Az olasz válogatott világbajnokságot négyszer (1934, 1938, 1982, 2006), Európa-bajnokságot viszont csak egyszer (1968) nyert, az 1938-as vb-döntőben Magyarországot győzték le 4–2-re. Vb-ken és Eb-ken egyaránt kétszer vesztettek döntőt, a 2016-os kontinensbajnokságon a negyeddöntőig jutottak, ahol a németek búcsúztatták őket tizenegyesekkel.
Az olaszok valóságos nemzeti gyászt kiváltva nem jutottak ki a 2018-as világbajnokságra, ilyen legutóbb 1958-ban fordult elő velük. A 2018 májusában kinevezett Roberto Mancini szövetségi kapitány új csapatot kezdett építeni, több fiatal játékost is beépített, így az Eb-re nevezett keretben csak hét olyan játékos van – Giorgio Chiellini, Alessandro Florenzi, Ciro Immobile, Salvatore Sirigu, Leonardo Bonucci, Lorenzo Insigne és Federico Bernardeschi –, aki a 2016-os kontinenstornán is szerepelt. A rutinos és fiatal játékosokból létrehozott elegyben Mancininek minőségi alternatívák állnak rendelkezésére a kulcsposztokon is. A kapitány a 4–3–3-as felállást favorizálja, amely hadrend támadásban 3–2–5-té alakul át.
Némi meglepetésre újonc Giacomo Raspadori is szerepel az Eb-csapatban, a Sassuolo 21 éves csatára azután került be a keretbe, hogy az olasz U21-es válogatott kiesett a korosztályos Eb negyeddöntőjében. Tagja az olasz Eb-csapatnak két friss BL-győztes is, Emerson Palmierit és Jorginhót a Chelsea diadala után hívta be Mancini. Az alapembernek számító Marco Verratti annak ellenére bekerült a 26-os keretbe, hogy térdsérüléssel bajlódik, így kérdés, mennyire lesz százszázalékos az Eb-n, a törökök elleni nyitómérkőzést még biztosan kihagyja. A felkészülés finisében Mancininek sérülés miatt két cserét is végre kellett hajtania a keretben: Stefano Sensi és Lorenzo Pellegrini helyére Matteo Pessinát és Gaetano Castrovillit hívta be a kapitány.
A csapat legértékesebb játékosa a Transfermarkt adatai szerint az Interrel bajnoki címet szerző és a Serie A-szezon legjobb középpályásának választott Nicolo Barella 65 millió euróval, a 26-os keret összértéke 751 millió euró. A 24 éves Barella kulcsember Mancini rendszerében, „box-to-box” középpályásként a két 16-os közötti teljes területet bejátssza, harcos, technikás, energikus játékos, aki labdaszerzésben is erős, de remek ütemű megindulásokkal is veszélyt tud jelenteni az ellenfélre.
A selejtezőben az olaszok lehengerlő, százszázalékos teljesítménnyel, 37–4-es gólkülönbséggel megnyerték a rajtuk kívül Finnországot, Görögországot, Bosznia-Hercegovinát, Örményországot és Liechtensteint felvonultató csoportot, ráadásul több mint két és fél éve, 27 meccs óta veretlenek, legutóbb 2018 szeptemberében kaptak ki Portugáliában, jelenleg sorozatban nyolc győzelemnél tartanak, így mindenképpen esélyesként várják az Eb-t.
Az olasz szövetségi kapitányok közül jelenleg minden idők legmagasabb győzelmi mutatójával rendelkező Mancini mindenesetre magasra tette a lécet, egyértelműen a végső győzelmet jelölte meg célként. „Megvan a formánk és az érettségünk is ahhoz, hogy Európa-bajnokok legyünk. Ez a kimondott célunk.” A fogadóirodák az olasz válogatottat az ötödik legesélyesebbnek tartják a végső győzelemre Anglia, Franciaország, Belgium és Spanyolország mögött, az oddsok alapján az olasz és a német végső győzelem esélye nagyjából ugyanannyi (11 százalék). A statisztikusok szerint a Squadra Azzura több mint 90 százalék eséllyel nyolcaddöntőbe jut, a döntőben pedig a belga–angol párosítás a legvalószínűbb, de utána az angol–olasz, a dán–belga, a francia–belga, valamint az angol–francia finálénak van a legnagyobb esélye.
Az olaszok mindhárom csoportmérkőzésüket hazai környezetben, a római Stadio Olimpicóban játsszák az Európa-bajnokságon: a nyitómeccsen június 11-én Törökország, majd június 16-án Svájc, június 20-án Wales ellen lépnek pályára.
Az olaszok kerete:
kapusok:
Gianluigi Donnarumma (AC Milan), Alex Meret (Napoli), Salvatore Sirigu (Torino)
védők:
Francesco Acerbi (Lazio), Alessandro Bastoni (Internazionale), Leonardo Bonucci (Juventus), Giorgio Chiellini (Juventus), Giovanni Di Lorenzo (Napoli), Emerson Palmieri (Chelsea), Alessandro Florenzi (Paris Saint-Germain), Leonardo Spinazzola (AS Roma), Rafael Toloi (Atalanta)
középpályások:
Nicolo Barella (Internazionale), Bryan Cristante (AS Roma), Jorge Luiz Jorginho (Chelsea), Manuel Locatelli (Sassuolo), Gaetano Castrovilli (Fiorentina), Matteo Pessina (Atalanta), Marco Verratti (Paris Saint-Germain)
támadók:
Andrea Belotti (Torino), Domenico Berardi (Sassuolo), Federico Bernardeschi (Juventus), Federico Chiesa (Juventus), Ciro Immobile (Lazio), Lorenzo Insigne (Napoli), Giacomo Raspadori (Sassuolo)