Szerda este Dortmundban találkozik egymással Hollandia és Anglia az Európa-bajnokság alsó ági elődöntőjében. A két csapat összesen egy Eb-t (Hollandia, 1988) és egy vb-t (Anglia, 1966) nyert története során, ezért mindkét nemzet csapata óriási lehetőség előtt áll egy esetleges döntőbe jutással.  Összesen 38 vb-t és Eb-t rendeztek eddig, mindkét csapat egy-egy alkalommal diadalmaskodott, és döntőbe is csak ötször jutottak együttesen.

Az angolok tornán kialakult passztérképe nem sokat változott a Svájc elleni mérkőzés során. Annak ellenére, hogy három védős játékrendszerről szóltak a hírek, Southgate nem sokat változtatott. Walker és Trippier felváltva segítették a támadásokat a széleken, Foden és Bellingham pedig helyet cseréltek. Saka játéka feljavult, egyéni alakításának köszönhetően egyenlített ki Anglia, ám a kollektív támadójáték még így is nagyon gyenge volt, a gól volt az egyetlen kaput találó lövésük a rendes játékidőben, a hosszabbítással együtt 0,6 xG-vel zárták a találkozót. 

Az angolok xT hőtérképén látható, hogy a jobb oldaluk veszélyesebb, Saka okozza itt a legtöbb galibát az ellenfeleknek. A bal oldalon is aktívak, de inkább a félterületben, mivel eddig nem volt bal lábas balhátvédjük, Foden pedig bal lábas bal szélsőként nem az alapvonalat támadja vertikálisan, hanem a pálya belső területeit keresi. Ha Luke Shaw több időt tölthet a pályán, mint a negyeddöntőben (februárban szenvedett sérülése után tért vissza Svájc ellen), akkor felfutásaival lendíthet az angolok támadójátékán.

Az angoloknál labdaszerzésekben a védők, valamint Declan Rice teljesítenek a legjobban. A támadók közül Saka a legjobb, akik viszont nem tartoznak az élmezőnybe, ami szintén a proaktív védekezés (letámadás) hatástalan működését támasztja alá.

Bukayo Saka cselei a tornán mutatják, hogy leszűkült területen kapja meg a labdát. Az Arsenal jobb szélsője a legszűkebb elitbe küzdötte magát az elmúlt 18 hónapban, amit a negyeddöntőben is bizonyított. Sokszor egymaga jelentett veszélyt az ellenfél kapujára, labdavezetéseivel és cseleivel képes volt áttörni az ellenfél védelmi vonalát.

A hollandok passztérképe elárulja, hogy Cody Gakpo milyen magasan helyezkedik, előrébb, mint Memphis Depay. Van Dijk az utolsó mentsvár hátul, De Vrij sokkal közelebb helyezkedik Dumfrieshoz, Bergwijnhez és Schoutenhez. Simons, Aké és Gakpo felelnek a labda bal oldalon való előre juttatásáért. 

A hollandok labdaszerzéseit mutató zónatérkép szerint hatékonyan szereznek labdát saját térfelükön a pálya középső területein, valamint a bal oldalon. A jobb szélen eredményesebbek visszatámadásaik az ellenfél térfelén. 

A hollandok támadóharmadba kiosztott tipikus passzai több helyről is érkeznek. A félterületekből osztják ki az átadásokat szélre vagy a középcsatárt keresve. A saját térfélről vertikálisan szeretnek indítani, ami elsősorban Weghorst játékba hozatalát célozza meg. A hollandok centere nagyon hasznos tud lenni az eredmény üldözése során, magasságával és fizikális játékával gondot okozhat az angol védőknek is. 

Cody Gakpo sikeres cselei a tornán. Sakával összehasonlítva látszik, hogy ő mennyivel gyakrabban cselez befelé, hogy jobb lábával lőhessen, ezt láttuk Románia és Lengyelország ellen is. Gakpo a gyenge tornát futó Kyle Walkerrel fog találkozni, aki valószínűleg nem fogja hagyni, hogy a holland ilyen könnyen befelé cselezzen és lőhessen, ami a hollandok egyik legfőbb fegyvere. 

Meglepő lenne, ha Anglia támadójátéka feljavulna. Látszik, hogy Gareth Southgate ebben nem képes előrelépni, a torna ilyen késői szakaszában nem is fog változni a csapat játéka. Amennyire kevés gólos mérkőzéseket játszanak az angolok, annyira az ellenkezője igaz Hollandiára. Egy kivételével minden meccsen szereztek legalább két gólt, kétszer is tudtak fordítani hátrányból, azonban négy gólt is kaptak a tornán, ezért meglepő lenne, ha kapott gól nélkül hoznák le a mérkőzést.