Franciaország – Marokkó  

Franciaország és Marokkó összecsapásán minden bizonnyal egy klasszikus nagycsapat, kiscsapat párosítást figyelhetünk meg, ahol az afrikaiak rendkívül szervezetten, de mélyen a kapujuk elé visszahúzódva próbálnak majd védekezni és ebből kontrákat vezetni. Franciaországnak pedig a lényegesen esélyesebb csapatoknak általában osztályrészül jutó teherrel kell majd megküzdeniük, azaz feltörni egy foggal-körömmel védekező csapat 4-5-1-es mélyblokkját és ezzel egyidejűleg arra is kellő figyelmet kell szentelniük, hogy a labdavesztéseket követően ne rohanjanak át rajtuk az Atlasz oroszlánjai. 

A marokkói válogatott ugyan a 2022-es katari világbajnokságot követően még jobb futballistákkal erősödött és sokat fejlődött a labdás játékuk is, de a csapat sikerének elsődleges indikátora továbbra is a védekezése. A nyolcaddöntőbe jutott csapatok közül ők rendelkeznek a negyedik legalacsonyabb várható kapott gól-mutatóval. Öt mérkőzést követően kevesebb, mint 3-as várható gól mutatóval bírnak. Ennél csak Spanyolország, Argentína és némi meglepetésre Kanada tudhat alacsonyabb értéket magáénak.

Marokkó védekező karakterisztikája (vb – 2026)

A letámadás kevéssé jellemző a csapatra, nem presszingelnek magasan, ellenben nagyon párharcerősek, mind a földön, mind a levegőben. És ha már párharcok, kimondottan érdekes lesz figyelni, hogy a Paraguayt is elsősorban a széleken megbontani próbáló franciák, név szerint Bradley Barcola és Desire Doue mire mennek PSG-s klubtársukkal, Achraf Hakimivel szemben. Vagy a másik oldalon Michael Olise és Ousmane Dembele párosa, hogyan jutnak át a Manchester United szélsővédőjén, Noussair Mazraouin.

Franciaország labdabirtoklási karakterisztikája (vb – 2026)

A letámadás átjátszásával aligha kell majd a franciáknak bajlódnia, ellenben egy nagyon jól megszervezett, mélyen védekező marokkói csapat feltörésével annál inkább. A franciák támadásvezetési karakterisztikája miatt, ami leginkább a szélekre koncentrálódik kulcsszempont lesz, hogy a kiválóan egyazegyező szélsőknek hányszor lesz lehetősége valóban egyazegyben maradni ellenfelükkel és ezeket a helyzeteket milyen hatékonysággal oldják meg, illetve amikor nem lesz lehetősége Olisenek vagy Dembelenek farkasszemet néznie védőjével, akkor hogyan tudják majd ketten, hárman vagy akár négyen lejátszani úgy a szélességi területben a kis játékaikat, hogy abból érdemi veszélyteremtés következhessen. 

Spanyolország – Belgium 

Rudi Garcia Amerikai Egyesült Államok ellen meghúzott változtatásainak köszönhetően itt is egy a francia-marokkói párharchoz hasonló mérkőzésképre lehet számítani. A csoportmérkőzéseken végig, valamint az egyenes kieséses szakasz első körében Szenegál is ragaszkodták a belgák az utóbbi évtizedben tőlük megszokott merev pozíciós játékhoz. A magas labdabirtoklási arány azonban nem sikert, hanem szenvedést jelentett eddig számukra, a szenegáli letámadás ellen pedig még kontrollálni sem tudták a játékot.

Ehhez képest az USA ellen Rudi Garcia lemondott a labdáról, hátulról történő építkezés helyett folyamatosan felrúgatta a labdát Thibaut Courtois-val ezzel átjátszva a házigazdák presszingjét. Nem kevés személyi változtatást is eszközölt. Kikerült a csapatból Kevin de Bruyne, akinek a helyét Amadou Onana vette át. Egyértelmű volt a szándék: a labdás momentumok megragadása helyett több fizikumot pakolt a pályára, amely a második labdák begyűjtésénél vagy a védekezésben igencsak jól jött. Jeremy Dokut sem erőltette tovább a jobb oldalon, helyére Dodi Lukebakio került be, akinek kvalitásait ugyan nem lehet a Manchester City sztárjáéhoz hasonlítani, de a jobb oldalon betöltendő szerepkörhöz mégiscsak jobban illeszkedik.

Ezek a változások pedig, ha esélyessé nem is tették a belgákat Spanyolországgal szemben, de mindenképpen több esélyt adnak nekik, mintha megpróbálnák kihozni a labdát a kifejezetten jól funkcionáló spanyol letámadással szemben.

Spanyolország védekező karakterisztikája (vb – 2026)

Spanyolországé a világbajnokság legjobb védelme, még gólt sem kaptak és az ellenfeleik aggregált várható gólmutatója 2,34 volt az ellenük lejátszott mérkőzéseken. Nagyon jól működött eddig a maradékvédekezésük is, azaz remekül fékezték meg az ellenfelek kontratámadásait, így egyértelmű sikerreceptnek aligha lehet nevezni egy mélyen meghúzott, roppant fizikális játékosokkal teletűzdelt, mintaszerűen záró védekezésből induló villámgyors kontrafutballt, de ennél jobb eszközük nem igazán van a belgáknak arra, hogy megszorongassák a hispánokat.

A le- és visszatámadás intenzitása még kérdéses, de Bruyne hiányában alkalmasabbá vált a csapat a presszingelésre, amit a világbajnokság nagyrészében alkalmaztak is, viszont ez Spanyolország ellen kimondottan kockázatos lehet, igaz, amennyiben sikerülne magasan labdát szerezniük az pedig minden másnál nagyobb gólszerzési eséllyel kecsegtetne, hiszen ténylegesen egy az átmeneteket nagyon jól megszűrő spanyol válogatottat láthattunk eddig. Belgiumnál Doku kulcsember lehetne, hiszen az átmenetekben, egyazegy elleni játékban egyértelműen jobb, mint Trossard, sokkal atletikusabb és nehezebben tartható játékos, de egyáltalán nem biztos, hogy az eddig remeklő Trossard-t Garcia csak a kispadra nevezi.

Spanyolországnál a kulcsember pedig egyértelműen Lamine Yamal lehet, akinek megfékezése minden bizonnyal Maxim de Cuyperen fog állni. Minden bizonnyal a belgák szeretnék majd elkerülni, hogy egyazegyben maradjon Yamal de Cuyperrel, mert utóbbi a Premier League-ben sem számít jó védőnek, sőt a védekező mutatóit tekintve a leggyengébbek közé tartozik, emiatt ez a párharc hihetetlen mértékben Yamal felé billenne, de a folyamatos kisegítések, duplázások vagy triplázások olyan láncreakciókat indíthatnak el a belgák védekezésében, amely Spanyolország előtt jelentős gólszerzési lehetőséggel kecsegtethetnek.

Maxim de Cuyper védekező karakterisztikája a Premier League-ben (2025/26)

Norvégia – Anglia 

Az előző két mérkőzéshez képest Norvégia és Anglia párviadala egy jóval nyitottabb futballt hozhat. Az angolok kifejezetten agresszívek a labda elleni játék során. Letámadnak, visszatámadnak, magasan védekeznek, de Norvégia sem az a fajta csapat, amelyik passzívan visszahúzódna a saját kapuja elé vagy ne próbálna meg onnan labdajáratással előbbre jutni.

Természetesen náluk mindig ott az alternatív megoldás lehetősége, Erling Haaland személyében náluk a világ talán legfizikálisabb centere, 195 centiméter magas, nagyszerűen fejel, jól tartja meg a labdákat, elképesztően erős és hihetetlen magasra ugrik, így rá szükség szerint gyakorlatilag bármikor fel lehet játszani a labdát, de nem csak a norvégok szeretnek direkten játszani, hanem a szigetországiak is. Eddig ugyan túlzottan sok lehetőségük nem volt átmenetek vezetésére, ezáltal igencsak megszenvedtek, de Norvégia ellen több lehetőségük nyílhat átmenetek vezetésére.

Egyfelől, ha sikerül megzavarniuk a norvég labdakihozatalt, és magasan tudnak labdát szerezni, abból jöhetnek rendkívül veszélyes félkontrák, amelyben lubickolhatnak az angolok. Ezen túl, amikor mélyebbre kényszerülnek és a norvégok magasan veszítenek labdát ugyanúgy meg lehet a sanszuk, hogy átfussanak rajtuk, erre Stale Solbakken szövetségi kapitánynak alaposan fel kell készítenie csapatát. 

Anglia a világbajnokság első öt mérkőzése alapján jóval több veszélyt generált a jobb oldalról, mint a balról, ami szintén lényeges szempont lehet, főleg akkor, amikor a norvégok mélyebbre kényszerülnek, ahogy Brazília ellen is beszorultak több periódusban is.

Anglia várható veszély (xT) hőtérképe (vb – 2026)

Azon túl, hogy a jobb oldalon Bukayo Sakat vagy Noni Maduekét hogyan tudják megállítani a norvégok kulcspárharc lehet még Haaland ütközete is az angol középsővédőkkel. Nem lenne meglepő, ha ismételten szembe kerülne egy olyan Premier League játékossal, akivel már „van múltja”. Gabriel Magelhaest követően a tornán eddig csak perceket pályán töltő Dan Burn próbálhatja semlegesíteni. Minden bizonnyal nagyobb sikerességi rátával kell dolgoznia, amennyiben rá bízza Thomas Tuchel ezt a feladatot, mert ha Haaland újfent kettő gólt berámol igencsak forróvá válik az angolok helyzete.

Erling Haaland játékstílusa a Premier League-ben (2025/26)

Argentína – Svájc 

Az egyelőre túlélő üzemmódban futballozó Argentína és az eddig leginkább radar alatt menetelő Svájc egy kifejezetten szórakoztató mérkőzést játszhat egymással vasárnap hajnalban. Argentína „túlélő üzemmódja” meglehetősen becsapós, hiszen annak ellenére, hogy Egyiptom ellen meglehetősen közel voltak a kieséshez, a Zöld-foki szigetek ellen pedig a tizenegyespárbajhoz, a helyzetek mennyisége és minősége alapján simán meg kellett volna nyerniük. Argentína továbbra is a VB egyik legnagyobb esélyese, ahogy a mundiált megelőzően is odasorolták a fogadóirodák és a szakértők is a legjobb három-négy nemzeti csapat közé ugyanúgy odasorolandók a torna ezen szakaszában is. 

Az argentin sikerek legfőbb letéteményese egyértelműen Lionel Messi. Ahogyan azt a világbajnokságot megelőző elemzésünkben is írtuk Lionel Scaloni teljesen Messi köré építette fel csapatát – tette ezt nagyon helyesen. Az argentin zseninek mérkőzésenként átlagosan hat lövése van (ez a legtöbb), ő generálta a legtöbb várható gólt (6,02), a várható gólpasszokat tekintve is ott az 5. helyen. Neki van a legtöbb tizenhatoson belülre adott passza a támadók közül, a legtöbb labdaérintése, a legtöbb labdavezetése, a legtöbb progresszív labdavezetése, a legtöbb progresszív passza és a második legtöbb lövéshez vezető passza. Egyszóval elég hasznosan futballozik…

Mondhatni top formában van és ha most kellene átadni a világbajnokság legjobbjának járó díjat, akkor minden bizonnyal őt illetné meg az elismerés, de három kör még hátravan a verseny pedig egyelőre jelentős Haalanddal, Kylian Mbappeval, Harry Kane-nel, Yamallal, és a legfontosabb meccsek még hátravannak, ahol igazi hősök születhetnek. Ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy Messi nélkül ez az argentin csapat közel sem lenne ekkora favoritja a végső sikernek, ami Svájc számára mindenképpen azt jelenti, hogy valamit ki kell találniuk Messire, de nem csak rá, hanem a körülötte létrejövő produktív káoszra is.

Lionel Messi játékstílusa (vb – 2026)

Argentína a szélességi területekben meglehetősen veszélytelen, nincsenek jól cselező játékosaik, sokkal inkább a pálya közepét próbálják meg túltölteni és ott kombinálnak, így Murat Yakinnak is arra kell felkészülnie, hogyan lehet az argentinokat távol tartani a centrális zónáktól és inkább a pálya széle felé terelni őket.

Argentína várható veszély (xT) hőtérképe (vb – 2026)

Argentína eddig mérkőzésenként átlagosan közel hármas várható gólmutatóval bír, ami egészen kiemelkedő, azonban az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a legjobb nyolc közé bejutott nemzetek közül eddig nekik volt a legkönnyebb sorsolásuk. Svájc sem számít kiemelkedően jó csapatnak, de szervezettek, jók a letámadásban, képesek a labdás fázisokat is kontrollálni, így veszélyes ellenfelek lehetnek. Kiváltképpen átmenetekből, ami talán az argentinok legnagyobb gyengesége, főleg a szélsővédő posztok miatt, így ezen a mérkőzésen kulcspárharcok alakulhatnak ki a pálya mindkét szélén és a helvétek sikerességét jelentősen be fogja határolni, hogy a szélsőik hányszor tudják majd megverni az argentin szélsővédőket.

Kimondottan nyílt játékra lehet számítani mindkét csapat részéről, Argentína is elsődlegesen labdával ütőképes, Svájc is szereti birtokolni a labdát, mindkét csapat jól építkezik, meglepő lenne, ha bármelyik fél is önként visszahúzódna a kapuja elé, de kétségtelenül a svájciak esetében van nagyobb esély arra, hogy beszorulnak az argentinok miatt, ugyanakkor számukra ez a kontratámadások miatt akár még komoly lehetőséget is jelenthet, míg Argentína számára kedvezőtlenebb lenne, ha Svájcnál lenne többet a labda, mert nekik kevesebb eszközük van arra, hogy visszaszerezzék.

A világbajnokság hátralévő menetrendje:

negyeddöntők:

július 9., csütörtök:

22.00 Franciaország–Marokkó, Foxborough, (1.) (M4 Sport)

július 10., péntek:

21.00 Spanyolország–Belgium, Inglewood, (2) (M4 Sport)

július 11., szombat:

23.00 Norvégia–Anglia, Miami (3.) (M4 Sport)

július 12., vasárnap:

3.00 Argentína–Svájc, Kansas City (4.) (M4 Sport)