A FIFA tavaly decemberben jelentette be, hogy a 2026-os világbajnokságon minden meccs mindkét játékrészében háromperces „hidratációs szünetet” kell tartani. Ésszerű döntésnek tűnt a várható hőség és páratartalom miatt, a szabály meglepő része, hogy ezeket időjárástól függetlenül kötelezővé tették.
A játékszabályok előírják, bizonyos időjárási körülmények között – magas páratartalom és hőmérséklet esetén – általában 30–90 másodpercig tartó szünetek engedélyezettek, hogy a játékosok testhőmérséklete csökkenhessen.
A futball szabályalkotó testülete (IFAB) szerint ezek eltérnek az ívószünetektől, amelyek „legfeljebb egy percig tartanak, hogy a játékosok folyadékot vehessenek magukhoz.”
A FIFA közölte, a korábbi tornákon – beleértve a tavalyi klubvilágbajnokságot is – alkalmazott „racionalizált és egyszerűsített” szünetváltozat értelmében a játékvezető mindkét félidő 22. percében (vagy utána, a lehető leghamarabbi időpontban, amikor a labda nincs játékban) megállítja a játékot, hogy a játékosok folyadékot vehessenek magukhoz.
„Hőmérsékleti feltételeknek nem kell teljesülniük, a szüneteket minden mérkőzésen a játékvezetőnek kell betartatnia, hogy minden csapat számára egyenlő feltételeket biztosítsanak minden mérkőzésen” – tette hozzá a közlemény.
Milyen hatással lehet a játékra?
Az Athletic szerint már az első meccseken érződtek az extra szünetek hatásai, a mérkőzések lendülete megváltozott, egyes csapatok ki tudtak jönni a rivális szorításából, míg mások megnyomták az első perceket, később pedig visszavehettek a tempóból. Emellett a szünetek azt a lehetőséget is megnyitják, hogy a csapatok lassítsák a játékot, amíg el nem jön a játék megállításának pillanata.
Megemlítik, Csehország az első félidőben egyértelműen fölényben volt Dél-Korea ellen, de a folyadékpótlási szünet hirtelen véget vetett a nyomásgyakorlásnak, és a folytatást követően hosszú ideig meglehetősen unalmas játék folyt.
Kapcsolódó tartalom
Hozzáteszik, a megszakítások miatt a mérkőzések két félidő helyett gyakorlatilag négy negyedből állnak, így az edzőknek több lehetőségük van mélyebb taktikai utasításokat átadni játékosaiknak. Példaként hozzák fel Mauricio Pochettinót, az amerikai válogatott kapitányát, aki már a Szenegál elleni, május végi felkészülési mérkőzésen laptoppal a kezében adott instrukciókat a ráadás szünet alatt, és ezt a világbajnokság idején is nyugodtan megteheti a nemzetközi szövetség útmutatása szerint.