1. A maratoni torna kezdete
Mexikó – Dél-afrikai Köztársaság 2–0
A csoport, első forduló, 2026. június 11.
Egy vb-nyitómeccset mindig felfokozott figyelem övez, nem volt ez másképp a 2026-os torna első találkozóján sem: ugyanaz a két válogatott csapott össze, mint 16 éve (ki gondolta volna ekkor, hogy ugyanaz lesz a végső győztes is, ráadásul ugyanolyan arányban nyer, mint 2010-ben), ezúttal a társházigazda Mexikó nyert 2–0-ra. Julián Quinones már nyolc perc alatt kihasznált egy védelmi hibát, majd Raúl Jiménez duplázta meg válogatottja előnyét első vb-góljával, melyet meg is könnyezett. Papírforma eredmény egy emlékezetes torna kezdetén.
2. Egy vb-hős születése
Spanyolország – Zöld-foki Köztársaság 0–0
H csoport, 1. forduló, 2026. június 15.
Vozinha neve még az legelvetemültebb futballszurkolóknak sem mondott sokat 2026. június 15. előtt, ám ez azon a napon megváltozott: a szerződése lejártával a portugál másodosztályú csapatától távozó, 40 éves zöld-foki kapus megóvta hálóját a góltól az Eb-címvédő, végül világbajnokságot is nyerő Spanyolország ellen, hét védést, köztük óriási bravúrokat is bemutatva húzta le a rolót. Már aznap megismerhette a fél világ Vozinha történetét, Instagram-követőinek száma pedig az egekbe szökött, 46 ezerről 30 millióra ugrott, hazájában a válogatott visszatérése után hősként ünnepelték. A rutinos kapus megmutatta, nem egyszeri (hanem legalább kétszeri) hős, újabb hét védéssel járult hozzá ahhoz, hogy kis híján ismét csodát tegyen válogatottja a másik vb-döntős Argentína ellen, de erről a mérkőzésről még lesz szó…
3. Az elmaradt kiállítás
Argentína–Algéria 3–0
J csoport, 1. forduló, 2026. június 20.
Egyetlen ítélet az egész világbajnokság végkimenetelét is befolyásolhatta volna: Argentína első csoportmérkőzésén, az Algéria elleni találkozó 31. percében Lionel Messi csúnyán rátaposott ellenfele, Aissa Mandi Achillesére. A nyolcszoros aranylabdás klasszis azonban még sárga lapot sem kapott, pályán maradhatott, a többi pedig már történelem: 8 góllal és 4 gólpasszal elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy válogatottja zsinórban másodjára jutott el a világbajnoki fináléig.
4. Történelmi piros lap
Törökország–Paraguay 0–1
D csoport, 2. forduló, 2026. június 20.
Több új szabály is debütált a világbajnokságon, ilyen volt például, hogy a játékos, aki eltakart szájjal vitatkozik, piros lappal büntetendő. Ezt vagy nem hallotta, vagy elfelejtette a paraguayi Miguel Almirón, aki a Törökország elleni meccsen szólt oda száját eltakarva Mert Müldürnek, a török védő reklamált, majd a játékvezető videózás után ki is állította a dél-amerikait, a vb-történelemben először ilyen esetben.
Mivel a torna későbbi részében például az angol Jude Bellingham is száját eltakarva beszélt ellenfelével, mégsem állították ki, a FIFA leszögezte: csak abban az esetben villan ezért a piros, ha az eszmecsere konfrontatívvá válik. Gondolná az ember, csak Almirónt állították ki ilyen butaságért… hát nem. A klubszinten angol- és német bajnok, BL- és El-döntős ecuadori Piero Hincapié a Mexikó elleni tizenhatoddöntő legvégén tett valami, vélhetően nem túl szép megjegyzést Santiago Giménez felé elég feltűnő módon, a kamerák azonban lebuktatták, így villant is a piros lap.
5. NB I-es gól a világbajnokságon
Jordánia–Algéria 1–2
J csoport, 2. forduló, 2026. június 23.
Algéria egyenlítőgólja a Jordánia elleni vb-csoportmeccsen a nemzetközi közönség számára talán a felejthetőbb pillanatok közé került volna, ám az észak-afrikaiak találatát a magyar bajnok ETO csatára, Nadir Benbouali szerezte: a 26 éves támadó csereként beállva, a 69. percben szöglet után fejelt a kapuba, mellyel 1986 után az első NB I-es játékos lett, aki világbajnokságon is betalált. Benbouali pechjére ez volt az utolsó fellépése az idei világbajnokságon, ugyanis – mint azt később közölte – súlyosan megsérült, így egyelőre Győrben sem bevethető.
6. Drámai végjáték: mindenkinek jó döntetlen és szívszorító búcsú
Algéria–Ausztria 3–3
J csoport, 3. forduló, 2026. június 28.
Némileg e sorok íróját is meglepte, hogy Algéria mindhárom csoportmeccse említésre kerül a legemlékezetesebbnek vélt pillanatok húszas listáján. A J jelű négyes zárta a csoportkört, Algéria és Ausztria is abban a tudatban lépett pályára, hogy egy döntetlennel mindketten továbbjutnak, Irán pedig kiesik a legjobb nyolc csoportharmadik közül. Annyira talán nem meglepő módon 2–2-es állással fordultak a hajrára a csapatok, egyik fél sem próbált veszélyeztetni, ám a 93. percben egy gyors ütemváltás után Riyad Mahrez vezetésez juttatta az észak-afrikaiakat, viszont Ausztria a kiesés tornácáról visszatáncolt, és nem sokkal a kezdőrúgás után, Sasa Kalajdzic fejesével kiegyenlített, így eloszlatta Irán halvány reménysugarait.
Amíg Algéria és Ausztria közösen örülhetett, addig Irán a legdrámaibb körülmények között búcsúzott a tornától: mivel háborúban áll a világbajnokság társházigazdájával, az Egyesült Államokkal, a többi vb-résztvevőnél hányattatottabb útja volt, első két mérkőzésén csak a meccs napján utazhatott be a válogatott országba Mexikóból – a küldöttségből néhányan vízumot sem kaptak –, de így is saját kezében volt továbbjutása, az Egyiptom elleni találkozójának hajrájában ziccerekig, kapufáig, elvett gólig is jutott, ám végül csak ikszelt, amely nem bizonyult elegendőnek a végelszámolásnál.
Kapcsolódó tartalom
7. Fontos gól a személyes tragédia árnyékában
Hollandia–Marokkó 1–1 – tizenegyesekkel: 2–3
tizenhatoddöntő, 2026. június 30.
A Hollandia–Marokkó tizenhatoddöntő vezetőgólja többet jelentett egy szimpla találatnál: Cody Gakpo Summerville remek asszisztja után lőtt Bounou kapujába, ám a 27 éves támadó ünneplés helyett azonnal a földre rogyott, ennek pedig tragikus oka van. A holland játékos és párja három nappal a mérkőzés előtt osztotta meg, hogy a várandósság alatt elvesztették kisfiukat, Elijah Raphael Gakpót. A tragédia ellenére Gakpo vállalta a játékot, társai azonnal köré gyűltek, a hollandok támadója pedig ölelések és biztató szavak közepette, meghatódva sétált vissza a kezdőrúgáshoz, miközben az égre mutatott. Továbbjutást azonban nem ért Gakpo gólja, mivel a ráadásban egyenlített Marokkó, majd a vb legrosszabb büntetőpárbajában végül kevesebbet hibázott a hollandoknál.
8. Balhé után közös ünneplés
Belgium–Szenegál 3–2 – hosszabbítás után
tizenhatoddöntő, 2026. július 1.
A Szenegál elleni nyolcaddöntő hajrájára kétgólos hátrányban fordult a belga válogatott, a frusztráció jelentkezett a játékosokon is. Youri Tielemans és Leandro Trossard hevesen vitatkozott a hidratációs szünetre vonulva, ám a 89. percben utóbbi beadásából előbbi egyenlített ki – majd a 125. percben értékesített büntetővel tovább is juttatta a belgákat. Mondani sem kell, gyorsan kibékültek.
9. Botrányba torkolló piros lap
Egyesült Államok – Bosznia-Hercegovina 2–0
tizenhatoddöntő, 2026. július 2.
Önmagában talán nem került volna erre a listára az amerikai támadó bosnyákok elleni kiállítása, ám az utóélete miatt nem volt kérdéses a helye, ugyanis a vb-történelem egyik legnagyobb botránya alakult ki belőle. Folarin Balogun a tizenhatoddöntőn egy taposás miatt kapott piros lapot, amely automatikus egymeccses eltiltást vont magával, ekkor viszont olyan történt, melyre legutóbb 64 éve volt példa: az Egyesült Államok támadó mégis pályára léphetett a Belgium elleni nyolcaddöntőn – köszönhetően Donald Trump amerikai elnök közbenjárásának. Hogy egy Fehér Házból érkező telefon hatására függesztette fel Balogun eltiltását a FIFA, érthető módon komoly visszhangot váltott ki, a belga szövetség és futballberkekben prominens személyek is nyíltan kritizálták ezt a húzást, ám mondhatni, magát a végeredményt nem befolyásolta, hogy Balogun pályára léphetett a legjobb 16 között, ugyanis Belgium 4–1-re legyőzte a társházigazdát.
Balogun piros lapja
10. Szó szerint hajszálon múlt a horvát egyenlítés
Portugália–Horvátország 2–1
tizenhatoddöntő, 2026. július 3.
Drámai végjátékot hozott Portugália és Horvátország mérkőzése a legjobb 32 között. Goncalo Ramos a rendes játékidő 93. percében juttatta előnyhöz válogatottját, ám erre úgy tűnt, maradt válasza a horvátoknak: a 103. (!) percben Gvardiol talált a kapuba, ám hosszú videózás után végül érvénytelenítették a találatot. Az ok? Perisic beadásánál ugyan nem volt lesen a gólpasszt adó Pasalic, ám közben szemmel alig látható módon Matanovic belecsúsztatott a labdába, a labdába épített szenzor pedig jelezte az érintést, így a horvátok végül egy végletekig kiélezett mérkőzésen búcsúztak a tornától, az aranylabdás Luka Modric pedig a világbajnokságoktól.
11. Csodagól a hosszabbításban, az újonc megszorongatja a címvédőt
Argentína – Zöld-foki Köztársaság 3–2 – hosszabbítás után
tizenhatoddöntő, 2026. július 4.
A torna üde színfoltja Vozinha hősies bravúrjai mellett is megörvendeztette a semleges nézőket emlékezetes pillanatokkal: a zöld-fokiak egyedüliként nem szenvedtek vereséget rendes játékidőben a vb-döntős Spanyolország, Argentína párostól. A címvédő elleni, végül hosszabbításban elveszített tizenhatoddöntőn Sidny Lopes Cabral ráadásul megszerezte a torna egyik legszebb gólját: a zöld-foki játékos a bal oldalon kicselezte Mac Allistert, majd a tizenhatos sarkához érve tűpontosan csavart a bal felsőbe és 2–2-re módosította az állást a 103. percben. Bár végül Argentína kínkeservesen érvényesítette a papírformát, a zöld-fokiak tündérmeséjének egyik kiemelt pillanataként marad meg az emlékezetben a káprázatos Cabral-gól.
12. Haaland két vállra fekteti a brazilokat
Brazília–Norvégia 1–2
nyolcaddöntő, 2026. július 5.
A norvégok klasszisa, Erling Haaland a világbajnokság egyik legnagyobb sztárjává nőtte ki magát, nemcsak a közösségi médiában, hanem a pályán mutatott teljesítményével is. Öt vb-meccsén hét gólt szerzett, a Brazília elleni nyolcaddöntő hajrájában kétszer is beköszönt, mellyel történelmi magaslatokba repítette hazája válogatottját: előbb egy fejessel szerzett vezetést a 79. percben egy tűpontos távoli lövéssel döntötte el a lényegi kérdéseket. Hogy mennyire tarthatatlan Haaland, azt jól mutatja, hogy a világbajnokságon egyedüliként jobbal, ballal, fejjel, a tizenhatoson belülről és kívülről is szerzett gólt.
Haaland vb-góljai
13. A nyerő csereember kétszer dönt
Portugália–Spanyolország 0–1, illetve Spanyolország–Belgium 2–1
nyolcaddöntő (2026. július 6.) és negyeddöntő (2026. július 10.)
A spanyolok nyolcad- és negyeddöntőjét egy kalap alá vettük, ennek egyszerű oka van: mindkét mérkőzés hajrájára döntetlen állással fordult a későbbi világbajnok, majd jött a csereként beálló Mikel Merino és eldöntötte a továbbjutás kérdését.
0–0 állt az eredményjelzőn a Portugália–Spanyolország nyolcaddöntő ráadásához érve, egy gyorsan elvégzett szabadrúgás után azonban rövid passzokkal remekül játszották ki a portugálok védelmét a spanyolok, Merino pedig ziccerbe kerülve megszerezte a továbbjutást érő gólt.
Merino Portugália elleni győztes gólja
A belgák elleni nyolcaddöntő sokáig 1–1-re állt, ám ekkor jött a csodacsere: Cubarsí előtt nyílt terület, aki nagyjából 30 méterről kapura tüzelt, a labda kijött Lammensről, elsőként a lesipuskás Merino ért oda, a kapuba bombázott és másodjára is továbbjuttatta végül vb-győzelemig menetelő válogatottját.
Merino Belgium elleni győztes gólja
14. A pókkamera segítette Angliát?
Norvégia–Anglia 1–2 – hosszabbítás után
negyeddöntő, 2026. július 11.
A negyeddöntős mérkőzésen Anglia egyenlítőgólja szolgáltatta a fő beszédtémát: a félpálya magasságában szokatlan módon csapódott le Örjan Nyland kirúgása, melyet Elliot Anderson vett birtokba, majd a kibontakozó akció végén Jude Bellingham talált a kapuba. A norvégok szövetségi kapitánya, Stole Solbakken hevesen reklamált, mondván, a kirúgás után a labda hozzáért a pókkamera kábeléhez, ám a FIFA később közzétette, hogy a labdába épített szenzor nem érzékelt érintést. A vitatott eset után Norvégia egy meg nem adott gólig jutott, majd a hosszabbításban Bellingham ismét betalált és négy közé juttatta Angliát.
15. Sokba kerülő színészkedés után „bűnbánó” sírás
Argentína–Svájc 3–1 – hosszabbítás után
negyeddöntő, 2026. július 12.
A világbajnokság magyar idő szerint utolsó hajnali kezdetű mérkőzése az egyetlen, mely két külön ok miatt is helyet kapott listánkon. A címvédő argentinok negyeddöntős mérkőzésén a svájciak egyenlítése után egyértelműen utóbbinál volt a lélektani előny, ám egy óriási butaság megváltoztatta a meccs képét: Breel Embolo az oldalvonalnál került földre Leandro Paredes szorításában, a játékvezető először az argentin középpályásnak mutatta fel a sárga lapot, ám a VAR jelzett és téves azonosítás miatt beavatkozott. A portugál játékvezető videón visszanézte az esetet, amin tisztán látszott, hogy Embolo színészkedett, így visszavonta Paredes sárgáját és a svájci csatárnak mutatta fel azt, mely egy korábbi szabálytalanság miatt már a második volt számára, ezért kiállította.
A butasága után „lebukó” és hevesen reklamáló Embolónál el is tört a mécses, zokogva hagyta el a pályát, mintha előre tudta volna, hogy hibájával gyakorlatilag kiejti a végsőkig küzdő válogatottját a világbajnokságról.
16. Emlékezetes megvillanás az egyénileg egyébként felejthető tornáról
Argentína–Svájc 3–1 – hosszabbítás után
negyeddöntő, 2026. július 12.
A hosszabbításba torkolló mérkőzés némileg váratlan hőst hozott: Julián Álvareztől kulcsszerepet reméltek Argentínában a világbajnokságon, ám a torna nagy részében finoman szólva sem vitte a hátán válogatottját, egyetlen találatban sem vállalt közvetlen szerepet, egészen a Svájc elleni negyeddöntő 112. percéig, amikor a tizenhatos sarkánál kapott labdát, befelé húzott, majd óriási bombagólt akasztott a bal felsőbe és 2–1-re módosította az állást.
Bár Álvarez összességében elmaradt a várakozásoktól a döntőig menetelő argentin csapatban, ha másért nem, ezért az egyetlen villanásért biztosan emlékezetes marad a világbajnoksága.
17. A spanyolok lefocizzák a franciákat
Franciaország–Spanyolország 0–2
elődöntő, 2026. július 14.
A végső győzelem fő favoritjaként, könnyed továbbjutásokkal érkezett az elődöntőbe a francia válogatott, ám az Eb-címvédő spanyol csapat mellett gyakorlatilag momentuma sem volt. Hiába a sztárokkal teletűzdelt támadósor, komoly helyzetekig sem jutottak Mbappéék, a spanyolok pedig Oyarzabal tizenegyesével és Pedro Porro góljával lesimázták az első elődöntőt. Hogy miként is tudta hatástalanítani de la Fuente válogatottja a franciákat, ebben az elemzésben részletesen kifejtettük.
18. Az argentinok feltámadása döntőt ér
Anglia–Argentína 1–2
elődöntő, 2026. július 15.
A címvédő rögös úton jutott el a fináléig: akár az Egyiptom elleni nyolcaddöntős fordítás – mely után az észak-afrikaiak játékvezetői csalást kiáltottak – is szerepelhetne listánkon, de az Anglia–Argentína meccs végjátéka ugyancsak nagy drámát hozott, ráadásul a torna későbbi fázisában. Az angolok Gordon góljával a második félidő elején előnybe kerültek, ám ezután teljesen átadták a területet Messiéknek, ami óriási hibának bizonyult: Enzo Fernández egy átlövéssel a 85. percben egyenlített, majd a csereként beálló Lautaro Martínez hét perccel később meg is nyerte a meccset Argentínának és döntőbe repítette hazája válogatottját.
Tuchel taktikázta el? Nincs az angolok DNS-ében a domináns játék? Az argentinok küzdeni akarása tört utat magának? Sok oka lehet a játékkép drasztikus megváltozásának, egy biztos: 60 év után sem „tért haza a futball”, Argentína pedig zsinórban másodjára jutott döntőbe és lehetőséget kapott arra, hogy megvédje a címét, még ha ezzel végül nem is élt.
19. Minden idők bronzmeccse
Franciaország–Anglia 4–6
bronzmérkőzés, 2026. július 18.
Csalódott és unott csapatok mérkőzését ígérte a francia–angol bronzmeccs, végül tízgólos őrületet hozott: az első 45 percben semmit sem tett le a pályára a Deschamps-csapat, már-már gyalázatos produkciót bemutatva mindössze az angolok korántsem tökéletes helyzetkihasználásán múlt, hogy „csak” 0–4 volt a félidei állás. A második játékrészre azonban újult erővel jöttek ki Mbappéék, bő húsz perccel később már 3–4-et mutatott az eredményjelző, voltak is lehetőségei az egyenlítésre a franciáknak – elsősorban Olise révén –, majd Saka 87. percben értékesített tizenegyese úgy tűnt, eldönti a továbbjutás kérdését. A ráadás azonban újabb izgalmakat hozott, a 96. percben Dembélé ismét egygólosra csökkentette a különbséget, ám Bellingham két perccel később egy félpályás szóló végén beállította a 4–6–os végeredményt.
Bár sokan megkérdőjelezik a bronzmeccsek létjogosultságát, ha egyetlen vb-meccset kellene kiválasztani arra, hogy valakivel megszerettessük a futballt, alighanem erre az őrült gólparádéra böknénk rá.
20. Oooh Ferran… oooh Ferran
Spanyolország–Argentína 1–0 – hosszabbítás után
döntő, 2026. július 19.
Egy vb-finálét eldöntő játékos örökre beírja nevét a futballtörténelembe, ezúttal Ferran Torres vált hőssé. Bár a döntő egésze során egykapuzott Spanyolország, nem tudta bevenni az argentinok kapuját, azonban a 0–0-s rendes játékidőt követő hosszabbításban, immár emberelőnyben a csereként beálló Torresnek sikerült: a 106. percben Nico Williams lefejelt labdáját vágta a felsőléc alá. A spanyol gólra már nem volt válaszuk az argentinoknak, így akárcsak az első vb-címük alkalmával, 2010-ben, úgy most is hosszabbítás után nyerték 1–0-ra a döntőt, csak ezúttal nem Andrés Iniesta, hanem Ferran Torres döntött.
+2 ok, amely emlékezetessé tette a vb-t
A világbajnokság a felsoroltakon kívül is bővelkedett az emlékezetes pillanatokban: több klasszist (vélhetően) utoljára láthatunk világbajnokságon: Cristiano Ronaldo, Neymar, illetve a vb-döntő után Lionel Messi is könnyek között búcsúzott a futball legnagyobb színpadától.
A világbajnokságok különleges hangulatát a szurkolók biztosítják, akik a 2026-os tornán is szolgáltattak emlékezetes pillanatokat. A kongóiak mérkőzéseit szoborként végigálló Lumumba Vea, az Anglia–Ghána meccs előtt Harry Kane-re rontást rakó, majd azt a találkozó után le is vevő ghánai sámán, a stadiont távozásuk előtt kitakarító japánok, a mexikói mezbe öltöztetett kacsa és a többi szurkoló mind-mind teljesebbé tette a vb-élményt, melynek újbóli megtapasztalására ismét négy évet kell várni.
Aki azonban addig is újra szeretné élni a 2026-os világbajnokságot, az az M4 Sport YouTube-csatornáján megtalálja a torna összes mérkőzésének összefoglalóját.