Végső búcsú Anthoine Hubert-től

Kedden helyezik örök nyugalomba a Belgiumban tragikus balesetben elhunyt Forma–2-es versenyzőt, Anthoine Hubert-t. Az őt támogató Renault megemlékezéssel búcsúzott tőle.

Anthoine Hubert (Fotó: Renault)

A Belga Nagydíj hétvégéjén, augusztus utolsó napján történt az a Forma–2-es szörnyű baleset, mely egy fiatal francia tehetség, Anthoine Hubert életét követelte. A tragédia az egész versenysportot megrázta, hiszen Ayrton Senna 1994-es imolai halála óta ez volt az első alkalom, hogy egy verseny közben történt baleset azonnal egy versenyző életébe került.


A hetekkel a 23. születésnapja előtt távozó Hubert temetésére kedd délután 14 órától kerül sor chartles-i katedrálisban. A temetés napján a Hubert-t idén a juniorakadémiájára fölvevő Renault az alábbi sorokkal emlékezett meg tehetségéről.


„Vannak férfiak, és vannak nagy férfiak. Semmi köze ennek a korhoz vagy tapasztalathoz, ők jelentik a különbséget, és időnként ez a tehetségük már korán virágot bont. Anthoine egyike volt e nagyságoknak. Könnyed mosolya, embersége, szelíd magabiztossága, humorérzéke, kőkemény elhivatottsága mindig a legjobbat hozta ki másokból.”


„Anthoine 2018-ban vált a Renault Sport Akadémia fogadott tagjává, majd idén a teljes értékű tagja lett. Azonnal nagy hatást gyakorolt az összetartó csoportra azzal, hogy illemtudóan, lelkesedéssel, lenyűgöző munkamorállal érkezett. Természetesen finom rivalizálás zajlott, de Anthioine elhivatottsága és professzionalizmusa lenyűgöző volt. Elkerülték az utánpótlásprogramokra jellemző kicsinyes csapdákat. Arra buzdította az összes versenyzőt, hogy adja a legjobb önmagát, akár az edzőteremben, akár a versenypályán, a szimulátorban, egy vacsora közben. Fontos volt viszont, hogy mindezt pozitív módon várta el. Mindig előre tekintett, keményen dolgozott, és sportszerűen játszott.”


„Több lett egy akadémiai tagjánál, barát volt, testvér, mentor. A csoporton belül a számos edzés, repülés, motorhome-ban elköltött ebéd és késő esti WhatsApp-csoportos beszélgetés során szoros, őszinte és tartós kötelék alakult ki, ami kiállta a versenypályán történő versengést is.”


„Anthoine karizmája mérhetetlen volt, a mosolya csak kiemelte a hatalmas ambícióit és a munkamorálját. Állandó vendég volt Enstone-ban és Viryben, az edzőteremben, együtt dolgozott az akadémia csoportjával, létező legalaposabban fel akarta mérni a versenyzői képességeit. Tanulni akart, és ismerni akarta az embereket, akikről remélte, hogy egy nap majd még szorosabban dolgozhat együtt velük. Mi is vártuk már azokat az időket, de sosem kaptuk meg a lehetőséget.”


„A munkamódszere messzire vitte őt. Analitikus, intelligens szemléletmóddal szakított időt az új kategóriája megismerésére. Figyelt, a megfelelő kérdéseket tette föl, kapcsolatokat épített, elvegyült, teljesített – ez volt a hatékony módszere, csakúgy, mint a példaképének, Alain Prostnak.”


„Anthoine minden olyan bajnokságban nyerni tudott, amelyben elindult, de 2018-ban magasabb fokozatba kapcsolt, amikor két GP3-as versenyt nyert, s ezzel az utolsó bajnoka lett a sorozatnak, mielőtt az F3-ra változtatta a nevét.”


„Anthoine izgatottan és nagyon motiváltan várta a 2019-es F2-es váltását. Az F1 előszobáinak nagynyomású kuktafazekában is koncentrált maradt, szívta magába az információkat, és a mérnökökkel együtt dolgozva érzelmes győzelmeket aratott Monacóban és a Paul Ricard-on. A legjobb viszont még csak ezután következett volna.”


„Ma Anthoine előtt tisztelgünk, aki túl korán ment el. Gondolatban veled és a családoddal vagyunk e nehéz napokon!”


„Nyugodj békében, barátunk, kollégánk, testvérünk! Mérhetetlenül hiányozni fogsz!”

Kapcsolódó tartalom

Belga Nagydíj
Ha nem véget ér, csak eltűnik az út…