Musorujsag
Élő Eredmények

A halál torkából a dobogóra: Coulthard és 2000-es repülőbaleset

A halál torkából a dobogóra: Coulthard és 2000-es repülőbaleset

Beyond the Grid
Dobogós helyezés egy tragédia után, amely megváltoztatta egy „elkényeztetett” F1-es versenyző életét. Húsz éve történt David Coulthard két emberéletet követelő repülőbalesete, mely után pár nappal a skót újra versenyzett, de amely után már semmi sem volt ugyanolyan.

Két évtizeddel ezelőtt, 2000. május 7-én rendezték az F1-es Spanyol Nagydíjat. A verseny a McLaren kettős győzelméről, Mika Häkkinen idénybeli első sikeréről, valamint a délután folyamán lassú defekt miatt visszaeső Michael Schumacher szenvedéséről és a Nigel Stepney sérülését okozó balul elsült kerékcseréről emlékezetes. A futam árnyékában viszont ennél sokkal nagyobb súllyal bíró események zajlottak, melyek emberek életét változtatták meg.

David Coulthard két héttel korábban még hazai versenyén küzdött Silverstone-ban, ahol sikerült megtörnie az évét három győzelemmel indító Michael Schumacher egyeduralkodását, és megszerezte a McLaren az évi első futamgyőzelmét. A versenyt követően két napra még a helyszínen maradt a mezőny tesztelni, majd a skót hazaindult monacói otthonába. Egy ismerős, a szintén skót David Murray sietett a segítségére, akinek légitársasága egy Learjet magánrepülőt bocsátott a rendelkezésére. Már közel jártak Nizzához, amikor a repülő egyik motorja meghibásodott, és a pilóták kényszerleszállást kíséreltek végrehajtani Lyonnál. A gépük lezuhant, a pilóta és a másodpilóta szörnyethaltak, Coulthard viszont két utastársával, az amerikai modell barátnőjével, Heidi Wichlinskivel, valamint edzőjével, Andy Matthews-zal szinte sértetlenül túlélték a balesetet, mely után Coulthard még visszament egyszer a roncsokhoz. „Csak hogy megnézzem, tudok-e segíteni valamit a pilótáknak. De már nem volt mit segíteni” – mondta később.

Az egész F1-es sajtó a tragédiával volt elfoglalva, valamint azzal, hogy pár nappal a történtek után Coulthard versenyzésre jelentkezett Barcelonában. Sid Watkins professzor megvizsgálta és engedélyt adott az indulására. „Az ember néha átél olyan helyzeteket, amik megmutatják, mennyire törékenyek is vagyunk, és hogy ezen semmit sem változtathatunk. Most már jobban tudom, mennyire szerencsés vagyok, mennyire boldog életem van. A valós életben nem versenyző vagyok. És már tudom, hogy mennyire fontos megbecsülni a családot és a barátokat. Eddig is odafigyeltem erre, de most már még inkább eltökéltem, hogy minden napból kihozom a legjobbat” – nyilatkozta akkor a McLaren versenyzője.

David Coulthard (Fotó: XPB)

 

Második hely – három törött bordával

Coulthard az edzések után állította, csak pár karcolása van, nem jelent gondot számára az autó vezetése, azt azonban elismerte, hogy nincs a legjobb állapotban, ezért a vasárnapi versenytáv már nehezebb kihívás lesz számára. Az időmérőn a negyedik rajtkockát szerezte meg Michael Schumacher, Mika Häkkinen és Rubens Barrichello mögött, majd másnap hiába esett vissza az ötödik helyre az első kiállása után, a Ferrari elszúrt kerékcseréjét kihasználva felzárkózott Schumacherre, majd egy sikertelen próbálkozás után másodszorra kívülről megelőzte őt az első kanyarban. A skót végül 16 másodperccel csapattársa mögött, a második helyen ért célba.

Az csak a versenyt követően – már Londonban – elvégzett alaposabb vizsgálatok során derült ki, hogy Coulthard valójában három törött bordával versenyezte végig a délutánt…

A skót ezt követően remek formát mutatott a nyáron, Franciaországban kőkemény ütközetben győzte le Michael Schumachert, s szerezte meg második győzelmét, amivel bejelentkezett a bajnoki küzdelembe is.

David Coulthard (Fotó: XPB)

 

„Egy rúgás az elkényeztetett, önző seggembe”

Coulthard tavaly márciusban a Beyond The Grid F1-es podcastnak részletesen is mesélt balesetéről, és arról, az hogyan változtatta meg az életét, az életszemléletét. „Ez egy igazi tragédia volt, hiszen a pilóták apák, férjek, fiúk voltak. A reptéren kezet ráztam velük, egy órával később pedig halottak voltak. A pilóták tudták, hogy én utazom velük, egyikük újságolta is az autóversenyzést kedvelő édesapjának.”

„A baloldali motorunk hibásodott meg. A cél az volt, hogy egy motorral landolunk a lyoni reptéren. A pilóták az ilyenkor érvényes procedúrát követték, de aznap ezt valami miatt nem lehetett sikeresen végrehajtani. Életüket vesztették, miközben a barátnőmmel és az edzőmmel mi kijutottunk a roncsból. Természetesen sokkoló, drámai, az életet megváltoztató esemény volt” – emlékezett vissza.

Elmondása szerint közvetlenül a történtek után még nem is tudatosult benne, mekkora szerencséjük volt. „Emlékszem, aznap este úgy vezettem vissza Lyonból Monacóba. Otthon feküdtem az ágyamban – a lakásomon, ahol most is élek –, és egyfajta borzongást éreztem, amiről az ember nem tudja megmagyarázni, mi az. Akkor tudatosult bennem, hogy meg is halhattam volna aznap. Annyi lehetett volna nekem, harminc évesen, game over!”

David Coulthard (Fotó: XPB)

Bevallása szerint ez felnyitotta a szemét, és ráébresztette arra, hogy kicsit elszaladt vele a ló. „Ez egy rúgás volt az elkényeztetett, önző seggembe, ami arra sarkallt, hogy változtassak az életemen. Harminc voltam, jól fizettek, el is voltam kényeztetve, hiszen jó módban voltam, ezért is hozhattam aznap olyan döntést, hogy a normál, délután induló járat megvárása helyett magángéppel megyek, mert korán haza akarok érni. Megkértem az irodámat, hogy keressenek egy másik járatot, találtak egyet, felszálltunk, lezuhantunk, emberek haltak meg, én meg elsétáltam. Hogy lehetek ennyire türelmetlen? Semmi okom nem volt korábban visszatérni Monacóba. Mehettem volna a normál járattal, és minden másképp alakulhatott volna.”

 

Az elhunyt pilóta apja megkönnyítette a visszatérést

Coulthard perspektívája innentől megváltozott, önmagára, múltjára és helyzetére is másképp tekintett már, és ráeszmélt, mennyit változtatott rajta az F1 és a sikeresség. „Amikor az ember fiatal reménységből F1-es versenyzővé válik, a család, a barátok lelkesek, hogy ez milyen nagyszerű, mekkora lehetőség. Remélik, hogy sosem változol meg, mert megközelíthető vagy. Elkerülhetetlen, hogy megváltozz, mert az élet megváltoztat, tapasztaltabb leszel. Ilyenkor jó esetben jobbá válsz ettől. De van, hogy rosszabbá, mert rossz hatások érnek, nem tudod kezelni a hírnevet, az elismerést, a sok pénzt. És a körülötted lévők is megváltoznak.”

„Emlékszem, 1994-ben, amikor tesztversenyzőből állandó versenyzővé váltam, a csapat, amikor feladatokat adott, úgy kezdte ezeket kérni: »Nem lenne ellenedre megtenni ezt?« Eljutottunk a »David, ezt kell tenned!«-től a »David, nem lenne ellenedre megtenni?«-ig. Amikor újoncként megérkezel, elvárod, hogy ugyanúgy kezeljenek, mint a rutinos versenyzőket. És ha hozzászoksz ehhez… Megkérdezik, nem lenne-e ellenemre, és azt mondom, de ellenemre lenne. Így jön létre a versenyző, aki nem tesz meg dolgokat. Aztán nem érted: »Ez öt éve egy kedves fickó volt, ma meg egy seggfej…«”

A volt mclarenes elismerte, a tragédia kicsit elbizonytalanította a folytatást illetően, ám nem sokáig őrlődött azon, befejezze-e a pályafutását. Ebben nagy segítséget jelentett számára, hogy az elhunyt pilóta apja nem ellenezte a barcelonai szereplését, és ezzel levette a válláról a lelkiismerete által rá rakott terhet. „Föl kellett tennem magamnak a kérdést, akarok-e újra versenyezni, akarok-e újra repülni. Nem akartam repülni, de határozottan akartam versenyezni. Nem emlékszem már rá, hogyan kerültem kapcsolatba a pilóta apjával, de kapcsolatba kerültem vele, és meg akartam neki mondani, hogy szeretnék versenyezni, és támogatta ezt, mert a fia annyira lelkes volt, és nyilván nem tudta, mi fog következni, nem akarta, hogy ez következzen. Nem hagyhattam abba a tragédia miatt, amit csinálok, folytatnom kellett, figyelembe véve azt is, hogy ő már nincs velünk. A jóváhagyása egyértelműen megkönnyítette a visszatérésemet.”

David Coulthard (Fotó: XPB)

„Őszintén szólva ott lettem volna a versenyen, mivel egyfelől ott van, hogy tisztelsz másokat, másfelől viszont vannak nehéz döntések, amikkel nem tudsz mindenki kedvében járni, de meg kell hoznod őket. Vagy versenyzem, vagy befejezem a versenyzést. A hétvége kihagyására nem volt okom. Volt pár törött bordám, de nem volt fizikai akadálya annak, hogy vezessek, sem mentális, az apa sem tudott okot arra, hogy ne versenyezzek és ne tartsam be a szerződésem. Én pedig csinálni akartam. Amikor valaki egy tragédián megy keresztül, és érzed a támogatását, az megkönnyíti a dolgod” – magyarázta gyors visszatérésének hátterét.

Coulthard azt is elárulta, sosem félt igazán a haláltól, a szakmájában sem, hiszen ha így lett volna, talán már bele sem ült volna helyettesként a Williams 1994-es autójába, amelyben Ayrton Senna életét vesztette Imolában. A történtek ugyanakkor elgondolkodtatták, és fontosnak érezte például tudatni az édesanyjával, hogy ha egy napon megtörténne a legrosszabb, és ő is meghalna a versenypályán, nem a félelem lenne az utolsó gondolata.

A skót a 2000-es szezont végül a 3. helyen zárta a bajnokságban, Schumacher és Häkkinen mögött, majd a következő évben elérte pályafutása legnagyobb sikerét: második lett az összetettben a német mögött. Pályafutását egészen 2008-ig folytatta, a Red Bullnál töltött négy idény után intett búcsút a száguldó cirkusznak.

1996 Spanyol Nagydíj – vasárnap 14:00-kor az M4 Sporton!
Borítókép: David Coulthard (Fotó: XPB)

További tartalmak