Élő Eredmények

Ki itt bedobsz, hagyj fel minden reménnyel?!

m4sport.hu | Szerző: Szepes Viktor
Puszta véletlen, hogy az Európa-bajnokság eddigi leggyorsabb góljait saját bedobások után kapják a csapatok?

Egy jól sikerült hosszúhétvége még nem jogosít fel, hogy rögtön az egész hónapra horoszkópot írjunk, de a csillagok aktuális állása miatt (meg úgy egyébként is) vigyázzon magára, aki az első percekben a védőharmadában jut bedobáshoz, mert könnyen pórul járhat! Az Európa-bajnokság első tíz meccsén két gól született az adott találkozó első tíz percében, mindkettő előtt néhány másodperccel a szenvedő fél jöhetett oldalról – a Hihetetlen család ikonikus osztályfőnöke pedig vérgőzös fejjel tekergetheti most a visszajátszásokat: „Véletlen lenne? Nem hinném!”

A két alkotóelem fontos szerepet játszik az albánok Eb-rekordot, s a szlovákok számára győztes rajtot jelentő gólban. Előbbinél Federico Dimarco bő húsz másodperc után hajított gólpasszt Nedim Bajraminak, utóbbinál a visszamozgó Jeremy Doku centerezésére csaptak le a fehérmezesek, de mielőtt ezeket képkockáról képkockára átrágnánk ezeket, merüljünk el az elméleti háttérben!

A futball agyonszabályozott környezetében, amikor már a labdába épített szenzor is ország-világ elé tárja a maga EKG-ját egy esetleges kezezés megítéléséhez, amikor a pozíciós játékban centiméterre leszabályozott a játékosok helyezkedése és a passzok útvonala, önkéntelenül is vadásszuk azokat az elemeket, amelyek szükségszerűen törvényt bontanak. Mert lehet csapágyasra gyakorolt pozíciós támadásból is gólt szerezni, de mennyivel egyszerűbbb mégiscsak, ha az ellenfél nem készül fel rá, és pláne, ha még a labdát ajándékba is adja!

Már a sulis házibajnokságban is dívik a „sípszótól sípszóig játszunk”-elv, ami alól egyetlen kivétel, ha a labda elhagyja a játékteret. Alapvonali esetekben következhet kirúgás és szöglet, amely veszélytelenségét és veszélyét egyaránt deklarálja, hogy a pálya fix pontjain végzik el, ellenben a bedobásokkal, amelyek bárhonnan jöhetnek, kisebb a hatótávolságuk, mint a lábbal végzett pontrúgásoknak és mivel fejmagasságból érkeznek, nehezebb is lekezelni őket. Persze ezen a szinten nem találkozunk technikai analfabétákkal, de ezek a tényezők egytől egyig az ellenfél kezére játszanak, a nyomást, labdaszerzés lehetőségét alaposan megnövelik. Abszolút nem véletlen, hogy a bedobásokat követően tíz másodperccel az elvégző csapat az esetek felében elveszti a labdát (a Premier League mögöttünk hagyott szezonjában 43 százalék volt, az NB I-ben 50 fölött).

A bedobások intézménye a fent felsorolt elemek miatt nagyon sokáig a futball ingoványos talajának számított, aztán Jürgen Klopp felfedezte Thomas Grönemarkot. A Liverpool dán bedobásedzőjén a kenőcsszagra esküsző xG-tagadók kezdetben csak röhögtek, aztán amikor a Vörösök úgy nyertek PL-t, hogy 14 gólt is ilyen szituációkból szereztek, kissé megnőtt Grönemark ázsiója, az elmúlt években pedig a futball egyik legelismertebb szakembere lett.

A Grönemark-iskola bevezető kurzusa szerint: 1. gyorsaság; 2. helyzetfelismerés; 3. első döntés; 4. türelem; 5. területkialakítás 6. második döntés

A dán szerint ez a bedobás hat lépése. A legfontosabb, hogy miután a labda elhagyta a játékteret, a futballista hamar teremtse meg a bedobás lehetőségét – ne feltétlenül végezze el, de legyen kész a meglepetésre. Erre pozitív példa vasárnapról a dánok gólja, a gyors bedobás rendezetlen, úton lévő szlovén védelmet eredményezett, a folytatás pedig az Eriksen-tündérmese újabb fejezetét. Az első döntés tehát ennek szól: elvégzi gyorsan vagy türelmesen megvárja, amíg a játékostársak kiürítik a megfelelő területet (külső szemlélő számára ez a folyamat gyakran a tanácstalanság benyomását kelti), végigcsinálják a begyakorolt mozgásokat, s csak aztán jön a második (nem bécsi) döntés – maga a bedobás elvégzése a megfelelő társ felé.

A másik fontos alkotóelem pedig az idő. Azaz nem is maga az idő, hanem ezzel arányosan a játékosok állapota. Ahogy minden járműnek szüksége van másodpercekre ahhoz, hogy nulláról százra gyorsuljon, úgy a futballista sem az első pillanattól ég üzemi hőfokon, és mindenkinek más-más az a szekvencia, amely alatt teljesen belovallja magát a mérkőzésbe. Talán egy Európa-bajnokságon könnyebb felvenni ezt az önkívületi állapotot, ám nem véletlenül létezik a „kóstolgatják egymást” és a „tapogatózó játék folyik” közhelyek, törvényszerű, hogy első és ezredik másodperc intenzitása, koncentrációja között zongorázni lehet a különbséget. A játéknak egy olyan eleme, ami az amúgy meglévő minőségi különbségen tud egyenlíteni.

ESETTANULMÁNYOK

1. Dimarco: két olasz közt az albánnak

Federico Dimarco épp a fekete középutat választotta, amikor Bajrami elé dobott az olasz–albán huszadik másodpercében. A középkezdés után az albánok Asani felé sikertelenül íveltek, de az olasz bedobásra fegyelmezetten felzárkóztak. Az Inter-játékos három másodpercen belül már kapott is egyet a buzgó labdaszedőtől, ezt azonban nem dobta be első szándékból, látva a csapattársak rendezetlenségét, ne feledjük, szinte akkor kezdődött a meccs – az első dortmundi döntése nem volt még feltétlen végzetes. Ugyanakkor nem is várta meg a megfelelő mozgásokat, teljesen hirtelen ötlettől vezérelve dobta be a labdát a lehető legveszélyesebb területre, ahol az albánok létszám- és tempófölényben csaphattak le a labdára.

Pont a háromszögbe érkezett Dimarco bedobása.

Az olasz válogatott a nyomást egyébként úgy próbálta csökkenteni, hogy Chiesát és Scamaccát is jóval feljebb tolta, azaz az albán válogatott nem tudott teljes létszámmal presszingelni. Ugyanakkor a hátsó játékosok még nem vették fel az ideális pozíciójukat, s ha Dimarco bedobása kicsivel erősebb is, nem hálálkodott volna érte Alessandro Bastoni, egy pattogó labdát kellett volna megjátszania a saját ötösénél, a rárontó támadó zavarásával. Halva született ötlet volt, abszolút sokkolta sajátjait. De dicsérjük Bajramit, aki lecsapott a labdára, meg az olaszokat is, akik végül negyedóra leforgása alatt fordítottak!

2. Doku: ezért jött segíteni?

Szlovákia győztes góljával kapcsolatban az első kalapemelés mindenképp Lukas Haraslinnak jár, aki emberes sprintet vágott ki csupán azért, hogy az alapvonal felé száguldó labdát a pálya oldalán passzolja ki – kissé alátámasztva ezzel a fenti gondolatmenetünket: messze nem mindegy, kirúgás vagy bedobás következik. A belga válogatott mindenkit visszavezényelt a bedobást segítendő, Lukaku is mindössze harminc méterre a saját kapujától, aminek hatására Szlovákia is feltolta a védekezését, a területmenedzsmentje azonban kirívóan jobb volt, mint ellenfelének.

Jelentéktelennek tűnő, de fontos érintés.

A belga válogatott terve vélhetően az volt, hogy átforgatják a labdát a kiürített bal oldalra, ahol akár Trossard egy az egyezhet a 37 éves Pekarikkal, ám a passzútvonalaik nekik is a legveszélyesebb területükön vettek keresztül. Egyszerű nagybedobás vagy előre vágott labda helyett kockáztattak – vesztükre. Jeremy Dokut léptették vissza a labdáért, mondván, az a biztos, ha technikailag legkifinomultabb játékosra bízzák a kockázatos átadást. De a kockázatos nem lehet biztos, pláne nem, ha a belga játékosok helyezkedésében ennyi a bökkenő. A félterület teljes elhanyagolása nettó öngyilkosságot jelentett, amit a későbbi gólszerző Schranz remekül vett észre, sarkazása meg már önmagában gólt érdemelt.

1. Mangala és Onana, vagyis mindkét szűrő kihúzódott a vonal mellé, Lukakut támogatva. Ugyanakkor helyezkedésük teljesen irreleváns területre történt, egy esetleges második labda megszerzésére is alig lett volna lehetőségük. 2. A képről lelógó Debast rendkívül mélyen maradt, gyakorlatilag Casteels-kapus nyakán, teljesen feleslegesen. Ha kijjebb lép, részben betölthette volna a szabadon hagyott félterületet, a kockázatos passz útvonalát jelentősen rövidítve.

Szegény belgák ettől függetlenül is simán megnyerhették volna a meccsüket, kétszer is gólnak örültek, kihagytak egy csomó helyzetet – így viszont már arra is láttunk példát, amikor a meccseleji kényelemre pontokkal is ráfizet az esélyesebb válogatott.


Saját bedobás a meccs elején kétélű fegyver: két nagycsapat is megitta már ennek a levét az első játéknapokon. Néhány héten belül kiderül, a többiek tanulnak-e ezekből, s kevesebb kockázatot vállalnak, vagy a jelenség megőrzi alamizsnaforrás-jellegét.

A labdarúgó Európa-bajnokság mérkőzéseit az M4 Sport és az m4sport.hu élőben közvetíti.

A teljes menetrendet itt találja.

A csoportkör állását itt böngészheti.

Borítókép: M4 Sport, EPA

További tartalmak