A hollandoknak kétszer is sikerült egyenlíteniük, de a gyors, intenzív fociból végül az osztrákok jöttek ki győztesen. Nem véletlenül: Rangnick csapata az egyik legjobb labda elleni játékban, gyakorlatilag élni sem hagyja az ellenfelet. Ausztria PPDA-ja a csoportkörben 8,08 volt (a második legalacsonyabb a németek után), vagyis átlagosan ennyi passzt engedett az ellenfeleinek, mielőtt valamilyen védekező akcióval megakasztotta volna a labdakihozatalt. Ez PPDA még a klubfociban is nagyon intenzív letámadást feltételez, hát még válogatott tornán.

forrás: Opta

Ha a letámadás hatékonyságát vizsgáljuk, szintén nagyon jól állnak az osztrákok. Csak a hollandok ellen tizenhárom labdát szereztek az ellenfél térfelén, a teljes csoportkört nézve pedig 46-ot (és azért nem gyenge ellenfelek ellen játszottak). Ezt a 46 labdaszerzést egyelőre csak a spanyolok tudják felülmúlni (47), akinek a letámadása szintén nagyon sokat fejlődött Luis De la Fuente irányítása alatt. 

Ausztriának ez a bátor játék kifizetődött, a franciákat és a hollandokat megelőzve csoportelsőként jutott az egyenes kieséses szakaszba, ahol az F csoport második helyezettjével játszik majd. Rangnickék ráadásul a papíron könnyebb ágra kerültek, így akár egy nagyobb menetelés is benne lehet a pakliban.

A futball történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet kiemelte, hogy Ausztria először végzett csoportelsőként kontinensviadalon, de hasonló korábban világbajnokságon is csupán egy alkalommal –1978-ban – fordult vele elő. Ezen kívül az osztrák válogatott 42 év elteltével tudott egy nagy tornán két egymást követő meccset nyerni, Chilét, majd Algériát győzte le a spanyolországi vb-n. Az osztrákok második gólja, Mauro Scmid fejese egyébként az Eb-k történetének 900. találata volt.