Amióta lefújták a márciusi Ausztrál Nagydíjat, a Forma–1 csapatvezetői heti rendszerességgel tárgyaltak a sportági irányítóival arról, milyen lépésekre lesz szükség a sorozat kényszerszünete és az ebből adódó gazdasági problémák miatt. A költségvetési plafon hónapok óta vita tárgyát képezte a tíz istálló között. Abban mind egyetértettek, hogy a limitet lejjebb kell vinni az eredetileg tervezett 175 millió dollárról, ám a csökkentés mértékéről eltértek az álláspontok.

Pénteken viszont megszületett a megállapodás, a csapatok megszavazták a kompromisszumos megoldást, melynek értelmében 2021-ben 145 millió dollárban határozták meg az éves költségvetési limitet. Ezt az összeget aztán a következő két évben 140, majd 135 millió dollárra faragják, és 2025-ig megtartják. A plafon alól több tétel is kivételt fog képezni, ám ennek részleteiről egyelőre nincs információ. A változtatást még nem ratifikálták, ezt az FIA Motorsport Világtanácsnak kell megtennie, amely várhatóan elektronikus szavazás formájában már a jövő héten elfogadhatja a tervezetet.

A döntéssel a túlzott költségcsökkentést ellenző csapatok is elégedettek. A legnagyobb ellenállónak számító Ferrari már jelezte, elfogadhatónak találja e kompromisszumot. Ők a Mercedesszel, a Renault-val  és a Red Bull-lal ennél lejjebb nem szívesen mentek volna, hiába harcolt a McLaren azért, hogy 100-120 millióban szabják meg a határt.

A BBC információi szerint további pontosítás a költségplafon szabályában, hogy a bizonyos készen vásárolható alkatrészekhez meghatározott értékeket rendelnek, és a bevásárló csapatok költséglimitjéből levonják az általuk vett egységek értékének megfelelő összeget. Egy nagyobb rendszer, mint például egy kész váltó várhatóan nagyobb levonást fog jelenteni, mint egy kisebb alkatrész átvétele. Ennek részleteiről azonban még egyeztetni fognak az érintettek.

Mattia Binotto és Christian Horner (Fotó: XPB)

Hendikeprendszer a kicsik fölzárkóztatásáért

A költségcsökkentés kiemelt célja a komoly bevételkiesésre számító F1-nek. Ennek jegyében már korlátozták az autók fejlesztését, 2021-re az idei gépek használatát tették kötelezővé, az új szabályok szerint épített versenygépeket pedig csak 2021-től lehet elkezdeni fejleszteni, és 2022-től vezetik be őket.

Emellett további változtatásokat is megszavaztak a résztvevők pénteken, melyek radikális módon egyenlíthetik ki az istállók közötti erőviszonyokat. A jövőben a csapatok bajnoki helyezése alapján fogják korlátozni az aerodinamikai fejlesztést, egy hendikepes rendszerrel hátráltatva a legjobbakat és segítve a gyengébbek fejlődését.

Az új szabály meghatároz egy szélcsatornában és a CFD-vel (számítógépes folyadékdinamika) tölthető időt. A bajnokcsapat 2021-ben ezen idő 90%-át veheti majd igénybe a fejlesztésnél, és ez az arány minden bajnoki helyezéssel 2,5%-kal növekszik, vagyis a 10. helyezett 112,5%-os használati lehetőséget kap. Az új autók bevezetésének évétől, 2022-től ezek a számok módosulnak, az első helyezett már csak 70%-os kapacitást kap, a különbség pedig helyezésenként 5%-ra nő, így az utolsó ekkor már 115%-ban fejleszthet. Az F1 ettől nemcsak a költségek féken tartását reméli, hanem azt is, hogy kisebb lesz a különbség a pályán az autók között.

A BBC forrásai szerint a mostani egyeztetésen emellett elfogadták az autókra vonatkozó szabályreform 2022-re halasztását, az idei autók 2021-re történő átvitelét, a 2020-as versenyhétvégék menetrendjének esetleges módosítását (kétnapos nagydíjak szükség esetén), továbbá a motorgyárak fejlesztési lehetőségeinek, a tesztpadon használatának korlátozását 2020-ban és 2021-ben, a motorköltségek csökkentése érdekében. Ezen intézkedésekről a csapatok már korábban megállapodtak, de csak most került sor a hivatalos szavazásra.