A több csapat több meccset jelent: amíg a korábbi, 32 csapatosként megszokott vb összesen 64 meccset tartalmazott, most lejátszanak 72-t csak azért, hogy a korábbi létszámra redukálják a mezőnyt. Csoportokon belül ugyanaz a leosztás, mint korábban, a négyfősök körmeccseket játszanak, egész egyszerűen csak többen vannak, így a megszokott „A-H” helyett most már még L-kódolású négyest is találunk.

Ahogy a 2016-os Európa-bajnokságtól már tapasztalhattuk, mostantól a vébéken is megszűnt a kettőhatványok elviselhetetlen könnyűsége, hiszen eddig a résztvevők és a továbbjutók száma is könnyedén felezhető volt, alapszintű matematika bőven elég volt: a csoport első két helyezettje megy tovább, onnantól egyenes kiesés.

Viszont akárcsak napjaink Eb-in, most is az a feladat, hogy a továbbjutók száma legyen kettőhatvány, így az egyenes kieséses szakasz megőrizheti egyenes kieséses jellegét. A 2026-os világbajnokságtól a résztvevők kétharmada továbbjut a csoportból, 48-ból 32, ami gyors matek után valamennyi csoportelsőt és -másodikat, valamint a 12-ből nyolc legjobb csoportharmadikat jelenti. Mindez talán inflálja a továbbjutás értékét, ugyanakkor jó mentőöv is lehet a rajtnál beragadó csapatoknak: jó példa a németeké négy évvel ezelőttről, amikor kihullottak a csoportból, a négy pontjuk a mostani rendszerben szinte biztos továbbjutást érne. A lebonyolítás egyben egy veszély is lehet, hiszen egy győzelemmel bő hetven százalékra rúg a továbbjutás esélye, de mivel sok más tényező alakítja a sorsukat, egy első fordulós siker könnyen hamis biztonságérzetet is adhat.

Mi számít legjobbnak? A két évvel ezelőtti kontinenstornáról már fájdalmasan ismerős lehet ez a rendszer is, hiszen a magyar válogatott csoportharmadikként egyetlen gólra volt a nyolcaddöntőbe jutástól, de ez végül elmaradt. A csoportharmadikok minitabellája ugyanolyan rendszerben épül fel, mint egy rendes csoporttabella, azzal a különbséggel, hogy szereplői ugye nem találkoznak egymással, ezért az egymás elleni eredmények nem jöhetnek szóba. A csoportharmadikokat az alábbi sorrendben rangsorolják:

• megszerzett pont (egy csoportharmadik legfeljebb hat, minimum egy pontot szerezhet)
• gólkülönbség
• több szerzett gól
• Fairplay pontok (mínuszpontokat érnek a sárga és piros lapok)
• FIFA-világranglistán elfoglalt helyezés (a magasabban rangsorolt élvez előnyt)

Utóbbi egyébként a FIFA innovációja, mintegy kiirtva a ’sorsolás’ intézményét, amit legutóbb egyébként 1990-ben kellett használni. A sportszerűség természetesen már visszatérő elem (négy éve majdnem az döntötte el a továbbjutást az F-csoportban Lengyelország és Mexikó között), de mivel most jóval több válogatott között kell dönteni, a meccsek száma viszont ugyanolyan kevés, simán lehet, hogy ezeknek is jelentősége lesz.

A rendszer előnye, hogy a maratonira nyúló, szenvedős csoportkör vége elég fordulatos és izgalmas lehet, hiszen egy-egy meccsnek, gólnak valószínűleg nem csak az adott csapatokra, csoportra lesz hatása. Ugyanakkor szervezési szempontból nem túl szerencsés, hogy a továbbjutók egy nem elhanyagolható része az utolsó pillanatban tudja meg, mikor, kivel, hol folytatja a tornát, ha egyáltalán folytatja. És még ennél is fontosabb kérdés, mennyire igazságos az a rendszer, amelyben nem csak az adott csoportban elért eredmény biztosít lehetőséget egy válogatottnak, hogy megtartsa esélyét a világbajnoki címre. Bár alapvetően egy sima 1-2-es továbbjutós rendszerben is előfordulhat, a mostani lebonyolítással és létszámmal van a pakliban az az anomália, hogy valaki több ponttal esik ki, mint egy továbbjutó, vagy kevesebbel megy tovább, mint egy búcsúzó.

Minden bizonnyal most is egyik pillanatról a másikra változik majd az utolsó fordulóban, melyik csapatok csúsznak tovább, s így természetesen a rájátszás párosításait is csak akkor érdemes készpénznek venni, ha minden csoportmeccs lezárult, mert akár egy eredmény változása is beindíthatja a dominót. Elsőre ugyan egyszerűnek tűnik kiszámolni a továbbjutókat, de amikor óráról órára, percről percre változnak az eredmények, és tényleg literszámra zúdulnak ránk a meccsek, elég komolyan kell kapkodni a fejünket, hogy éppen ki, hogyan, merre, meddig, mivel.

Mivel a lehetséges végkimenetelekből többszázezer elképzelhető, nem vennénk most végig minden forgatókönyvet, de a csoportkört követően az alábbi rendszerben zajlik a rájátszás:

Nyolcaddöntőbe jutásért:
június 28., vasárnap:
21.00: A2–B2, Los Angeles
június 29., hétfő:
19.00: C1–F2, Houston
22.30: E1–ABCDF3, Boston
június 30., kedd:
3.00: F1-C2, Monterrey
19.00: E2-I2, Dallas
23.00: I1–CDFGH3, New York
július 1., szerda:
3.00: A1–CEFHI3, Mexikóváros
18.00: L1–EHIJK3, Atlanta
22.00: G1–AEHIJ3, Seattle
július 2., csütörtök:
2.00: D1–BEFIJ3, San Francisco
21.00: H1–J2, Los Angeles
július 3., péntek:
1.00: K2–L2, Toronto
5.00: B1–EFGIJ3, Vancouver
20.00: D2–G2, Dallas
július 4., szombat:
0.00: J1–H2, Miami
3.30: K1–DEIJL3, Kansas City

Nyolcaddöntő:
július 4., szombat:
19.00 A2/B2–F1/C2, Houston (1.)
23.00: E1/ABCDF3–I1/CDFGH3, Philadelphia (2.)
július 5., vasárnap:
22.00: C1/F2–E2/I2, New York (3.)
július 6., hétfő:
2.00: A1/CEFHI3–L1/EHIJK3, Mexikóváros (4.)
21.00: K2/L2–H1/J2, Dallas (5.)
július 7., kedd:
2.00: D1/BEFIJ3–G1/AEHIJ, Seattle (6.)
18.00: J1/H2–D2/G2, Atlanta (7.)
22.00: B1/EFGIJ3–K1/DEIJL3, Vancouver (8.)

Negyeddöntő:
július 9., csütörtök:
22.00: 2. nyolcaddöntő győztese–1. nyolcaddöntő győztese, Boston (1.)
július 10., péntek:
21.00: 5. nyolcaddöntő győztese–6. nyolcaddöntő győztese, Los Angeles (2.)
július 11., szombat:
23.00: 3. nyolcaddöntő győztese–4. nyolcaddöntő győztese, Miami (3.)
július 12., vasárnap:
3.00: 7. nyolcaddöntő győztese–8. nyolcaddöntő győztese, Kansas City (4.)

Elődöntő:
július 14., kedd:
21.00: 1. negyeddöntő győztese–2. negyeddöntő győztese, Dallas
július 15., szerda:
21.00: 3. negyeddöntő győztese–4. negyeddöntő győztese, Atlanta

Bronzmérkőzés:
július 18., szombat:
23.00: az elődöntők vesztesei, Miami

Döntő:
július 19., vasárnap:
21.00: az elődöntők győztesei, New York