Brazíliában megszerezte pályafutása első dobogós helyezését Carlos Sainz a Forma–1-ben. Bárhogy is alakul számára az abu-dzabi szezonzáró, őt tekinthetjük majd a középmezőny legjobbjának, mivel az egyéni bajnokságban csak két olyan versenyző (Pierre Gasly és Alexander Albon) az ellenfele, akik az évük egy részét az egyik élcsapattal, a Red Bull-lal teljesítették, nem a középmezőnyben.
Volt időszak, amikor a mezőny egyik nagy fiatal reménységének tartott Sainz egy kissé elveszettnek tűnt. A Toro Rossótól azért vágyódott el, mert úgy érezte, miután a Red Bullhoz nincs esélye feljebb lépni, nem tart sehová. Aztán a Renault-hoz írt alá, egy gyári csapat tagja lett, ám hiába vágott neki nagy reményekkel e kapcsolatnak, a franciák ugyanúgy ajtót mutattak neki az év végén, mint az elmúlt években minden nagy lendülettel szerződtetett, előzetesen a jövőjük emberének kikiáltott versenyzőjüknek Kevin Magnussentől Nico Hülkenbergig. A McLarenhez igazolással Sainz viszont a jelek szerint megtalálta a számításait, mivel kétéves szerződésével megkapta azt, amire már évek óta hiába vágyott: a hosszú távú bizalmat, a tervezhető jövőt és stabilitást.
Elmondása szerint ez játszotta a kulcsszerepet abban, hogy idén sikerült szintet lépnie. Úgy dolgozott egész évben, hogy nem sürgette őt sem az előrelépés, sem a bizonyítás kényszere, ehelyett hosszú távra építkeznek a sorait rendezni kívánó McLarennel.
„Igen, ez a bizonytalanság még a renault-s második félévemet is furcsává tette” – ismerte el a spanyol. „Már azt vártam, hogy csatlakozhassak a McLarenhez, ahol kétéves szerződést kaptam. Erősen hiszem, hogy minél több időt tölt egy versenyző egy csapatnál, annál gyorsabbá válik az autójával. Ez minden csapatnál megfigyelhető. Ott van Max (Verstappen) a Red Bullnál, aki ahogy egyre több időt tölt náluk, egyre jobbá válik, és ott van Lewis (Hamilton) a Mercedesnél, aki szintén évről évre javul. Vagy Checo (Sergio Pérez) a Racing Pointnál, hogy egy középmezőnybeli példát is említsek. Jól ismeri már az ottani fickókat és a csapatot, és ez segít neki nagyon jó hétvégéket összehozni.”
Carlos Sainz (Fotó: XPB)„Én már alig vártam, hogy megkapjam ezt a McLarennél, és máris dolgozom a szimulátorban a következő évi autón, valamint fejlesztünk a hétvégéken és ötletelünk a gyárban arról, mit csináljunk jövőre. Remélhetőleg ennek lesz is hatása a következő évben, abban, ahogyan az autót vezetem. Egy versenyző számára jó, ha egy autót éveken át fejleszthet.”
Ez a fajta jövőkép és bizalom a csapaton belüli hangulatra is pozitív hatással volt, ami már rá is fért a McLarenre. És e lendületvétel Sainznak is jót tett. „Az önbizalmam és a csapatba vetett bizalmam miatt a szemléletmódom változott, és sokkal inkább tekintek erre egy középtávú projektként, mint egy rövidtávúként, amelynél muszáj azonnal jól teljesíteni, mint az volt a Toro Rossónál és a Renault-nál. Ez segítségemre volt abban is, hogy az idei nehéz pillanatokat könnyebben kezeljem, lazábban vegyem, tudván, hogy nincs miért kapkodni, nem kell azonnal bizonyítani magamnak. Mindig is sürgettek a jó eredmény elérésére, de ennek a középtávú projektnek köszönhetően, sokkal könnyebbé vált túllépni a nehézségeken is.”
Tűnjön bármennyire is a rideg „kemény fiúk” sportjának, látható, a lélektan az F1-ben is sok mindent meghatároz.