Brawn és a Leclerc-manőver: Pont mint Schumacher!

A rekordbajnok korábbi főnökét több szempontból is Michael Schumacherre emlékeztette a Monzában agresszív versenyzéssel nyerő Charles Leclerc.

Charles Leclerc (Fotó: MTI/EPA))

„Leclerc-rel egy új korszak kezdődik” – mondta teljes átszellemültséggel egy lelkes olasz Ferrari-szurkoló még a monzai hétvégét megelőző milánói Ferrari-ünnepen a német RTL-nek. A Ferrari tehetsége csak pár nappal előtte szerezte meg pályafutása első futamgyőzelmét, de a hangulat már volt annyira mámoros ettől, hogy sokan benne lássák meg a kiutat a Scuderia 2007 óta tartó bajnoki nyeretlenségéből.


Az a szurkoló akkor még nem sejtette, hogy Monzában jön a duplázás Leclerc-től. Első győzelméhez képest ezúttal ráadásul ehhez a sikerhez minden fortélyára és határozottságára szüksége volt a fiatal tehetségnek. Két Mercedes ellen kellett egyszerre védekeznie, és a mezőny egyik legjobb csatázójának, Lewis Hamiltonnak a támadásait kellett visszavernie.


A 23. körben történt leszorítós jelenet megosztotta a közvéleményt, volt, aki csak határesetnek, mások sportszerűtlenségnek látták a manőverét. Ám egy biztos: a győzelem enélkül nem lett volna meg. A Ferrarit 1997-től 2006-ig szolgáló Ross Brawnnak az összecsapás láttán elő is jött egy 16 éves emlék Michael Schumacherről, aki abban az évben Monzában szintén a Roggia-sikánban vette elő a legkeményebb énjét, hogy egy támadás sikeres visszaverésével megalapozza későbbi győzelmét.


„Engem ez a 2003-as versenyre emlékeztetett, amikor Michael Schumacher egész futamon keresztül Juan Pablo Montoyával harcolt. Az a csata, amit Michael és Juan Pablo között a Roggia-sikánban láttunk az első körben, nagyon hasonlított ahhoz, amit Leclerc és Hamilton között láttunk a huszonharmadik körben. Leclerc nem vett vissza, és pont a határán volt annak, amit a szabályok megengednek. Ahogy a nagy bajnokok mindig csinálták, és amilyennek lenniük is kell” – előlegezte meg a címet Leclerc-nek az F1 jelenlegi sportigazgatója.




Michael Schumacher és Juan Pablo Montoya 2003-ban Monzában (Fotó: XPB) Michael Schumacher és Juan Pablo Montoya 2003-ban Monzában (Fotó: XPB)


Brawn emellett azt is mesteri húzásnak találta a monacóitól, hogy egy nappal korábban az időmérő edzésen csak fenntartásokkal volt hajlandó Sebastian Vettel szélárnyékadójává válni, és addig-addig taktikáztak, amíg le nem csúsztak az utolsó mért kör lehetőségéről. „Tény, hogy Leclerc nagyon ravasz volt az időmérő Q3-as részében kialakult helyzet kezelésével, és a spái győzelmét követően hihetetlen hétvégét teljesített. Engem a legjobban az nyűgöz le benne, hogy mennyire gyorsan tanul mindenből, hogy folyamatosan egyre jobb lesz versenyzőként és emberként.”


Ezt a gyors tanulási készséget a Monzában látottak is megmutatták. Leclerc szavaiból kiderült, hogy teljesen tudatos volt a Hamilton elleni manőverének agresszivitása: nemcsak arra gondolt, hogy mindenáron meg akarja tartani a vezető helyét, hanem azt is észben tartotta, pontosan mit tesznek lehetővé a szabályok számára e célja eléréséhez. Saját Max Verstappen elleni ausztriai esetéből okulva felmérte a határvonalat, és pontosan azon kezdett el mozogni. „Tudtam, hogy a határon vagyok. De végső soron mindent meg akartam tenni a győzelemért, amit csak lehetett. Nem homályosította el a gondolatomat, próbáltam annak határán lenni, ami még megengedhető, ennyit tettem csupán” – mesélte határozottságáról és tudatosságáról.


De Brawnnak nem csak e tekintetben jutott eszébe Schumacher Leclerc-t figyelve. „A legutóbbi Ferrari-versenyző, aki egymás után nyert Spában és Monzában, Michael Schumacher volt 1996-ban” – emlékeztetett. Majd megjegyezte: „Talán a történelem most kezdi ismételni önmagát.”


A milánói rajongón kívül bizonyára még nagyon sokan reménykednek ugyanebben a tifosinál.