Egy szempillantás alatt új értelmet nyert minden. Az izgalom. A gombóc a torkunkban. Az élet-halál mérkőzés. Az „éjjel soha nem érhet véget”. Egy felívelés után Varga Barnabás került a földre – távolról csak annyit látunk, hogy a társai stabil oldalfekvésbe helyezik, s egy emberként integetnek az orvosokért. A köré húzott lepedőkből fájdalmasan egyértelművé vált: olyan különmeccsről van most szó, amikor teljesen mindegy, mennyi az eredmény és hány perc van még hátra a kilencvenből.

Kiírtak a bal alsó sarokba egy lehetséges tizenegyest, de VAR-ozás még soha nem hagyott minket ennyire hidegen, pláne válogatott meccsen, az Eb-továbbjutásról döntő ki-ki összecsapás hajrájában.

Ilyenkor a futballnak sincs eszköze. Csodálatos játék, ami egész nemzetek számára is képes pillanat alatt katarzist előállítani, de kontaktsportág, nem minden veszély nélkül – ártalmatlan párharcok is tragédiába fordulhatnak. A játékosok is pontosan tudják: mindennapi munkájuk során jóval nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint mondjuk mi a klaviatúra mögött.

Magyarország vasárnap estéje: egy hatalmas sóhajtás, majd húsz perccel később végtelen örömmámor – ne becsüljük alá előbbi jelentőségét! Bárcsak kizárólag Csoboth Kevin lenne a vasárnap este főszereplője (kiegészülve a többiekkel, stábtagokkal, szurkolókkal); de – akárcsak 2021-ben – az Európa-bajnokság elsőszámú hősei a játékosok életét védő orvosok, mentősök és az ellátást protokollon túl is segítő csapattársak lettek.

Na és Varga Barnabás! Ha nem is játszhat az egyenes kieséses szakaszban, ha neadjisten nem is jut tovább a válogatott, ennek az Eb-nek hatalmas nyertese: előbb gólt szerzett, majd bő egy héttel később eddigi legfontosabb meccsén aratott győzelmet.