Csillagászati versenyzői fizetéseket hozhat a 2021-es költségplafon?

Ideiglenesen költekezési cunamit idézhet elő a spórolás céljával bevezetett költségvetési plafon a Red Bull szerint. Az egekbe szökhet a versenyzők limit fölé eső fizetése is?

Lewis Hamilton (Fotó: XPB)
Nemcsak az autókat és a sportszabályzatot reformálja meg 2021-től a Forma–1, a csütörtökön ismertetett új szabályrendszer egyik legfontosabb alapkövét a költségvetési plafon bevezetése jelenti. A csapatok által elkölthető éves limitet 175 millió dollárban határozta meg a sorozat vezetősége, és kilátásba helyezte a súlyos büntetéseket arra az esetre, ha a résztvevők átlépnék ezt a határt.

A költségek visszaszorításának fő célja, hogy kiegyenlítettebbé tegyék a mezőnyt, felszámolják a tehetős és a szerényebb háttérrel rendelkező csapatok között tátongó szakadékot. A 175 milliós költségsapkával ugyanakkor nem mindenki elégedett. Több kisebb gárda jobban örült volna egy alacsonyabb összegnek, többen pedig azt is nehezményezik, hogy a plafon alól túl sok tétel képez kivételt.

A költségplafonra vonatkozó szabály szerint az egy szezonban elkölthető 175 millió dollár 21 versenyes naptárra vonatkozik. Amennyiben bővül a program (márpedig az F1 2021-től 25 futamban húzta meg a felső határt az eddigi 22 helyett), futamonként további 1 millióval emelkedik a limit – a futamszám csökkenése esetén ugyanígy 1 millióval csökken. A plafon alól számos terület kikerült, így a marketingre, a versenyzők és az istállók három legjobban fizetett szakemberének bérére, a dolgozók bónuszaira, a gyári eszközök amortizációjára, a történelmi autók futtatására, a csapat nevezési díjára és a versenyzők szuperlicencére, valamint az F1-es aktivitástól független tevékenységekre a 175 millió dolláron fölül lehet majd költeni.

A Red Bull és a Mercedes a szabályokról folyó tárgyalások hajrájában fölvetette, 2022-re kéne halasztani a nagy megújulást, és csak a költségvetési plafont bevezetni 2021-től. Attól tartottak, hogy mivel jövőre még szabadon költekezhetnek a csapatok, a nagy szabályreformra való felkészülés őrült pénzszórásba fog torkollni. „Jövőre még lehet költeni a 2021-es autóra, amennyit csak akar az ember. Erre az egy évre növelni is fogjuk a költségvetésünket. Minden idők legdrágább szezonja lehet ez így” – állapította meg Helmut Marko tanácsadó.

Helmut Marko és Christian Horner (Fotó: Red Bull)

Helmut Marko és Christian Horner (Fotó: Red Bull)



Az F1-es szabályok megalkotásában résztvevő Pat Symonds szerint korlátlan azért nem lehet a legnagyobb csapatok mozgástere, hiszen bizonyos megkötések miatt igenis van határa a pénzszórásnak. „A szélcsatorna- és CFD-használat terén mindenkire vonatkoznak a korlátozások. Ebbe a mostaninál többet nem lehet belepréselni. Még ha a nagy csapatok egy sereg új embert is alkalmaznak, hogy keressék a kiskapukat a szabályokban, a szélcsatornájukat akkor is korlátozottan használhatják, és elfogyhat az erre szánt idő” – mutatott rá a mérnök.

Extra összegeket viszont nem csak a szélcsatornával kapcsolatos területeken lehet elkölteni. Günther Steiner, a Haas főnöke szerint az élcsapatok meg fogják találni a módját az előnyszerzésnek. „Talán az egyes elemek ugyanolyan formájúak lesznek az új szabályokkal, de lehet, hogy valaki rájön, hogyan tehetné egy kicsivel irányítottan rugalmasabbá őket, és ezzel máris előnyre tesz szert” – utalt arra, hogy például a hajlékony szárnyak már a múltban is komoly előnyt hoztak egyes istállók számára.

 

Felértékelődnek a versenyzők?

A Red Bull emellett hosszabb távon is lát problémát a költségplafonnal: attól tartanak, hogy a versenyzői fizetések is az egekbe fognak szökni, miután azokra nem vonatkozik a limit. „Ha az autók közelebb kerülnek egymáshoz, a versenyzők újra meghatározóbb tényezővé fognak válni. Emiatt Hamiltont, Verstappen és Leclerc-t is meg kell majd fizetni. Ha a versenyzők válogatnak, nyomást gyakorolhatnak a csapatokra, és ezzel a fizetésük könnyen ötvenmillió euróra is növekedhet. Hiba volt a versenyzői fizetéseket nem a költségplafon alá vonni” – állapította meg Marko.

Lewis Hamilton, Charles Leclerc és Max Verstappen (Fotó: XBP)



A mclarenes Zak Brown szerint elvi szempontból sem volt szerencsés a versenyzői bérek kihagyása az évi 175 millió dollárból. „Hiba volt kivonni ezt alóla. Ahogy az autók, úgy ők is meghatározzák a köridőket. Ha a költségvetési plafon alá tartozna a bérük, a csapatoknak át kellene gondolniuk, hogy inkább mire költenék a pénzüket, egy jó versenyzőre, vagy az autójukra. És ez lenne a logikája a költségplafonnak: azokat díjazza, akik a legokosabban osztják be a pénzüket” – érvelt a wokingiak ügyvezetője.

Ugyanakkor még nincs kőbe vésve, hogy e helyzet hosszabb távon nem változik. A Liberty Media jelezte, folyamatosan monitorozni fogja a költségplafon működését, és 2024-ig akár módosíthat is a feltételeken. Ez lehetőséget kínál arra, hogy az eredeti terveknek megfelelően például a versenyzői béreket is a limit alá vonják, ha azok csillagászati összegűvé kezdenek válni.

Az Amerikai Nagydíj közvetítési időpontjai