan átírhatja a forgatókönyvet.

Az elmúlt hónapokban számos feltételezés látott napvilágot, melyek azt firtatják, hogy az UEFA több lehetőségen is gondolkozik, amennyiben az eredeti lebonyolítási terv mégsem kivitelezhető.

„Erről még korai szót ejteni – vélekedett Koch a Reutersnek a téma kapcsán. – Meglátjuk, mi a helyzet, illetve milyen követelményeket támasztanak a rendező országok, de remélem, hogy legalább némi utazás lehetséges lesz, mert nagyon más lenne, ha egy helyszín maradna.”

A Római Olimpiai Stadion (fotó: UEFA)

Tavaly novemberben először a francia Le Parisien cikkezett arról, miszerint az UEFA vésztervként azon dolgozik, hogy ha a körülmények csak azt teszik lehetővé, akkor egy ország legyen a rendező – a lap úgy tudja, hogy a szervezetnél felvetődött az ötlet, miszerint a 2018-as világbajnokság lebonyolításával bizonyított Oroszország lehet a befutó, nem sokkal később azonban brit Daily Mail már azt állította, az UEFA arról egyeztet az angol szövetséggel, hogy szükség esetén az Egyesült Királyságban szervezhessék meg az Európa-bajnokságot.

Ezzel kapcsolatban Boris Johnson, a szigetország miniszterelnöke a napokban a The Sunnak elmondta, szívesen megrendeznék a torna összes meccsét.

„Lesznek nálunk összecsapások, az elődöntőket és a döntőket is itt játsszák le. Ha az UEFA további találkozókat is idehozna, mi benne vagyunk.”

A jelentkezők száma pedig itt nem ér véget, néhány hete ugyanis az Izraeli Labdarúgó-szövetség (IFA) is arról tett tájékoztatást, hogy hivatalosan is felajánlotta a segítségét Aleksander Ceferinnek.

Egyelőre azonban semmi biztosan nem lehet tudni – akárcsak a szurkolói jelenlétről, úgy a rendezés részleteiről is áprilisra ígért fejleményeket az UEFA.

Mi történik az Eb-re vásárolt jegyekkel?

Tavaly az UEFA több szakaszt is indított, amelyek során sokszoros túljelentkezés volt a jegyekért – az első körben elérhető 1.5 millió tikettre például mintegy 19 millió vásárlási kérelem futott be.

(fotó: UEFA)

A koronavírus-járvány azonban 2020 márciusában mindent átírt, s mivel egyelőre sok a bizonytalanság az Eb lebonyolításával kapcsolatban, az UEFA leállította a jegyvásárlást, egyúttal lehetőséget biztosított a rajongóknak arra, hogy visszaváltsák a jegyeket, a pénzt pedig visszaigényeljék. Ami biztos, hogy a tavaly megvásárolt jegyek az idei tornára is érvényesek lesznek.

Az európai szövetség a hivatalos honlapján szintén áprilisra ígért tájékoztatást a belépőkkel kapcsolatos további információkról.

„Magyarország, Észak-Macedónia, Skócia és Szlovákia mérkőzéseire a jegyértékesítésről további információ 2021. áprilisában lesz elérhető” – olvasható az UEFA oldalán.

A magyar válogatott következő 100 napja

A Magyar labdarúgó-szövetség januárban közölte,  a nemzeti együttes hosszabb, sikeresebb Eb-felkészülése szempontjából módosította az NB I-es naptárat. Ennek értelmében az élvonal további küzdelmeit szerda-szombat ritmusban játsszák le, a kiírás így már május 9-én, több mint egy hónappal az Európa-bajnokság kezdete előtt véget ér.

Rossi alakulatára az Eb-felkészülés előtt, márciusban még három világbajnoki selejtező vár: a csapat 25-én a lengyeleket fogadja, a három nappal később, március 28-án San Marinóban lép pályára, míg március 31-én Andorra legjobbjaival csap össze, idegenben.  A vb-selejtező mérkőzéseit is az M4 Sport és az m4sport.hu közvetíti élőben.

Az Európa-bajnokság mezőnye 

A magyar labdarúgó-válogatott az Eb-selejtezősorozatban 12 ponttal a negyedik helyen végzett a csoportjában, ezzel bejutott a Nemzetek Ligája rájátszásába. Ott aztán az Európa-bajnoki részvételért zajló csatában előbb Bulgária ellen nyert (3–1), majd a Puskás Arénában Loic Nego és Szoboszlai Dominik találatával, drámai összecsapáson 2–1-re legyőzte Izland legjobbjait, amivel a gárda kiharcolta az Eb-szereplést. Marco Rossi szövetségi kapitány alakulata az ezt követő sorsoláson az F jelű négyesbe került – a mienk a húzás értelmében a címvédő portugálokkal, a németekkel, valamint a világbajnok franciákkal küzdhetnek meg a nyolcaddöntőbe jutásért.

(fotó: MTI/Illyés Tibor)

A-CSOPORT (Baku, Róma)
Olaszország
Svájc
Törökország
Wales

B-CSOPORT (Koppenhága, Szentpétervár)
Dánia
Finnország
Belgium
Oroszország

C-CSOPORT (Amszterdam, Bukarest)
Hollandia
Ukrajna
Ausztria
Észak-Macedónia

D-CSOPORT (London, Glasgow)
Anglia
Horvátország
Csehország
Skócia

E-CSOPORT (Bilbao, Dublin)
Spanyolország
Svédország
Lengyelország
Szlovákia

F-CSOPORT (Budapest, München)
Portugália
Németország
Franciaország
Magyarország

Továbbjut a csoportok első két helyezettje, valamint a hat csoportharmadik közül a négy legjobb együttes.

A magyar válogatott programja
Június 15., kedd, 18 óra, Budapest: Magyarország–Portugália
Június 19., szombat, 15 óra, Budapest: Magyarország–Franciaország
Június 23., szerda, 21 óra, München: Németország–Magyarország

További Hírek