Súlytalan kerékcsere: videón a Red Bull legőrültebb vállalkozása!

Ezt nehéz lesz felülmúlni! A súlytalanság állapotában teljesített kerékcsere jelentette a Red Bull legújabb őrült válalkozását.

Fotó: Red Bull
Láttuk már az autójukat óriáskeréken, felhőkarcoló tetején, a Grand Canyonban és hólánccal a Hahnenkamm meredek havas lejtőjén, ám aki azt gondolja, hogy a Red Bull kezd kifogyni az elképesztő ötletekből, az nagyot téved! Miután a Brazil Nagydíjon idén harmadszor is megdöntötték a kerékcsere F1-es csúcsát, a legújabb akciójuk igazán stílszerűvé vált: csapatuk a súlytalanság állapotában cserélte ki a kerekeket az első királykategóriás modelljükön, az RB1-esen!

Ehhez az orosz űrhajózási hivatal, a Roscosmos segítségét kérték, akik a Jurij Gagarinról elnevezett edzőközpontjukban látták vendégül őket a Csillagvárosban. A mutatványt komoly felkészülés előzte meg. Embereik egy héten át számos alkalommal emelkedtek levegőbe a súlytalanság állapotát szimuláló repülővel, amely minden úton több ízben előbb 45 fokos szögű emelkedést, majd ugyanilyen szögű zuhanórepülést mutatott be, így előállítva 22 másodpercre az űrben uralkodó állapotokat.



„Az első parabola (így hívják az említett emelkedés-ereszkedés fázist – a szerk.) egészen furcsa volt” – nyilatkozta a kalandban résztvevő Paul Knight szerelő. „Képtelenség felkészülni erre, ezért a Roscosmos tanácsadói azt mondták, egyszerűen üljük végig az egészet, és próbáljuk megszokni az élményt. Nincs meg a fölemelkedés és leereszkedés érzése, a két G-s emelkedés, amelynél a testsúlyodat a kétszeresének érzed, olyan, mintha a földbe nyomnának és nem tudnál mozogni sem. Ez az érzés aztán megfordul, amikor kezdődik a szabadesés. Lent tartottak, hogy ne kezdjük lebegni. Kicsit mindannyian úgy éreztük magunkat, mint Bambi a jégen: mindenütt lábak… De aztán rájöttünk, hogyan tarthatjuk magunkat, és hogyan lehet a legjobban kezelni ezt az érzést. Elképesztő élmény, amilyet el sem lehet képzelni.”

Ahhoz, hogy elkészülhessen a fenti videó, a szerelők és az őket segítő űrhajós trénerek mellett a stábnak is meg kellett tapasztalnia a súlytalanság élményét. Rendezőjük, Andreas Bruns hullámvasutazással próbálta felkészíteni a testét az élményre. „Az unokaöcséimmel elmentünk a vidámparkba, hogy lássuk, milyen hatása van a G-erőknek a testre. Komolyan mondom, mindannyian bezöldültünk egy idő után, és egy teljes napig tartott, mire összeszedtem magam. A legjobb módszert a repülések során abban találtam meg, hogy minél elfoglaltabbá tettem magam. Ez volt a trükk” – mesélte.

Fotó: Red Bull



A csapat összesen hétszer szállt föl a repülővel, és ez idő alatt nagyjából 80 parabolát teljesítettek. Eleinte csak teszteltek és készültek, aztán maradt 70 alkalmuk a film elkészítésére. „Mindent nagyon alaposan megterveztünk, de a nulla G-erő így is meglepetésként ér. Úgy kettő-öt percünk volt a parabolák között, szóval ennyi idő állt rendelkezésünkre ahhoz, hogy gyorsan megoldjuk a fölmerülő problémákat.”

Marcus Prosser, a hasonló események rendezéséért felelős szakember elárulta, nem véletlenül az RB1-es autót választották a rendhagyó kihíváshoz. „Azért az RB1-es, mert ő egy karcsú hölgy. Kevés volt a helyünk, ezért egy keskenyebb autó több lehetőséget adott a manőverezésre a géptörzsön belül” – magyarázta.

Fölkészültek arra is, hogy az autó esetlegesen megsérülhet az emelkedések és zuhanások során, ám beszámolójuk szerint egészen simán megúszták. „Természetesen keletkezett némi kár. Az egyik fickó egyszer a sisakjára esve landolt az első szárnyon, ami zavart okozott. A gyárban nagyot nevettek, amikor visszavittük az autót, és elmeséltem, hogy azért kell javítani, mert egy űrhajós lefejelte…” – mesélte Joe Robinson vezető szerelő. „Keményebb volt ez, mint hittük. Csak akkor tudatosul bennünk, mennyire a gravitációtól függünk, amikor nincs gravitáció! Egy olyan egyszerű dolog, mint a kerékanya megszorítása, hirtelen nehézzé válik, miközben az autó lebeg, és az egyetlen, ami stabilan tart, a bokád, amit a talajon lévő résbe dugtál. Másképp kell gondolkodni és működni, és ez benne a kihívás. Ez tette nagyszerűvé.”

Fotó: Red Bull



Az eszközök és az emberek biztosítása, valamint a 15 másodperces periódusokra korlátozott felvételek a munkát segítő Marc Willis számára az egyik legnehezebb projektté tették a mostanit. „Vettem már részt jó pár különleges eseményen, a Kitzbühelen leszlalomozó autótól az argentínai sóstavakig voltak furcsa helyszíneink, és csináltunk furcsa dolgokat. De ez volt a legfurcsább, és egyben a legkülönlegesebb is, mivel egyszerűen semmihez sem hasonlítható.”

Burns szerint az egész őrült vállalkozásnak egy fontos tanulsága volt. „Megtanultam, hogy ha elhivatott csapattal dolgozol, és csak mész előre, miközben összeszedett maradsz, akkor bármi lehetséges.” Már csak egyvalami ejtette gondolkodóba:„Mi lesz a következő? Elrepülünk a Holdra, vagy mi?”

Ezeket a felvételeket látva mi már semmit sem tartunk kizártnak, ha a Red Bull akcióiról van szó…

Képgaléria:

Fotó: Red Bull