Három lépés, ami rendíthetetlen nyerőgéppé tette Leclerc-t

Bár még csak második Forma–1-es szezonját teljesíti, Charles Leclerc máris elképesztő magasságba emelkedett. Így vált egy Sebastian Vettel számára kilenc hétvége óta keménydiót jelentő élversenyzővé a 21 éves tehetség!

Charles Leclerc (Fotó: MTI/EPA)
Aki nem volt szemtanúja a Forma–2-es bajnoki győzelmének, az is legkésőbb a tavalyi sauberes F1-es újoncévében felfigyelhetett Charles Leclerc tehetségére. Már a bemutatkozásakor megcsillogtatta azon erényeit, amik azóta a Ferrari jobban teljesítő, kétszeres futamgyőztes versenyzőjévé, sokak szemében a jövő nagy bajnokává tették őt.

Pragmatikus gondolkodás, mentális erő, kíméletlen önkritika és tanulási vágy – Leclerc-nek minden megmozdulása és sikere mögött fellelhetők e sajátosságok. Idén Bakuban egy pillanatig sem habozott „hülyének” nevezni magát, miután a falba kormányozta Ferrariját az időmérő edzésen. Amikor Max Verstappen egy koccanás kíséretében kitessékelte a pályáról, s elvette tőle a futamgyőzelmet Ausztriában, akkor sem dühöngött sokáig. Egyszerűen elraktározta az információkat, és a következő versenyen egy, az új irányelvekhez igazított, ultraagresszív stílussal rukkolt elő, amivel még a mezőny legrámenősebb tagja, Verstappen sem tudott mit kezdeni.

Sebastian Vettel szingapúri taktikai győzelmét nehezen nyelte le, ám négy nappal a történtek után már nem érdekelte, mi lehetett volna, ehelyett magát ostorozta, amiért engedte, hogy pár rádiós megjegyzés erejéig úrrá legyenek rajta az érzelmek. Változást ígért. Az Orosz Nagydíj szombati időmérő edzésének leintésekor eközben meg nem a sorozatban negyedik pole-jának megszerzése miatt érzett öröm tört ki belőle, az első dolga az volt, hogy a csapata és a nagyvilág orrára kösse, mennyire elszúrta az amúgy fölényes sikert hozó körének végét…

E jellemvonások a gyorsaság és tehetség mellett mind Leclerc sikerének alapját jelentik. Ám hogy az első ferraris idényének hajrájára olyan csúcsformába lendült, hogy sokszor már-már legyőzhetetlennek tűnik, az ennél konkrétabb esetek és felismerések sorozatának következménye. Ezek mentén nyomon követhető az is, hogyan vált egy bizonytalan és kissé még félénk újonc ferrarisból egy Sebastian Vettel és Lewis Hamilton számára is teljesen egyenlő ellenfélnek számító, magabiztos és céltudatos élmenővé.

Charles Leclerc és Lewis Hamilton (Fotó: MTI/EPA)

Charles Leclerc és Lewis Hamilton (Fotó: MTI/EPA)



 

1. lépés: a maga képére formálta a Ferrarit

Szocsi pole-szerzése után büszkén állapította meg, hogy sokat fejlődött a szezonkezdés óta, és a tanulást, a tapasztalatszerzést nevezte meg kulcstényezőként ebben. „Az autó sokat javult mostanában, de személy szerint én is fejlődtem az év eleje óta. Eleinte voltak nagy hibáim, de tanultam belőlük, és ez a legfontosabb. Fogok még hibázni, és azokból is tanulni fogok” – állapította meg.

Az első komolyabb fordulatot az idényében az jelentette, hogy kezdeti visszafogottsága után mert kérni a csapatától. Erről még a szocsi hétvége kezdetén mesélt az újságíróknak. „Úgy kezdtem az évet, hogy próbáltam alkalmazkodni az autómhoz. Pár verseny elteltével rájöttem, hogy talán nem ez a helyes megközelítés a fejlődés szempontjából, ezért megkértem a csapatot, hogy ha lehet, kicsit alakítsák az autót a vezetési stílusomhoz. Ezt követően egészen nagy előrelépést tettünk.”

Ezzel Leclerc tulajdonképpen megtette az első lépést afelé, hogy a Ferrari igazi csapattagja legyen. „Eleinte egészen ijesztő volt számomra egy olyan csapathoz érkezni, mint a Ferrari– huszonegy évesen, látni, mennyi ember dolgozik ott ezen a két autón. Akkor még túl félénk voltam ahhoz, hogy azt mondjam, ezt és ezt várom el az autótól. Most már más a helyzet. Magabiztossá tettek, és már úgy érzem, megvan a helyem a csapatnál. És több dolgot is merek mondani arról, milyennek akarom érezni az autót.”

Charles Leclerc (Fotó: Ferrari)

Charles Leclerc (Fotó: Ferrari)



 

2. lépés: tökéletesítette az időmérős teljesítményét

A teljesítménye innentől kezdve javult, ám még távolról sem volt annyira következetes, mint mostanság. A szemét előbb a bakui időmérős balesete, aztán a kanadai kvalifikációja nyitotta föl. Előbbi esetnél azzal dobta el a pole-szerzési lehetőségét, hogy egy kisebb téttel bíró helyzetben, a Q2-ben, keményebb gumin is a határon próbált autózni. Montrealban eközben szorongatta Vettelt, ám a Q3-ra visszaesett a teljesítménye, és nem akkor érte el a csúcspontot, amikor szükség lett volna rá.

Ezek elgondolkodtatták, és az időmérős teljesítménye helyretétele felé vitték. „Ezek után úgy éreztem, nem megfelelő a szemléletmódom az időmérőnél, ezért változtattam. Az új irány arról szólt, hogy lépésről lépésre haladtam a beállításokkal a Q1-től a Q3-ig, hogy végre a Q3-ban fussam a legjobb körömet. Ez segített az időmérős tempóm javításában.”

Leclerc mérnökeivel elmélyedt az adatokban és a munkafolyamatokban, és megállapították, mit kellene másképpen csinálnia ahhoz, hogy jobban olvassa a pálya állapotának változását és annak autóra gyakorolt hatását. A következő versenyen, Franciaországban egyből feltűnő volt, hogy az időmérő végjátéka előtt mennyire kíváncsian érdeklődött az aszfalt hőmérsékletéről. Le is győzte aztán Vettelt, ahogyan azóta a további 8 időmérő mindegyikén.

Charles Leclerc (Fotó: Ferrari)

Charles Leclerc (Fotó: Ferrari)



 

3. lépés: helyre tette a versenyteljesítményét

Az újabb előrelépéshez egy újabb pofonra volt szükség. A harmadik lépcsőfokot a versenytempó helyretétele jelentette. Leclerc a Magyar Nagydíj után, amelyen Sebastian Vettel a futam végjátékában jobb állapotú gumijának köszönhetően megelőzte őt, elismerte, nem osztja be jól a gumikat, és talán túlságosan is az időmérő áll a fókuszpontban nála az autó hangolásakor.

Onnantól igyekezett taktikusabbá válni, és tanulni a rutinos csapattársától, miközben a nyári szünet előtt ismét összeült mérnökeivel, és alapos elemzéseket végzett e területen is. „Olyan beállítást használtam addig, ami eléggé agresszív volt, így jól működött az időmérőn, de nem volt elég jó a versenyen. Megpróbáltam ezt is módosítani, és a jelek szerint ez a versenyeken kifizetődött.”

Leclerc Spában úgy aratta első győzelmét, hogy a Ferrari túl agresszív gumikezelését kordában tartva, Vettelnél ilyen szempontból jobb munkát végezve vitte célba autóját. E tudását aztán Monzában és Szingapúrban is kamatoztatni tudta.

Charles Leclerc (Fotó: Ferrari)

Charles Leclerc (Fotó: Ferrari)



 

Hol van a határ?

Az autó és a csapat már az otthona, az időmérőn és a versenyen is pontosan tudja, mit kell tennie, és ez az eredményein is látszik. Bár látszólag lassan nem marad terület, amelyen ne rendezné sorait, a folyamatnak még messze nem látni a végét. És ez egyben azt is jelenti, hogy Leclerc fejlődésében sem látszik a határ. Változni pedig aligha fog: keresni fogja az összes apró hibáját, és addig dolgozik, amíg nem tökéletesít mindent. „Mindig próbálok kielemezni mindent a versenyek után, hogy lássam, mi nem működött, hol tudnék még javulni. Ezt tettem ebben az esetben is. És a jelek szerint működik” – állapította meg elégedetten a Ferrarinak Michael Schumacher óta először sorozatban négy pole-t szerző monacói.

Charles Leclerc (Fotó: XPB)



 

Schumacher és Hamilton mérnöke segíti minden lépését

Leclerc fejlődése aligha lenne ennyire gyors a Ferrari segítsége nélkül. És nem akármilyen segítsége van, a csapat az egyik legrutinosabb mérnökét, Jock Cleart állította mellé. Clear éveken át dolgozott vezető mérnökként a Ferrari boxfalán, e pozícióját adta föl a vörösök reménységéért. Tapasztalata és szaktudása is hatalmas. 1997-ben Jacques Villeneuve-öt segítette világbajnoki címéhez versenymérnökként, majd követte őt BAR-hoz, ahol az utódcsapatoknál Rubens Barrichello, Nico Rosberg, Michael Schumacher és Lewis Hamilton oldalán is dolgozott versenymérnökként, adatelemző mérnökként.

Clear már tavaly jelezte, szeretne hozzájárulni Leclerc mielőbbi beilleszkedéséhez, hogy megszokja az élcsapatoknál jellemző miliőt, munkamódszert és elvárásokat, és kompenzálja a rutintalansága által jelentett hátrányát. Hivatalosan nem ő Leclerc versenymérnöke, de nem is egyszerű mérnök, inkább egyfajta tréner és mentor.

Árnyékember az ifjú titán mögött: Jock Clear Leclerc minden lépését mérnöki alapossággal kielemzi (Fotó: XPB)



„Jock egész hétvégén segít. Együtt dolgozik a mérnökeimmel. Megvan a saját teljesítménymérnököm, Jock pedig figyeli, hogyan zajlik a munka közöttünk” – vázolta Leclerc Clear feladatkörét. „Jock segít nekem irányt találni, hogy hogyan tudnám megfelelően kifejezni magam. Ez nagyon fontos. Az emberek talán alábecsülik, mennyire fontos a mérnökök értésére adni, mit is akarsz. Ő az összképet látja, mindent megbeszélünk a hétvégék során, megnézzük, mi mindenben tudnánk még javítani.”

Leclec számára Clear a kommunikáció hatékonyabbá tétele mellett például a bakui időmérős baleset kezelésében is nagy segítséget jelentett. Az akkori hibája kemény lecke volt. „Megfigyelhető volt, hogy amikor minden összeállt, erősek voltunk. A csapatnak és a versenyzőnek jobban kell együtt dolgoznia annak érdekében, hogy folyamatosan a csúcson legyen. Nálam ez legtöbbször még nem volt meg, mivel még újnak számítok a csapatnál.”