Péntek 13-a volt, igazi balszerencsés nap. Még márciust írtunk és a Forma–1-es szezon rajtjára készültünk, amit viszont a McLaren egyik szerelőjének koronavírusos diagnózisa és a csapat versenyzéstől való visszalépése után, nem sokkal az első szabadedzés rajtja előtt lefújtak. A történtek már távolinak tűnnek, ám mindennek, ami most van, ez volt az origója.
Ami Melbourne-ben történt
Ausztráliában fél napig tartó huzavona előzte meg a futam törlését, amiben kulcsszerepe volt a mercedeses Toto Wolff pálfordulásának. Ezt követően az F1-es vezetők a döntésüket magyarázták, Ross Brawn pedig előrebocsátotta, várhatóan az alapoktól újra kell majd tervezniük a versenynaptárat, melyből akkor négy-öt helyszín és a nyári szünet kiesését vetítette előre.
Chase Carey és Ross Brawn akkori helyzetről adott jelentését itt és itt lehet visszaolvasni.
Ezközben a McLarennek 15 dolgozója vonult két hét karanténba Melbourne-ben, akik közül senki sem lett végül beteg a pozitív tesztet produkáló szerelőn kívül. Ők csak április elején térhettek vissza Nagy-Britanniába, a többség viszont már korábban hazatért, és elkezdett ismerkedni az új helyzettel.
Az Alpha Tauri főnöke akkor így számolt be a hazaútról és az olaszországi járványhelyzetről.
Újragondolt versenynaptár
Ausztrália után az F1 hamar bejelentette a vietnámi és a bahreini versenyek halasztását, pár nappal később a holland, a spanyol és a monacói versenyt, aztán az Azeri Nagydíjat, április elején a Kanadai Nagydíjat is bizonytalan időre elnapolták. Később jelezték, idén már nem lesz monacói és francia futam, aztán a holland versenyt is 2021-re halasztották, és a közelmúltban az azeri, a szingapúri és a japán helyszínekről is lemondott a sorozat.
Március végén ezzel párhuzamosan megkezdték az új menetrend kialakítását. Az ausztriai szezonnyitó lehetőségéről először április második felében kezdett beszélni a Red Bull, hivatalossá viszont csak május legvégén vált, hogy Spielberg lesz a nyitány helyszíne. Az F1 egyelőre az első 8 nagydíj menetrendjét jelentette be, két pálya, a Red Bull Ring és Silverstone két nagydíjat rendez egymás után.
Drasztikus intézkedések, villámgyors új szabályok
A sportág élete a karantén idején nem állt meg, résztvevői éppen ennek elkerüléséért kezdtek küzdeni. Heti rendszerességgel jöttek a videokonferenciák a csapatfőnökök, az FIA és az F1 vezetői között, akik olyan gyorsasággal állapodtak meg és olyan intézkedésekről, amilyet normál körülmények között el sem lehetett volna képzelni a folyton acsarkodó résztvevőkről.
Először a kötelező nyári gyárleállásokat hozták előre ezen időszakra, amit az elsőre meghirdetett 3-ról két lépcsőben 9 hetesre bővítettek és kiterjesztettek a motorgyárakra is. Aztán döntés született a fejlesztések korlátozásáról, a nagy szabályváltozások, az új autók bevezetésének 2022-re halasztásáról, az idei autók 2021-re való átviteléről, a 145 millió dolláros költségplafon jövő évi bevezetéséről, majd az ezekhez kapcsolódó további szabályokról, melyek részleteit és várható hatásait egy másik cikkünkben még részletesebben is kivesézünk.
Kikacsintás a sporton túlra
A nem jellemző mértékű összefogás viszont más területen is megmutatkozott. A csapatok mindegyike kivette részét a koronavírus elleni küzdelemből. Nagy-Britanniában a kormány megrendelésére a Projekt Pitlane keretében gyártottak lélegeztetőgépeket, légzést segítő készülékeket és egyéb orvosi eszközöket az istállók, de például a Ferrari is hasonló programba fogott Olaszországban.
Az F1 aztán olyannyira belejött a társadalmi projektekbe, hogy a közelmúltban a rasszizmus elleni harcot és a sokszínűség elősegítését is fontosnak érezte a zászlajára tűzni.
Hány csapat marad?
Hogy miért volt égető a résztvevők számára meglépni a szabályváltoztatásokat, az májusban kezdett kirajzolódni igazán. Ekkoriban érkeztek hírek arról, hogy egyes csapatok előleghez folyamodtak a Liberty Mediánál a sportági bevételekből, hogy fenn tudjanak maradni a bevételkiesés időszakában. Aztán májusban híre ment, hogy a leginkább a drasztikus költségcsökkentésért küzdő McLarennek likviditási gondjai vannak. A brit államhoz folyamodtak kölcsönért (hiába), fölmerült, hogy zálogba adják gyárukat és történelmi autógyűjteményüket, aztán tömeges elbocsátásokról érkezett hír, később már a McLaren Racing részvényeinek eladását is opcióként emlegették. Most úgy fest, egy bahreini kölcsön a víz fölött tartja a fejüket.
A talán még nehezebb helyzetbe került Williams május végén eközben bejelentette, eladóvá vált a versenycsapata, amit részben vagy egészben is megvásárolhatnak új befektetők. Ezzel párhuzamosan a főszponzorukkal, a ROKiT-tel való szakításukról is hírt adtak, melynek következtében autójuk festése is megújult Spielbergre.
Bizonytalanság mások körül is akadt. A Haas tulajdonosa még az Ausztrál Nagydíj előtt utalt rá, hogy ha nem látja fenntarthatónak az F1-es projektet, kiszállhat. Azóta cáfolták, hogy erre készülnének, ám a helyzetükről sokat elárul, hogy csapatuk mindaddig nem is gondol fejlesztések előkészítésére 2020-ban, amíg nem látják, hogy ki fognak jönni a pénzükből idén.
Emellett két gyári csapat, a Mercedes és a Renault folytatásáról is ment a találgatás. Utóbbi márka május végén erősítette meg, hogy szándékában áll maradni az F1-ben. A csillagosok is folyamatosan cáfolják, hogy a kiszállásukat terveznék, ám a köztük és az Aston Martin között meglévő egyre szerteágazóbb kapcsolat, valamint Toto Wolff furcsa manőverei náluk még bizonytalanná teszik a helyzetet.
Fordulatokat hozó Vettel-bejelentés
A négy hónap alatt nagy változások voltak a versenyzőpiacon. Míg márciusban még Lewis Hamilton esetleges Ferrarihoz szerződéséről ment a pletykálkodás, és Eddie „Orákulum” Jordan még azt is tudni vélte, hogy megköttetik a házasság, a Ferrari május 12-én a Sebastian Vettellel való év végi szakításáról, majd két nappal később Carlos Sainz 2021-es érkezéséről adott hírt, amivel hirtelen már a négyszeres világbajnok esetleges mercedeses váltására állt át a pletykagyár.
A vörösök bejelentése kapcsán visszatekintettük, hogyan jutottak el a felek a megegyezés szándékától a szakításig.
Később kiderült, a Ferrari talán nem is annyira akarta a Vettellel való hosszabbítást, valamint fölmerült, talán volt ebben némi politika is.
A helyzet egyben a Ferrari rövid távú taktikájának módosulásáról is árulkodott, és erősítette a gyanút, a vörösök talán már most a 2022-es megújulásra helyeznék a hangsúlyt.
A Vettel-Sainz váltással egy időben lett hivatalos, hogy Daniel Ricciardo a Renault-tól a McLarenhez szerződik. Cyril Abiteboul dühe kapcsán itt értekeztünk a lehetséges okokról, melyekről azóta kiderült, talán Ricciardo sem annyira biztos a dolgában, és a McLaren helyzete sem olyan rózsás, mint amilyennek a válság előtt még tűnt.
A többi csapatnál eközben még nem érkezett bejelentés. A Mercedesnél Lewis Hamilton maradására van kilátás, Valtteri Bottast a Renault-val és a Red Bull-lal is hírbe hozták, noha állítása szerint csapata azt közölte, hogy Vettel miatt nem kell aggódnia. Vettelt a Mercedes mellett a Renault, majd az Aston Martin ülésére is esélyesnek tartották, Fernando Alonsóval egyetemben.
Pörgött a virtuális világ
Versenyek híján a Forma–1 útjára indította a Virtuális Nagydíj szimulátoros sorozatot, mely kezdetben nem igazán, később már egyre inkább vonzotta az aktív F1-eseket. Noha azon lehetett vitatkozni, ez a kezdeményezés használt vagy inkább ártott-e a profi e-sport megítélésének, az eredeti hétvégéken zajló küzdelem felszínre hozta bizonyos résztvevők egy másik énjét, és össze is kovácsolta a riválisokat, miközben egy kicsit jobban is megismerhettük a fiatalabb „szimulátorgenerációt”.
A sorozat ugyan hangsúlyozta az induláskor, nem bajnokságról van szó, annak végén mégis nem hivatalos eredményt hirdetett, és megkoronázta az utolsó versenyeken domináló George Russellt, akinek az F2-es címe óta ezek voltak az első sikerélményei.
Konfliktusok, balhék és műbalhék
Hiába a válsághelyzet és az összefogás, az elmúlt időszak feszültségektől sem volt mentes. Ausztráliában még a Red Bull támadta a folyamatosan véleményt változtató Mercedest, amely megfúrta a melbourne-i folytatást, majd a Ferrari motorügyében indult hétcsapatos összefogásból is váratlanul kilépett. Aztán a költségvetési plafon kapcsán a McLaren esett neki a túlzott csökkentésnek ellenálló Ferrarinak, majd Mattia Binotto is odaszúrt párat a fordított rajtrácsos kvalifikációs futamot leszavazó Mercedesnek.
Helmut Marko a vírustáboros javaslatával borzolta a kedélyeket, és láthattunk botrányokat a virtuális világban a szándékosan kilökött Lando Norris, és a magát mással helyettesítő Daniel Abt esetében is.
Nagyüzem a pletykagyárban
Miközben az F1-es gyárak leálltak, csúcsra járatták a termelést a pletykákat gyártók. Az elmúlt négy hónapban állandó találgatás zajlott Toto Wolff esetleges Aston Martinhoz szerződéséről, a mercedeses szerepének feladásáról. Helyette egyelőre csak egy másik kulcsember távozott, Andy Cowell, a dominanciát megalapozó motorrészleg vezetője. Emellett szó volt a csillagosok kivonulásáról vagy irányváltásáról is.
Az olasz sajtó Vettel jövőjéről csak a bejelentésig tudott találgatni, a Ferrari autójának átalakításáról viszont még a közelmúltban is terjesztettek információkat, a Spielbergre készített 15-30 lóerővel erősebb motorról, átszabott orrkúpról és új váltóról hírt adva, melyek várhatóan csak a későbbi versenyeken fognak megérkezni.
A pletykaszezon csak nemrég ért a mélypontjára. Lehetett olvasni álhíreket Toto Wolff williamses részvényvásárlásáról, Michael Schumacher újabb műtétjéről, de a legnagyobb port az kavarta, amikor Lewis Hamilton egy nem létező nyilatkozatra ugrott rá, és vádolta meg rasszizmussal Helmut Markót. A brit azóta már az F1 rasszizmus ellen indított mozgalma kapcsán nem „konform”, de legalább létező nyilatkozatokat tevő Bernie Ecclestone-nal vívja verbális harcát.
***
A jó hír az, hogy a várakozásnak és a virtuális térben való találkozásoknak az időszaka lejárt, újra lesznek pályán vívott harcok is, és végre talán a sport kerülhet a figyelem középpontjába. Várhatjuk, lesz-e folytatásba az Ausztráliáig a három slágertémát jelentő ügynek, a „rózsaszín Mercedes” kérdésének (a Renault óvni akart), a Mercedes DAS-rendszerének (a Red Bull óvni akart) és a Ferrari FIA-val kötött titkos megállapodásának.
Azt viszont nem állítjuk, hogy minden ott folytatódik, ahol abbamaradt, hiszen a tesztek által kirajzolt homályos kép alapján még csak az sem teljesen világos, pontosan hol is maradt abba minden, és ez a négy hónap sem nyom nélkül múlt el.
Az viszont biztos, hogy június 3-án Ausztriában felbőgnek a példátlanul hosszú időre elhallgattatott motorok, és az idény eseményeit az M4 Sporton figyelhetik a kiéheztetett szurkolók.