Musorujsag
Élő Eredmények

Legenda és valóság: Senna utolsó nagy ragyogása

Legenda és valóság: Senna utolsó nagy ragyogása

McLaren, Autosport, Motor Sport
Egy mágikus első kör, egy varázslatos futam és egy képességei csúcsán lévő zseni – Ayrton Senna doningtoni vízen járása legendássá nemesedett, amire az idők némi patinát is ráraktak aztán. Az 1993-as Európa Nagydíj utójátéka.

Az M4 Sport délutáni közvetítésével újraélhettük Ayrton Senna pályafutásának egyik legnagyszerűbb délutánját. Ha egy F1-szurkolónak azt mondjuk, „1993, Donington”, valószínűleg tudni fogja, mi a jelentősége e futamnak. Az aktív autók technikaközpontú évében, melyet a Williams dominált, a mezőny virtuóza és a közönség nagy kedvence bizonyította, hogy rendkívüli körülmények között még mindig utat tud törni magának a nyers tehetség, a háttérbe szorított emberi tényező.

Senna nyitókörét, melyben 5 vetélytársát előzte meg, majd szépen el is húzott tőlük, egyesek nemes egyszerűséggel csak „isteni körként” emlegetnek, amelyen a vízen járó brazil bolondot csinált minden vetélytársából. Korábbi csapattársa, Gerhard Berger úgy fogalmazott: „Ayrtont letaglózta, hogy Ford-motort kapott. Ki kellett várnia a megfelelő körülményeket ahhoz, hogy versenyre kelhessen. És mindenkiből hülyét csinált.”

Az idő aztán még inkább megszépítette azt a délutánt. Az 1994-es imolai tragédia után úgy alakult, hogy Donington lett Senna utolsó nagy rendkívüli alakítása az F1-ben, amit a patina csak még nemesebbé tett, már-már szó szerint legendává.

 

Nem volt olyan rossz a McLaren, mint a híre

E legendának ugyanakkor van egy földhöz ragadtabb, valósághűbb háttértörténete is. Noha a közhiedelemben úgy él, a McLaren MP4/8-as egy gyengécske autó volt, amit csak Senna tett győztessé, a helyzet azért ennél árnyaltabb volt. Az 1993-as négykerekű nem volt rossz konstrukció, legnagyobb gyengéjét a Ford-motor jelentette, amely jó pár lóerővel elmaradt a Williams által használt Renault-étól.

A csapat csak 1992 őszén tudta meg, hogy elveszíti a Hondát, így alig volt idejük új partnert találni. A Renault-val nem sikerült megegyezni, az alapvetően a Benettont gyári csapatának tekintő Fordtól pedig elsőre csak egy, a Benettonénál 10-20 lóerővel gyengébb, régebbi motorváltozatot kaptak. Sennáék az év első futamain a HB-típusjelű V8-ast használták.

Ayrton Senna (Fotó: XPB)

Senna már kezdettől próbált nyomást gyakorolni a gyártóra, hogy legalább a Benettonéval azonos erőforrást biztosítsanak nekik, és ezt az év közepétől meg is tették. A Williamsszel szembeni 80-100 lóerős lemaradásuk viszont ettől még nem vált semmivé.

Annak, hogy egy kisebb, V8-as motorról volt szó, ugyanakkor aerodinamikai előnyei is voltak. Neil Oatley főtervező és csapata a körülményekhez mérten egészen kiváló munkát végzett. Az MP4/8-as mindenféle elektronikus segédeszközzel fel volt szerelve. Az elektronikus rendszereket és szoftvereket újratervezték, elkészült egy könnyített központi elektronika, az aktív felfüggesztésük és kipörgésgátlójuk pedig egy szinten állt a Williamsével, miközben maga a karosszéria is jól sikerült. „A Honda kivonulása nehéz helyzet elé állított minket. Nagy küzdelem volt. A HB egy csinos kis csomag volt a Hondához képest, de sokkal gyengébb is. Az autónk viszont csinos, kicsi és letisztult volt” – emlékezett vissza Martin Whitmarsh.

Senna sokáig bizonytalankodott, rajthoz álljon-e egyáltalán a McLarennel 1993-ban. Az első tesztjére csak pár héttel az első futam előtt került sor Silverstone-ban. Őt, és az ellenfeleket (főleg a Benettont) is meglepte, mennyivel jobban sikerült az autó, mint gondolták. A vezethetősége jó volt, és a második tesztnapján elért legjobb idő is azt súgta neki, talán mégis érdemes lesz próbálkoznia az idényben.

„Ahogy kipróbáltam az autót, már tudtam, hogy nagy potenciál van benne” – mondta Senna az első tesztjéről az idénynyitó Dél-afrikai Nagydíj előtt. „Nem tudom – és a csapatnál sem tudta senki –, mi lehet a maximum ettől az autótól. A jelek szerint egészen gyors tud lenni egy körön. Nem tudom, milyen a megbízhatósága, azt még korai lenne értékelni, mert nem mentem vele eleget, és azt sem tudom, mennyire kiegyensúlyozott a versenyen. Nem tudom, egyes pályákon hogyan fog teljesíteni.”

„Amikor először ülsz egy autóban, általában az ösztöneid megsúgják, hogy mennyire válhat jóvá. Persze hagyatkozhatsz a tapasztalataidra is, de alapvetően a megérzés alapján állapítod meg, hogy az autó jó, csak félig jó, vagy esetleg nagy gondban vagytok. Lehet, hogy nem lesz igazam – és remélem, hogy nem így lesz –, de ez az autó jónak tűnik. Tavaly ugyanígy éreztem, hogy az MP4/7-es nem egy nagyszerű autó, amikor először teszteltem. Akkor is úgy gondoltam, talán tévedhetek, de sajnos nem így lett. Szóval bízom benne, hogy az érzéseim most is helyesek, mert ha így van, akkor van ebben potenciál.”

Ayrton Senna (Fotó: XPB)

 

Prost: Esőben a McLaren egy másik autóvá vált

Miközben a motorjukkal talán eleinte hátrányban voltak a Benettonnal szemben, más területeken megvoltak az előnyeik. Ellenfelük például csak a harmadik versenyen vetette be végleges autóját, ráadásul abból Monacóig még így is hiányzott a kipörgésgátló. Amikor Senna könnyűszerrel „elgyalogolt” Schumacher mellett Doningtonban, azt többek között ennek is köszönhette. Az esőfutamon mutatott ragyogása pedig nemcsak róla, az autóról is szólt, amely ilyen viszonyok között relatíve versenyképesebbé vált a Williamshez képest is. Ez már két héttel korábban, a szintén esős Brazil Nagydíjon is bebizonyosodott.

Így látta ezt Alain Prost is. „Ayrton autója esős körülmények között technikai szempontból egy másik autó lett” – nyilatkozta egy két évvel ezelőtti interjúban Doningtonról, hozzátéve, a vereségét emiatt sokan teljesen félreértelmezték, Senna javára és az ő kárára. „Ayrton valóban nagyon gyors volt, de a körülmények az ő autójának sokkal inkább kedveztek. És a francia lapoknak nem volt joguk támadni engem emiatt. Nyerni egy dolog, de fontos, hogy jó közegben nyerj.”

A csapat és az autó szerepének fontosságát Ron Dennis, a McLaren főnöke is külön kihangsúlyozta. „Ezen a versenyen az autónk legjobb arcát láthattuk, amit a teljes elektronikája jelent, az aktív felfüggesztés, az, hogy képes megjegyezni minden tényezőt, például a váltásokat is. Ez lehetőséget biztosított a versenyzőnek arra, hogy csak a vezetésre összpontosíthasson. Sokat hozzátettünk a versenyhez, mivel az autónkon a versenyzőnek nem kellett gondolkodnia. Csak annyi dolga volt, hogy vezesse azt, és természetesen Ayrton ebben nagyon is jó volt!”

Dennis később arról is beszélt, hogy autójukat maga Senna sem gondolta már annyira reménytelennek a szezon végén. A bajnokság ugyan Prosté és a Williamsé lett, a második helyen záró brazil tisztességgel helyt állt, megnyerte legutolsó mclarenes futamát Adelaide-ben, ami el is bizonytalanította kicsit a búcsúzás kapcsán.

Fotó: XPB

„Az utolsó verseny előtti estén beszéltünk arról, hogy nem kéne-e megpróbálni mégis kimenekíteni őt a szerződéses kötelezettségeiből, hogy velünk maradhasson” – mesélte Dennis. „Az autónk egészen jó volt, ő pedig visszanyerte a McLarenbe vetett bizalmát annak kapcsán, hogy képesek vagyunk nyerő autót adni neki. De a futam utáni este egyikünk sem feltétlenül volt tiszta fejben, befolyásoltak minket az érzelmeink. Ő egy becsületes fickó volt, és elkötelezte magát a Williamshez. Visszatekintve nem hinném, hogy bármilyen körülmény előállhatott volna, amivel megszegte volna a szavát. A szezon végén kivételes munkát végzett, ami után nehéz lett volna csalódottnak lennie.”

 

Senna nem ezt tekintette a legjobb versenyének

A „Doningtoni csoda” árnyalása persze mit sem von le annak varázslatából. Senna produkcióját nemcsak minden idők egyik legjobb és legemlékezetesebb esős teljesítményének tartják, a szakmában sokan egyenesen ezt a versenyt tekintik a brazil pályafutása legjobbjának is.

Ő maga viszont másképp volt ezzel. Később azt nyilatkozta, továbbra is az 1985-ös portugáliai esős első győzelmét tekinti a legnagyobb versenyének. Azzal indokolt, hogy akkor még mindenféle segédeszköz nélkül vezethettek, miközben mostani autója fel volt szerelve olyan technológiákkal, amik nagy segítséget nyújtottak számára az esőben. „A kipörgésgátló segített a verseny elején. Elhatároztam magam, nagyon keményen próbálkoztam, de el kell ismernem azt is, hogy egy jó adag szerencse is volt ebben. De így is nagyszerű volt a rajt. Az autót jónak éreztem egész az futam alatt.”

Hogy a technológia szerepét Senna csak azért emelte-e ki ennyire, hogy hangot adjon nemtetszésének az F1 által vett irány kapcsán, azt nem tudhatjuk. Az viszont tény, hogy a doningtoni győzelmére büszke volt, hiszen bizonyította vele, hogy autófüggő, milyen eredményeket ér el a Williamsek ellen, és nem a képességei hátráltatják az érvényesülésben.

Ayrton Senna (Fotó: XPB)

„Ez a verseny mindent elmondott nekem önmagamról. Ez volt az, amit bizonyítani akartam magamnak. Ez kell a versenyzőnek, hogy elvégezhesse a feladatát a csapatával együtt, hogy folyamatosan tanuljon. A tapasztalat is hozzátesz, feltéve, hogy a motivációdat szinten tudod tartani. Szerintem nálam ez volt a helyzet szinte minden évemben 1984-től. Mindig egy kicsivel jobb lettem. Nem feltétlenül gyorsabb, de kiegyensúlyozottabb, kevésbé hajlamos a hibákra. Ez a tapasztalat teszi lehetővé, hogy folyamatosan előre haladj, hogy megtehesd a következő lépéseket” – fogalmazott mai fülnek kicsit Lewis Hamiltont idézően a háromszoros világbajnok.

Donington Senna nagyságának bizonyítéka volt, a futam és annak első köre pedig az F1 emblematikus momentumává vált. A különlegességét egyébként már akkoriban is érezték a jelenlévők. Az egyébként Alain Prost-hívő hírében álló újságíró, Nigel Roebuck az Autosport magazinnak 27 éve a következő szavakkal jellemezte a versenyt: „Az első perc lélegzetelállító volt, de valamiért mégis azt éreztük, máris vége a versenynek. Ez volt Senna a maga legfenségesebb formájában. A versenyzését megbabonázónak éreztem az elejétől a végéig. Úgy tűnt, minden lapot kiterített, ami egy versenyző kezébe valaha is kerülhet. Ez a diadal nem is lehetett volna ennél teljesebb.”

És ez az a teljesség, ami miatt még ma, 27 évvel később is libabőrrel nézzük végig újra, meg újra, meg újra.

További tartalmak