„Egészen szimbolikus, hogy ez a két csapat játszhatja ezt a különleges mérkőzést – kommentálta a találkozót a tunéziai válogatott csapatkapitánya, Iljasz esz-Szhiri. – Óriási megtiszteltetés, egy valóra vált álom egy vb-meccsen játszani, de az ezredik meccsen részt venni egyedülálló. Megtanít értékelni ennek a versenynek az egész történetét – a legnagyobb mérkőzéseket, a legnagyobb játékosokat, akik a világbajnokságok történetének leghihetetlenebb fejezeteit írták.”

Hasonlóan vélekedik a japán szövetségi kapitány, Morijaszu Hadzsime is: „Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk Japán válogatottjaként és Ázsia képviselőjeként a FIFA-világbajnokság történelmi, 1000. mérkőzésén, egy hosszú és előkelő múlttal rendelkező tornán.”

A két csapat közül kétségkívül Japán lehet elégedettebb az első fordulós eredményével, hiszen 2-2-es döntetlennel rajtoltak a hollandok ellen, míg Tunézia 5-1-es vereséget szenvedett a remeklő svédektől.

Az ázsiai csapat esélyesebbnek tűnik, különösen a hollandok ellen elért értékes döntetlent követően, és egy sikerrel nagy lépést tehet a legjobb 32 közé kerülésért. Ráadásul a japánok nyolcmeccses veretlenségi sorozatban vannak, esélyes, hogy ez vasárnap reggel kilencre nő.

A két együttes eddig mindössze háromszor találkozott egymással, a mérleg két japán és egy tunéziai siker, világbajnokságon egyszer játszottak, 2002-ben csoportmeccsen az ázsiaiak győztek 2-0-ra.

A jubileumi találkozót a nagykárolyi születésű Kovács István vezet majd.

Miért is kuriózum, hogy egy ázsiai és egy afrikai csapat kapta az 1000. meccset?

A világbajnokságok immáron 96 éves történelmét évtizedekig az európai és dél-amerikai csapatok uralták. Az első, 1930-as uruguayi tornán 13 induló nemzet volt és nem szerepelt csapat Amerikán és Európán kívülről. Az első afrikai csapat világbajnokságon Egyiptom volt, 1934-ben. Ázsiából India lett volna az úttörő, azonban a második világháború utáni első tornán való részvételtől visszalépett – azért mert a FIFA nem engedte nekik, hogy mezítláb játsszanak. 1958-ban megtört a jég és Dél-Korea révén Ázsia is elkezdte a világbajnokságokon való szereplést.

Az afrikai és ázsiai csapatok, valamint a közép- és észak-amerikaiak száma ettől függetlenül még sokáig meg sem közelítette a többi kontinensről indulókét. Ázsia mindössze három, Afrika mindössze kettő, Észak- és Közép-Amerika, valamint a Karib-térség pedig egy helyet kapott az 1994-es FIFA-világbajnokságon a házigazda mellett. A fejlődő országok nemcsak kevésbé voltak képesek kitűnni, de kevésbé voltak ösztönözve arra, hogy a helyi fejlesztésekbe fektessenek be. A labdarúgás még nem vált igazán globálissá.

A 150-160 ezres lakosságú Curacao lett a legkisebb népességgel rendelkező résztvevő ország. (EPA/SAM WASSON)

Aztán az ugrásszerű fejlődésnek és a bővítéseknek köszönhetően ma már minden kontinens bőséggel képviselteti magát, 209 (!) csapat próbálta kivívni a szereplést a 2026-os tornára, ami egyértelműen jelzi, hogy a sportág világméretűvé nőtte ki magát az évtizedek alatt. A résztvevők számát 48-ra bővítették – habár ennek fogadtatása finom szólva sem volt pozitív. Európából 16, Afrikából 10, Dél-Amerikából 7, Észak- és Közép-Amerikából 6, Ázsiából 7, Óceániából 1 csapat vesz részt.

2026-ban már olyan egzotikusnak számító kis országok válogatottjai is szerepelnek, mint Curacao, Zöld-foki Köztársaság, Haiti vagy Katar.

Az F csoport menetrendje:
június 14., vasárnap:
Hollandia–Japán 2–2, Dallas (M4 Sport)
június 15., hétfő:
Svédország–Tunézia 5–1, Monterrey (M4 Sport)
június 20., szombat:
19.00: Hollandia–Svédország, Houston (M4 Sport)
június 21., vasárnap:
6.00: Tunézia–Japán, Monterrey (M4 Sport)
június 26., péntek:
1.00: Japán–Svédország, Dallas (Duna World)
1.00: Tunézia–Hollandia, Kansas City (M4 Sport)